Az EU közös mezőgazdasági politikája
AJÁNLOM MINDEN BÁNSÁGI MAGYAR GYAKORLÓ GAZDÁNAK ÉS LEENDŐ GAZDÁNAK A KÖVETKEZŐK ELOLVASÁSÁT ÉS AZ OLVASOTTAK ALAPJÁN TERVEK ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVEKRE NÉZVE A 2014-2020-as IDŐSZAKBAN A GAZDAKÖRÖK, A FALVAK LAKOSAI BESZÉLJÉK MEG KÖZÖSEN A JÖVENDŐ LEHETŐSÉGEIT. A TERVEKRŐL VALÓ DÖNTÉSRE VAN MÉG KB. EGY FÉL ÉV. HA FIGYELMESEN OLVASSÁK A KORMÁNY SZÁNDÉKAIT, EZEKBEN A SZÁNDÉKOKBAN MEGTALÁLHATJÁK SAJÁT JÖVŐJÜKET IS.
Az EU-politikai céljai s különösen a mezőgazdaságban általában világosak, átláthatóak. Az viszont, hogy ezekből az európai uniós tervekből, mi valósul meg, az leginkább a tagállamok szaktárcáján múlik. Mégis nagyon ajánlom, hogy gazdáink olvassák el mindazt, ami az EU 6 éves mezőgazdasági tervéről olvasható újságokban, brosurákban, könyvekben, folyóiratokban, újságokban, mert akárhogy is vesszük, az EU tervei adják meg gazdáinknak az alapot arra, hogy merre is tartsanak az elkövetkező években, hogy a gazda meghatározza, hogy tovább megy-e az elkezdett úton, vagy új utakat próbál ki. Egy kicsit szokatlan gazdáinknak is, hogy íme segítségre számíthatnak az esetlegesen elhatározott fejlesztésekhez, nagyon jó lenne, ha a gazdák gazdakörökben is megvitatnák jövőjük útjait.
Segítségük lehet minden esetben az Európai Unió KAP-ja (románul PAC), vagyis a Közös Agrárpolitika. Ezen közös agrárpolitika alapjairól próbálok ezúton tájékoztatót nyújtani gazdáink számára. Ezen célokon belül kell gazdáinknak megtalálni termelési céljaikat. Az ismertetést egy kis kritikai kommentárral kiegészítve olvashatják gazdáink.
Az elkövetkező 6 évben a stratégiai cél, a mezőgazdasági szektor kompetitivitásának az emelése.
A. Ennek sikeres megvalósítására szükséges a földtulajdonnak a teljes felvétele-bejegyzése a telekkönyvi nyilvántartás útján. Valamint a földtulajdon forgalmának gátlás nélküli biztosítása.
Első kérdés, amely bennem felmerül az, hogy hogyan lehet egy EU tagország mezőgazdasági területének több mint a felében 2014-ben semmilyen kataszteri nyilvántartás nem létezik? Ez a csalások, törvényszegések alapja még ma is. Ugyanakkor a nemrég elfogadott új földeladási törvény avval, hogy az eladást Bukarest tartja nyilván, nem a földvásárlás könynyítése felé mutat. A belépés óta ott áll az EU- kasszájában a pénz az országos kataszter elkészítésére, de a tunyaság, tehetetlenség, tolvajság nem engedte a kivitelezését.
B. A földterületek tagosítása és a farmer gazdaságok összevonása.
A tagosítást az EU-ba való belépés előtt kellett volna véghez vinni. Most nem lenne annyi föld parlagon és annyi kiürült falu. A földjáradék bevezetése egy jó lépés volt a tagosítás felé, de a sűrű politikai változások nyomán már semmilyen hatása sincs.
C. Az idős gazdák át tudják adni gazdaságaikat a fiataloknak úgy, hogy további megélhetésük is biztosítva legyen.
Jó lenne ha ez a továbbélésbiztosítás nem hasonlítana a kollektív nyugdíjasok szomorú, sokszor megalázó helyzetéhez.
