Valaki, közszereplő, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke gurul kocsijával, Székelyföld több tele­pü­lésén kívánja a helyi elöljárókat felkeresni. A Maros me­gyei Makfalvánál figyel fel arra, hogy egy rendőrkocsi folyamatosan követi kocsiját. Természetesen furcsállja, hiszen a kocsi nem közelít, nem is távolodik – csak követi őket, feltűnő módon. Figyelmeztetésként. Az esemény szeptember végén történt, ma azért van hírértéke, mert a belügyminisztériumi válasz az SZNT hivatalos megke­resésére a minap érkezett meg – tájékoztat a Tanács honlapja.
Itt kérdések tornyosulnak.
Ha valaki ma Romániában Székelyföld jövőjét, a szé­kely autonómia kérdését illetően kíván polgármesterekkel tárgyalni, akkor – hiszen követik! – a hatalom számára gyanús. Vajon miért? A véleménynyilvánítás szabadsága egyetemes jog, vagyis bármiről lehet szabadon tárgyalni – amennyiben nincs mögötte közveszélyt jelentő szándék. Gondoljuk tovább: ha egy erdélyi magyar közszereplő elindul, megkeres polgármestereket tárgyalás céljából, akkor „vigyáznak rá”. Mivel helyi jövőt kíván építeni, gyanús. Az országos jövő építése feladat, a helyi jövő tabu? Mi ez? – kérdem őszinte felháborodással. Ez engem a régi szekus tempóra emlékeztet, amikor mindenkit, mindenütt megfigyeltek, ellenőriztek. Ma annyiban más a helyzet, hogy „csak” beáll az emberfia mögé a rendőrségi jármű, és követi hosszan, több falun át, egyértelműen. Igaz, nem ellenségesen – nincs igazoltatás…
A második kérdésem még feszítőbb: honnan tudta rendőrségünk, hogy az SZNT elnöke éppen aznap, éppen azon az útvonalon fog haladni, és találkozik polgármes­terekkel? Ugye, jó kérdés. Két változat valószínűsíthető: vagy lehallgatták az SZNT irodáját, az elnök mobilját, vagy besúgókkal dolgoznak. Kimondani is rossz – ma lehallgatás? És besúgók? Hogyan tetszik gondolni? Ez jogállam és demokrácia – már amilyen, de az… Az eredmény viszont: a rendőrségi kocsi (na nem felségjel nélküli szekus kocsi, ilyen ma nincs is Romániában, hogyan gondolhatná bárki?!?) ott gurul az SZNT elnök autója mögött, egyik faluból a másikba. A követő kocsiban ülők feladatot teljesítenek. Ki adott nekik, milyen utasítást?
Erre volt kíváncsi az SZNT is, ezért kereste meg átirat­ban a (doktori dolgozatok írásában is) nagyon sikeres belügyminisztert. S mivel a válasz késett, hát sajtóköz­leményben is kérték, mondja már meg valaki, mit keresett az SZNT kocsija mögött, falvakon áthaladó hosszú úton, a rendőrség kocsija? Ekkor már jött válasz. Idézem: az adott útvonalon azért volt a követés és megfigyelés, hogy elejét vegyék bármilyen negatív eseményeknek, hogy biztosítsák a közrendet és fenntartsák a közbiztonságot.
Ki gondolta volna: közrend meg közbiztonság?! Hol, mekkora, milyen veszély? Erről néma csend… Veszély persze van, fölösen is. Tele vagyunk migránsokkal, jönnek az ukrán menekültek, zavar mindenütt, nincs pénz semmire – de a székelyek tanácsának elnökét követni száz kilométeren át, arra van pénz, paripa, fegyver…
Ugye itt van EU-s napirenden ez a Schengen, mármint a határon való szabad átjárás, amit minden román polgár szeretne… De három EU-s ország is húzódozik, hogy Románia így meg úgy. Javasolom: tessék nekik szépen elmesélni, fotókkal bemutatni, hogy itt mennyire vigyáznak a polgárra, mennyire őrzik és védik – akkor biztosan mindenki meghatódik. Egy székely közszolga kérés nélkül rendőri (dísz)kíséretet kap. Itt minket őriznek, és nem a távoli országokból Nyugat-Európa felé igyekvő erre ka­nyaródó, okmányok nélküli migránsokat. Ők garázdálkodhatnak, kiviselhetik magukat. Lássák hát Ausztria, Hollandia meg Svédország illetékesei, hogy mifelénk ho­gyan értelmezik a veszélyt, hogy Romániának a jövőépítő romániai magyarok jelentik a veszélyt, ez a tiszta üzenet. 2022-ben!!! Veszélyesek vagyunk, ha magyarként akarunk megmaradni – ez a gubancos kérdés, nem a migránsok. Miért? Mert úgyis kilépnek az országból, itt nem maradnának semmiért. Itt csak mi akarunk maradni, és megmaradni.
Kérdem, halkan, magunktól: meddig néznek még minket a bukaresti hatalom emberei hülyéknek? Akik mindent lenyelnek?
A belügyminiszteri válasz elfogadhatatlan. Bárhol, nemcsak egy EU-s országban.