Az elmúlt hét folyamán benépesült a Magyar Házban kialakított kert, ugyanis a ház felújított harmadik emeletén működő Ifjúságsegítő Központ által szervezett bejárótáborban számos gyermek vett részt különféle tevékenységeken. Jagos László, a SCOP Egyesület elnöke ismertette az elmúlt hét történéseit.
– A ROHU 00313-as jelzésű noBullyng uniós projekt keretében együttműködve a Várbástya Egyesülettel és a szegedi Szent Gellért Egyesülettel hoztuk létre az Ifjúságsegítő Központot az iskolai erőszak, a zaklatás megfékezésére és annak érdekében, hogy az érintettek megtanuljanak mindent, ami ahhoz szükséges, hogy tudjanak saját magukon és kollégáikon segíteni. Megvan a témához kapcsolódó tudásbázis, definiáltuk az iskolai erőszak, a zaklatás fogalmát, és azt is milyen hatással lehet az egyén és az iskolai közösség fejlődésére, milyen negatív hatást gyakorol az érintettre és a közösségre, az intézményre is. Magyarul, itt kifejleszthetik azokat a képességeket, amelyekkel elháríthatják az iskolai erőszak minden formáját, azt is hogyan járjanak el helyesen. Ebben a projektben számos önkéntessel dolgozunk, akik közelebb állnak az erőszaknak kitett gyermekekhez, fiatalokhoz. Mi képzést és irányítást, mentorálást biztosítunk. Túl vagyunk egy ötven órás képzésen, melynek keretében megtanultak sok mindent a bullyngról, emberkereskedelemről, mindenféle erőszakról. Ezt a tudást fogják a környezetükben, a lehető legszélesebb körben terjeszteni. Nagyon örvendünk annak, hogy a programokon résztvevő gyermekek rendkívül érdeklődőek, aktívak és kreatívak voltak. A projektben huszonöt romániai és ugyanannyi magyarországi gyermek vett részt, illetve a szegedi partnerünk egy a temesvári központhoz hasonló központot hozott létre.
– Van adatuk arról, mennyire elterjedt az iskolai zaklatás, a bullyng Temesváron?

– Léteznek statisztikai adatok, de meggyőződésem szerint azok csak a jéghegy csúcsát jelentik. A valóságban az általunk elképzeltnél sokkal elterjedtebb ez a formája az erőszaknak. Rengeteg gyermek vált/válik az iskolai zaklatás áldozatává. Valamiért a társaik kiszúrják, gúnyolják, elszigetelik. Akik nem válnak áldozatokká, azok viszont csendes résztvevőkként húzzák meg magukat. Mi azt akarjuk elérni, hogy adott esetben a csendes résztvevők lépjenek és emeljék fel szavukat a zaklatók ellen, akadályozzák meg azt, hogy valamely társuk nevetség, zaklatás, kiközösítés tárgya legyen. Sajnos nagyon sok esetben a zaklatási esetek nem is kerülnek a felnőttek elé, nem tud róluk sem a szülő, sem a pedagógus, sem az iskolapszichológus. Nagyon fontos az, hogy a fiatalok megértsék azt, hogy az alkalmi konfliktus teljesen más, mint a zaklatás, a bullyng. Az alkalmi konfliktus kevésbé szándékos, valamiért megtörténik és a megfelelő módszerekkel kezelhető, következményei minimálisak. A zaklatás úgy valósul meg, hogy valaki szándékosan akar rosszat tenni valakinek, bántani akar valakit ismétlődően. Ezért a zaklatás elleni fellépés nem lehet egyenlő az árulkodással. Ha valamely fiatal jelzi a tanárnak a zaklatás tényét, mindenkinek, a célszemélynek, áldozatnak és a zaklatónak is jót tesz.
– Zaklatás esetén hogyan kell eljárjanak az iskolai oktatók, a tanárok, tanítók?
– Sajnos ők vannak a legnehezebb helyzetben, mert rengeteg esetet kellene egyszerre kezeljenek. Eddigi tapasztalataink szerint, akkor lehet hatásosan fellépni a bullyng ellen, hogyha határozottan nemet mond az iskola mindennemű erőszakra! Amikor világos határt szab az elfogadható és az elfogadhatatlan viselkedési módok közé.
– Mivel magyarázható ez az erőszakos viszonyulás egymáshoz?
– Rendkívül összetett ez a kérdés. A mi civil szervezetünk keretében három-négyszáz gyermekkel dolgozunk nap mint nap. Azt tapasztaljuk, hogy meglazultak, valahogy eltolódtak a határok. Már nem egyértelmű, mit szabad és mit nem. A szabadság és a jog viszonylag torz értelmezést kaptak az utóbbi évtizedben. Sajnos manapság sokkal kevésebb empátiát tanúsítunk és sokkal egocentrikusabbak vagyunk. Tizenöt évvel ezelőtt bizonyos helyzetekben beutaltak volna kezelésre a pszichiátriai klinikára, most viszont normává vált bizonyos viselkedési forma.
– A mostani bejárótáboron kívül milyen tevékenységeket végeznek?
– A Magyar Ház harmadik emeletén levő Ifjúságsegítő Központban az önkénteseink segítségével délutánonként 13,00 16,00 óra között a fiatalok csoportos tevékenységeken vehetnek részt. Pszichológus és szociális munkás is rendelkezésre áll, tájékoztatást nyújtanak iskolai zaklatás témában, de más problémák esetében is segítséget nyújtunk az igénylőknek. Elérhetők vagyunk a fészbukon is, a https://www.facebook.com/profile.php?id=615734 34050748 oldalon. (m.z.)

Makkai Zoltán