D. Szükséges az elkövetkezőkben, hogy olyan mezőgazdasági gyakorlat legyen biztosítva, amely jó viszonyban van a környezetvédelemmel.
Ehhez szükséges az állandó zöldterületek hagyományos gyakorlatának fenntartása. Ezért pénzbeli támogatásokat kell biztosítani: fontos a legelők és kaszálók ésszerű kihasználásának biztosítása legelő és füvet fogyasztó állatokon keresztül. Meg kell emelni a zöldterületek termésének nagyságát. A legelő állatokat tartó gazdaságok pénzbeli támogatása. Nagyapáink ezt tették, azért vannak nálunk még mindig élő zöldterületek, viszont a legelő állatok kihangsúlyozott támogatása nagyon “egyirányúnak“ tűnik.
E. A kis területtel rendelkező farmerek támogatásának bíztosítása.
A kisgazdaságok őrzik legjobban a vidék biodiverszitását (növényi-állati sokszínűségét), a kulturális hagyományokat és azok megőrzését. Azért, hogy fenn lehessen tartani egy egészséges arányt a nagy intenzív és terjeszkedő gazdaságok és a környezetédelemmel jobb viszonyban levő kisgazdaságok között, a mezőgazdasági minisztérium a következőket fogja tenni:
1. A 2014-2020-as Közös Mezőgazadsági Tervbe foglalt intézkedések alapján olyan alapot hoznak létre, amiből az 5 ha alatti földtulajdonnal rendelkező gazdák évi 500-1250 euró támogatást kapnak enyhébb gazdasági feltételek megléte mellett. A támogatás nagyságát a hazai alapokból kapott támogatás mértéke szabja meg.
Hogy ez a gyakorlatban, hogyan fog működni, egyelőre titok. De ha nem lesz diszkriminatív, akkor jó lehet.
2. Társadalmi-gazdasági szolgáltatások biztosítása a kisgazdáknak és az idős gazdáknak, hogy egy barátságos közegben milyen helyes határozatokat hozzanak jövőjükről. Ezt olyan szolgáltatásban végezzük, amilyenre szüksége van a gazdának.
A vidék fiatalítása céljából elősegítjük az idősek és a fiatalok közti normális átadási folyamatokat. Ezek az előírások, célok az idősek és a kisgazadák részére nagyon szépek, csak borzasztóan általánosak, ezért bizonytalanok.
Egy más stratégia cél: a hazai termelésű élelmiszerek fogyasztásának növelése. A hazai termelési kapacitásnak megfelelően a mezőgazdasági termékekből eredő élelmiszerek kivitelre termelésének növelése, figyelembe véve a világ élelmiszer szükségletének állandó növekedését.
Ezen cél megvalósulására szükséges a termelők támogatása gépek vásárlására és a feldolgozó kapacitások modernizálására. Ezen belül szükséges, hogy 2030-ig egy fizikai traktorra 35 ha szántó jusson.
Nagyon nagy útra van szükség a cél elérésére, emlékeim szerint 140-150 ha létezett egy fizikai traktor körül.
B. A rövid ellátásiláncok fejlesztése.
Ezen belül olyan kis mezőgazdasági vállalkozásokat kell támogatni amelyek képesek saját erejükön keresztül befektetési alapokhoz és értékesítési piacokhoz jutni. A rövid élelmezési láncok kialakulása és a termelői csoportok megalakulása elősegítik a vállakozásokat, hogy egyre jobban beleépüljenek a hazai és az európai piacokba. A mindenkori mezőgazdaság legnagyobb gondja volt, mely már mostanában áthághatatlan hegyekké nőtt, a sokszorosan megnövelt értékesítési és beszerzési lánc. A legideálisabb lenne a termelő és fogyasztó, a gyár és a használó közötti viszony kialakulása, közvetítők nélkül.
C. Kölcsönök és garanciák biztosítása a kistermelők részére.
A 2007-2013 évek közötti szakaszban a kölcsönök és a garanciák az EU és a hazai alapokból voltak biztosítva. Így sikerült az EU-támogatásokhoz szükséges saját pénzalapok biztosítása, ám csak nagyon nehezen és komoly “szülési gondokkal” született meg.
