Száznegyvenhárom évvel ezelőtt, 1881. március. 25.-én Nagyszentmiklóson született a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, zongoraművésze Bartók Béla. Téglásy Sándor fordító, író alábbi írásával hajtunk fejet világhírű honfitársunk emléke előtt, aki a népek testvériségébe vetett hittel tudott világpolgár és magyarnak lenni. (m.z.)

Tavaly volt 100 éve, hogy Bartók Béla első ízben járt Hollandiában. Az első fellépésre a főváros legfontosabb koncerttermében került sor, amely a Concertgebouw névre hallgat. Ezt követően később még öt alkalommal járt Hollandiában.
A holland sajtóban ugyan elszórtan már 1920 előtt is írtak Bartókról – például a Kékszakállú herceg várának 1918-as ősbemutatójáról röviden említést tettek vagy még korábban dicsérték Bartók ígéretes tehetségét. Igazán akkor sokasodnak meg a Bartókról szóló beszámolók, amikor Bartók népdalfeldolgozásai – például a Budapesti Vonósnégyes 1921. november 21-i amszterdami előadása kapcsán – több ízben is szerepeltek magyar együttesek hollandiai előadóestjein.

Székely Zoltán
Fontos, mondhatni nélkülözhetetlen partnere volt már az első hollandiai turnéján Székely Zoltán (1903 – 2001) hegedűművész. Székely a budapesti Liszt Ferenc Akadémiát már fiatalon elvégezve, 19 évesen érkezett Hollandiába és a jómódú, befolyásos Everts családhoz került az ún. hollandiai gyermekvonatok egyikével (nem sokkal később egyébként feleségül vette Igminia nevű lányukat). Székely már érkezése évében nagy nevet szerzett magának, és számos koncertet adott Nijmegenben, Arnhemben és más környező városokban. Az idők során előadóművészként előbb országos majd világhírre tett szert, többek közt a Magyar Vonósnégyes (1938–1972) első hegedűseként.

Bartók közös fellépései Székellyel
Székely Zoltán és Bartók Béla már Budapestről ismerték egymást: 1921-ben a Zeneakadémián közösen adták elő Debussy Hegedű-zongoraszonátáját. Ezt a kapcsolatot Bartók hollandiai turnéja előtt felelevenítették – 1923. február 25-én Bartók küldött egy levelezőlapot Székelynek. Székely az első hollandiai koncertsorozaton végig kíséri őt és még lázasan is eljátssza Bartók 2. hegedű-zongoraszonátáját, Amszterdamban és Rotterdamban egyaránt.

Bartók első hollandiai koncertjének újsághirdetése
Forrás: Maasbode, 1924. március 24.

A második hangversenykoncertsorozatra két évvel később, 1925-ben kerül sor Arnhemben, Utrechtben és Amszterdamban. Természetesen a siker nem marad el. Székellyel egyébként olyannyira baráti volt kapcsolatuk, hogy az időközben megházasodott hegedűművész nijmegeni otthonában vendégeskedik ekkor Bartók – a további találkozásoknak és vendégeskedéseknek pedig se szeri, se száma.
Arnhemben egyébként a mai napig a fizikai térben is van még lenyomata annak, hogy Bartók a városban koncertezett. Az Arnhemi Konzervatórium 2009-ben lebontott épülete Bartokzaal néven volt ismert (lásd a fényképen a bejárat fölött). Az épület ugyan nincs már meg, viszont a volt konzervatóriumi épület közelében található tér még mindig Bartók nevét viseli (Bartokplein).

Bartokzaal (1949-2009).
Forrás: Gelders Archief, 1501-01 – 812
Fotó: Gerdien Mogendorff

További hollandiai Bartók-fellépések
Bartók harmadik hollandiai koncertsorozatának időpontja 1935 január-február. A nagy holland koncerttermi fellépéseken túlmenően ezúttal a hilversumi rádió hullámhosszán is sugározzák hangversenyét. Ezen többek közt elhangzik az Este a székelyeknél és az 1. román tánc is.
1938 januárjában Hágában és Amszterdamban, valamint Hilversumban lép fel. A műsoron szerepel saját művei közül többek közt a Mikrokozmosz és Betty van den Bosch énekét is kíséri, aki három Ady-dalát adja elő. Ugyanezen év novemberében is játszik még egyszer Amszterdamban és Hilversumban.
Utolsó hollandiai fellépésére Hága közelében, az elegáns tengerparti fürdőhelyen kerül sor, ahol a 2. hangversenyt játssza, 1939. június 27-én.
h2>Epilógus
A fenti történetet talán legszebben az kerekíti le, ha megemlítjük, hogy Bartók 1937-ben írt 2. hegedűhangversenyét Székely Zoltán ösztönzésére írta és neki is ajánlotta. Ennek a darabnak az ősbemutatójára 1939. március 23-án került sor Willem Mengelberg vezényletével. A helyszín a már említett Concertgebouw volt. Bartók bár szeretett volna jelen lenni, de nem tudott rá időt szakítani.

Téglásy Sándor