Pécska számomra kedves. Nemcsak azért, mert évtizedek óta, még az átkos időkből volt ott jó ismerős, barát ma is van –, hanem mert a török időket követő újraalapítása óta itt mindig „együttéltek” különböző nációk jeles vagy kevésbé ismert tagjai, képviselői. Itt született a 18. század elején a szerb egyházért harcba szálló Péró Szegedinác. Itt született a temesközi magyar kultúra apostola, Ormós Zsigmond. Innen indult útjára a világháborúk közötti idők egyik legnagyobb magyar közéleti személyisége, Klebelsberg Kunó. Itt született Roman Ciorogariu ortodox püspök, a Román Akadémia t. tagja. Itt szolgált Szoboszlay Aladár, az 1950-es évek ellenálló papja, aki elutasította a kommunista hatalmat, szervezkedésüket megtorolták, akit 1958-ban társaival együtt halálra ítéltek, és kivégeztek… Hogy, hogy nem, van egy ma jordán színekben versenyző olimpiai úszóbajnoka is (Talita Baqlah). A sokáig az ország legnagyobb községe számomra mindig valamilyen együttélés helyszínét jelentette.
Persze, az egykori etnikai arányok nagyon megváltoztak, a 100 évvel ezelőtti arányok átfordultak, ma a városka 12 ezer lakójából alig 3 ezer magyar. Az 1990-es évek elején hatalmas lendülettel indult a helyi magyar közképviselet, jó ideig, 2004-ig magyar alpolgármester szolgált a község- (2002-től) városházán. Mígnem a liberális párt (PNL) ráébredt arra, ha magyar embert indít a polgármesteri tisztért, akkor sokkal jobbak az esélyei. Illetve az első lépés az volt, hogy 2004-ben az addigi RMDSZ-es alpolgármester ellenében alpolgármesternek javasolták Antal Pétert – aki önéletrajzában azt írja: anyanyelve magyar és román. Az akció sikeres volt liberális szempontból. Azóta a pécskai magyarságnak nincs képviselete a helyi végrehajtó hatalomban, mert Antal Péter a szintén liberális párti Miodrag Stoianovot választotta második embernek – és az Antal-Stoianov páros azóta viszi a közügyeket Pécskán.
Tudjuk: öt mandátum sok szokott lenni, mindenféle vélt és valós sérelmek, korrupciós vádak keringenek a helyi világban, a liberális párt a korábbi 10 mandátumból 2024ben 7 mandátumot tud megőrizni, az RMDSZ 1 plusz mandátummal 3-ra emelkedik, de a nagy nyertes a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), mely 6 mandátumot szerez. Illetve itt is van egy fontos mögöttes információ: a helyi liberálisok közül az Antal-féle vezetéssel elégedetlenek választások előtt átiratkoztak az AUR-ba. Majd megválasztásuk után az alpolgármesteri székért immár nem a PNL jelöltjét, hanem az RMDSZ képviselőjét, Kocsik Imrét támogatták. Antal Péter a december közepén tartott alpolgármester-választás előtt nem izgult, biztos volt abban, hogy sikerül „megvásárolnia” egy AUR-os liberálist vagy mást – de nem került úgynevezett áruló. Ez azt jelzi, hogy Antal Péter ellenes hangulat uralkodik a pécskai helyi tanácsban – talán szélesebb körben is.
Az alpolgármester-választást követően mind az AUR, mind az RMDSZ sietett leszögezni, nem koalíciós partnerek. Egyedi lépésük, a megállapodás indoka: változást szerettek volna.
A politika fintora, hogy az országosan nyíltan magyarellenes AUR segítségével lett, két évtized múltán Pécskán ismét RMDSZ-es, a magyar képviselethez tartozó alpolgármester. Jelzése ez annak, hogy a helyi érdekek és az országos trendek olykor egészen érdekes konstellációikat képesek összehozni. Ezt a helyzetet csak a helyi viszonyok ismeretében lehet értelmezni. Ezért jut eszünkbe a mondás: a politikában soha ne mondd azt, hogy soha! Ne állítsd: ő az örök ellenség. A Talleyrandnak tulajdonított mondás forrásaként említik Dickenst is (nem a politikára vonatkoztatta), mások Churchillre utalnak. A lényeg: a politika olykor ellentmond a logikának, a kiszámíthatónak, és a valószínűtlen bekövetkeztekor nem emlegetünk köpönyegforgatást. Nincs szó elvek megtagadásáról, vagy vallott értékek feladásáról, hanem helyi kényszerek hatására tett lépésről. Senki nem játszott hamisan – tették, amit lehetett. Lám, a helyi érdek felülírja az általánosnak hitt és tartott normát, viselkedést.
Pécskán a történetnek ez a kezdete. Ugyanis nem a törvény, hanem a polgármester dönt arról, hogy az alpolgármester milyen feladatokat kap, milyen jogköröket gyakorol. Nem lehet kizárni, hogy a polgármester politikai értelemben „éheztetni” fogja helyettesét. Ez lehet a fintornak a fintora…