D. Elő kell segíteni az ipari növények termesztését – a kender és a len – termesztését.
Az ipari növények termesztését úgy kell elősegíteni, hogy helyben legyenek előkészítve ipari feldolgozásra. Új növények termesztésbe vétele nagy segítség lenne megszabadulni a monokultúrák mindent romboló egyeduralmától. Őseink legalább 8-10 növényt termeltek egy évben, ma 2-3-at.
E. A gyümölcstermesztés támogatása.
Az elkövetkező időszak alatt egy alprogram keretében fog megtörténni a gyümölcstermesztés minden jelenlegi kérdésének a megoldása, amely tartalmazni fogja a gyümölcstermesztési kutatási eredményeknek a termelés felé irányítását, új faiskolák és ültetvények alapítását, létrehozását, úgy hogy a támogatásban benne lesz a szervezés, raktározás, tartósítás, feldolgozás, piackutatás és értékesítés. Támogatják az ültetvények létrehozását, a szaporító anyag előállítását, a fenntartó építmény és az öntözés, gépekkel való ellátását a raktározást és feldolgozást. Jó lenne, ha a bánsági magyar fiatalok is kedvet kapnának almát, körtét, barackot vagy éppen meggyet termelni a szőlő mellett.
F. A zöldségtermesztés támogatása különösen a hajtatóházak és fóliasátorok esetében.
A zöldségtermesztés piacosítása a hideg időszaki zöldségtermesztés támogatása védett felületek építésével, új technológiák bevezetését segítik elő, s evvel új minőségi áru megszületését.
G. Támogatás az újratermelére és az újratermelési befektetésekhez, elismert, nemesített magok használata és a genetikai különbségű magvak felhasználása.
(Romániának az a “nagy bűne”, hogy a génmódósított növények termesztését fogja elősegíteni.)
A sertések és szárnyasok jóléti támogatása. (Ennek az eddig is működött támogatásnak az a hiányossága, hogy a kistermelők sertéseinek és szárnyasainak a jólétét nem támogatja senki, pedig ott van a legtöbb sertés és szárnyas).
Tovább is támogatják a hazai igazolt mezőgazdasági termékek forgalmazását a hazai és nemzetközi piacokon. Pénzügyi támogatásban fognak részesülni a hazai hagyományos termékek, hogy sikeresen jelenhessenek meg a hazai és nemzetközi piacokon. (Jó lenne, ha ezek között az igazoltan hagyományos termékek között nem csak a Bukarest környéki termékek szerepelnének, mert helyük van ott a bánsági, erdélyi hagyományos termékeknek is.)
Támogatva lesz a lerakatok építése és korszerűsítése is. Ezen belül a gabona-lerakatok, zöldség- és gyümölcsraktárak építése és modernizálása is. (Vajon az eltelt 25 év folyamán miért is ment tönkre a raktárfelületeknek több mint a fele?)
A növények egészségi állapotának biztosítása és a növényvédelem korszerűsítése. Ezt a hazai és az EU szakmai törvényeinek helyes alkalmazásával, a legbiztosabb növényi, állati és környezetvédelmi szerek bevezetésével, a legmodernebb szakmai gépek vásárlásával, s használatával, s a szakmai laboratóriumok korszerűsítésével lehet elérni. (A növényvédelmi laboratóriumokat az elmúlt években sikeresen felszámolták.)
A mezőgazdasági termékek megadóztatása mértékének és módjának átdolgozása. Ezen a politikán belül szükség van a TVA (hozzáadott érték), más járulékos terhek értékének a felmérésére, úgy hogy evvel csökkenteni lehessen az adócsalásokat. (Az eddig itt végzett TVA-csökkentések leginkább a kereskedők hasznát növelték. A termelőket leginkább negatívan érintették.)
