A politika kulcsszava a képviselet. Ahhoz, hogy beleszólhass a (helyi) közösség ügyeinek intézésébe, képviseletet kell szerezned megmérettetésen, választáson, a törvény által előírt szabályok szerint. Aki nem szerez képviseletet – kimarad.
Sepsiszentgyörgyön, ahol a románság részaránya a lakosságban kb. 20%, az idei júniusi helyhatósági választásokon román párt nem szerzett mandátumot. A helyi tanács jelenlegi, 2020-ban megválasztott 21 fős testületében román pártok színeiben 4-en szereztek mandátumot: 2-t a liberális párt és 2-t a szociáldemokraták. Utóbbinak egyik képviselőjét a honlap így nevezi: Bálint Josif – vagyis alighanem magyar nemzetiségű.
Megyeszékhely jelentős román kisebbséggel – képviselet nélkül a helyi döntéshozásban. Mi legyen, szükséges-e a helyzetre reagálni?
Hasonló helyzetre ezidáig nem volt példa. Vegyük figyelembe, a kisebbségi magyar politika szereplői is azt hangoztatják, hogy ahol egy helyi közösség eléri a 20%ot, ott helyben igenis versenyezzenek a pártok, enélkül csorbul a demokrácia. Sepsiszentgyörgyön most csorbult akkorát, hogy messzire elhallatszik a reccsenése. Az is lehet, hogy következményei lesznek nemcsak a helyi román politikában, ahol ugye kisebbségben van a románság, hanem országosan. Az első kérdés: miként lehet az ilyen helyzetekre politikailag felkészülni, mit lehet és kellene tenni, hogy a 20%-os lakossági arány biztos képviseletet jelentsen? Ha a kisebbségben élő románság átveszi/átvenné a magyar képviseleti logikát, s azt hirdetnék ők is, hogy ezeken a helyeken minden román összetartozik, legyen közös a képviseletük – azzal a politikai mandátumszerzés egyik alappillérét, a pártrendszer logikáját kérdőjelezik meg. Ugyanis olyan pártoknak kellene összefogni itt, amelyek mindenütt máshol egymás ellenében törekednek a mandátumszerzésre. Ezzel a román közgondolkodásba be kell(ene) kerülnie annak a felismerésnek, hogy kétféle románság van: ahol számbeli dominanciája révén a klasszikus demokrácia érvényesíthető és elfogadható számukra, illetve azok a románok, akik számára a román állam olykor kemény nemzetiesítő politikája ellenére a demokrácia szabályai nem zárják ki a totális vereséget, a képviselet nélkül maradást. Minden helyi közösség számára a politikai vereség, ha a helyi hatalmi struktúrákban nincs képviselete. Ezt nehéz megélni, még nehezebb kezelni – mi temesiek tudjuk ezt, két évtizede ezen az úton járunk, araszolva, nagy civil összefogással.
Mit lépnek a román politikacsinálók, nehéz megmondani, hiszen bármilyen, a pártlogikát felülíró lépésük beismerés. Beismerése annak, hogy a multietnikus térségekben a politikának más szabályait kell(ene) kidolgozni. Nem zárható ki, hogy a teljes szembeállás útját választják, összefognak a (helyi) románok a (helyi) magyarok ellen. Ez veszélyes játék volna, hiszen a fronthelyzetben élő erdélyi magyarság esélyeit vágná vissza. Hogy mi a tömb, mindenki tudja. A szórvány mi vagyunk, ahol ha képviseletet is tudunk szerezni helyben, igazi beleszólásunk a hatalmi döntésekbe nincs – velünk megtörténik a politika. Fronthelyzetben (klasszikus esete Marosvásárhely) a helyi közösségek közel azonos demográfiai súlyt képviselnek, ezért a politikai képviselet milyensége, a versenyt vállaló politikusok programja és tapasztalata hozhat magyar polgármestert Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. Ha a román pártok összefognak a magyar képviselet ellen ott, ahol kisebbségben vannak, minden magyar jelölt esélytelenné válhat.
Ezért a kérdés számunkra is fontos, legyintéssel nem lehet túllépni rajta. És a sepsiszentgyörgyi polgármester lépett is azonnal. Antal Árpád megszólította a demokratikus román pártok (PSD, PNL és USR) helyi vezetőit, hozzanak létre egy testületet, konzultatív tanácsot, amelynek szerepe az volna, hogy a város vezetőségével egyeztessen a helyi román közösséget érintő ügyekben, mielőtt az önkormányzat őket érintő döntéseket hozna. A megszólított pártok helyi vezetői eltérő módon reagáltak. A szociáldemokraták (PSD) pozitívan viszonyulnak a javaslathoz, ki kell dolgozni a részleteket. Az USR, nevezzük polgári jobboldalnak, egyelőre kivár, alighanem mert a párt helyi vezetője magyar. A liberálisok reakciója viszont figyelmeztető: egy ilyen testület lehet olyan látszatintézmény, amely az igazi beleszólást nem teszi lehetővé, de legitimálja a (magyar) többséget.
Fogadjuk el, ebben is van igazság. De azért mennyire örülnénk mi, temesi magyarok, németek, szerbek, ukránok, bolgárok annak, ha megyénk vezetőinek eszébe jutna egy ilyen konzultációs testület létrehozatala. Hiszen a demokrácia alapelvei között egy olyan is van: semmit rólunk, nélkülünk. Na ugye…