Több alkalommal kifejeztem véleményemet: a román(iai) média tiszteletre méltóan működik. Legutóbbi jeles fegyverténye az egyik (Recorder.ro) portálnak, hogy oknyomozó riportot közölt a Nordis ingatlanközvetítő tröszt égbekiáltó korrupciós ügyeiről, amelynek csak egyik eleme, hogy ugyanazt a lakást többször is eladták – többszázmilliós csalássorozatról lehet szó. Szóval Romániában a média jól működik – ha belföldi kérdésekről van szó. Ha a kérdés külpolitikai, mintha megbicsaklana az újságírói igyekezet.
Legutóbb ezt az Európai Parlament október 9-i üléséről szóló tudósítások mutatták. Az alkalom mindenki számára rendkívüli, Magyarország soros EU-s elnökségi programjának a vitájára gyűltek össze az EP-képviselők és az EU-s bürokrácia magasrangú képviselői. Orbán Viktor a korábban is hangoztatott véleményét fejtette ki: az EU rosszul teljesít a gazdaságban, rossz a migrációs politikája, rosszul értékeli az orosz-ukrán háborút. Utóbbiról annyit, hogy az EU-s vezetés nem látja a harci helyzetet, úgy dobálja a pénzt, hogy fel sem merül a vezetőkben: mi lesz, ha elvesztik a háborút. Régi igazság, figyelmeztetett a magyar miniszterelnök: ha győzni akarsz, indulj ki abból, mi lesz, ha vesztes leszel. Az oroszok mind több ukrán területet, várost foglalnak el, és senki nem keresi a folyamatot megfordító (vagy leállító) stratégiai beavatkozás lehetőségét.
Az orbáni beszéd kontextusáról: a Manfred Weber néppárti frakcióvezető dirigálta balos ellenzék „felkészült”, transzparensekkel és propaganda-anyagokkal szerelték fel a patkót, bekiabálásokból is volt elegendő, még antifasiszta dalt is elkezdtek egyesek dúdolni, míg le nem intette őket az ülésvezető. Orbán beszéde kritikus volt, várhatóan. A két fő válaszoló, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Manfred Weber néppárti frakcióvezető viszont nem a program vitájára vállalkoztak, hanem Orbán Viktort és Magyarországot támadták. Vagyis a közös európai problémák vitája helyett személyeskedő, sértéseket is tartalmazó válaszaikkal kisiklatták a tanácskozást. Éppen ők, akik a mai EU-s vezérkar fő embereiként azért felelősek, hogy közös ügyeink jól menjenek.
Éles ellentét alakult ki von der Leyen és Orbán között. Nincs hely sorra venni valamennyi kérdést, pedig tanulságos volna. Von der Leyen talán legdurvább vádja volt: Magyarországon nincs demokrácia. Orbán válasza: a Patrióták frakciója az EP-ben a harmadik legnagyobb, és a mai balos EP-vezetés a szabályzat teljes felrúgásával semmilyen tisztségbe nem engedett Patrióta-képviselőt. Parlamenti demokráciában ez elképzelhetetlen. Magyarországon immár a harmadik mandátumban van a kormányzó pártoknak 2/3os többsége, de soha nem történt meg, hogy az ellenzéki pártok nem kapták volna meg a nekik járó helyeket.
Más vád: rengeteg orosz dolgozik Magyarországon. A válasz: összesen 7 ezer orosz dolgozik, Németországban 300 ezer, Spanyolországban 100 ezer.
Orbán Viktor féléves soros elnöki mandátuma megkezdését fontos látogatásokkal indította, találkozott a kínai elnökkel és Putyinnal. Von der Leyen szerint erről senkivel nem konzultált. Orbán válaszkérdése: a francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök mind senki? Mert mindenikkel külön tárgyalt.
Humorosnak gondolhatnánk a történéseket, ha nem a mi közös jövőnkről volna szó. Igaz, a valóság olykor humoros, máskor fájóan nevetséges.
Mi jött át ebből a román média közvetítésével? Annyi, hogy Orbán kiállt Románia és Bulgária schengeni beléptetése mellett. Meg hogy az EU migrációs politikája megbukott. A HotNews.ro több szöveget is közölt, s miközben a magyar kormányfőt nacionalistának nevezte, jelezte: a EP plénumában összeütköztek Ukrajnát, az EU reformját és a magyar demokráciát illetően. Más figyelemre méltó esemény nem történt – szerintük. Az Agerpres viszonylag korrekt tudósítása megáll a von der Leyen és Weber kritikák bemutatásánál, a viszontválaszról árva szó sincs. Orbán viszontválaszát a román sajtó nem is említette.
Folytathatnám. Érdemes? A következtetés adódik: miközben a romániai magyarságot illetően egyre inkább vannak normális sajtómegnyilatkozások, Magyarország és Orbán Viktor olyan vörös posztó, amitől szinte minden román sajtós begerjed.
Úgy tűnik: nem merik kimondani, a mai európai helyzetről a világos beszédre hatalmas szükség van, maszatolással nem lehet a mélyrepülést leállítani, a zuhanást elkerülni. Románia hagyományos külpolitikája az erősebbhez való igazodást jelentette. Bukarest külpolitikusai ma hallgatnak. Vajon úgy látják: Brüsszel mai vezetői lesznek Európa győztesei?
Igen: ha győzni akarsz, elemezz és készíts stratégiát.