Csökkenteni kell az élelmiszerek pazarlásának növekvő mértékét. Stratégiai cél itt: csökkenteni kell a szén megjelenését a mezőgazdaságban, elő kell segíteni a biotermelést és növelni a klimatikus változásokra rezistens termelést, helyes vízgazdálkodás bevezetése és a megújuló energia termelését. (Valamikor a mezőgazdaságnak nem volt semmilyen hulladéka, gazdáink mindent felhaszáltak, állatok trágyáját is.)
A termőföldek modern felhasználási gyakorlatának bevezetése. A talajfelületi vizek mérgezését a növényvédelmi munkák optimizálása csökkenteni fogja. Olyan növényvédő szereket kell felhasználni, amelyek nem mérgeznek és bio védekezési eljárások merész bevezetését kell elérni. Hatékonyabban kell a talaj fertőzöttségét vizsgálni.
Olyan intézkedések elindítása, amelyekkel növelni lehet és egységesíteni az esővizet. (Vajon milyenek lesznek ezek az egységesített intézkedések s a még érdekesebb az egységesített víz?)
A terméketlen területek ökológiai újjáteremtése és a terméketlen mezőgazdasági területek erdősítése. A földek újjáteremtésére általános és különleges módszerekek használatával. Megelőzve a területek további romlását, ugyanakkor felügyelve a területek mindennapi minőségét. A földterületek különleges felügyelete tartalmazza a következőket:
– Az erozióellenes intézkedések felújítását és kiszélesítését, a védekezési, a gátrendszer és a lecsapolási munkálatok korszerűsítését, a sós területek és a homokos területek feljavítását.
– A talaj fizikai állapotának javítását, s a kemény talajok mély munkálatokkal való, fellazítását.
– A talaj kémhatásának javítását, a talaj szervesanyag tartalékainak növelését (különösen a foszfor és a mikroelemek esetében)
– Meg kell előzni a talajok nehézfémekkel, kénnel, fluórral, petróleum-származékokkal és növényvédő szerekkel való fertőzését.
(Ehhez komoly oktatási, szervezési, nevelési munkára lenne szükség a gazdák körében, amire a mai kormány képtelen.
A termelők felkészítése az új kilimatikus vátlozásokra, hogy munkájukat ennek megfelelően szervezzék meg. (Vajon ki ismeri mindezeket az intézkedéseket?)
A termelők bátorítása arra, hogy olyan intézkedéseket tegyenek meg, amelyekkel csökkenteni tudják a természetes katasztrófák és károk hatását, valamint a bevételek csökkenését. Mindezt információ cserékkel, az e körben dolgozó szakemberekkel való széles kapcsolatok kialakításával érhetjük el.
A bio agráripar kiterjesztése, amely hatással van a környezetvédelemre és emelt értékű áru előállítására. (Ezt előbb meg kéne teremteni országos szinten, hogy legyen mihez kapcsolódni.)
A mezőgazdaságban előállítható újrafelhasználható energiaforrások támogatása, ebbe foglalva az állati hulladékokat, amivel áramot lehet fejleszteni helyben, a farmokon. A bioenergia termelést a mezőgazdaságban elő lehet segíteni: a farmokon termelt biomassza felhasználásával energia termelésére, a mezőgazdasági munkálatok végzésénél első generációjú üzemanyag felhasználásával, ugyanígy a telkesítési munkálatok esetében is, a mezőgazdasági hulladékok összegyűjtésével és biogáz termelésével, a szél, a nap a geotermális energia felhasználásával, a rövid vegetációjú fák szántóföldekbe való ültetésével, amelyekből biomassza állítható elő, a tarlók felégetésének megszüntetésével, ahonnan biomassza gyűjthető fel. (Itt újra nagy szerepe lenne az oktatásnak, információcserének.)
A természeti sokszínűség fenntartása -NATURA körzetek. Magas természeti értékű területek megteremtése és megőrzése, előnytelen területek feltárása és javítása. Stratégiai cél a vidéki életviszonyok színvonalának növelése, olyan infrastruktúra és alapvető szolgáltatások kiépítése, amelyek hasonlóak a városi feltételekhez, a romániai és az EU-ban levő átlag mezőgazdasági jövedelmek viszonyának javítása. (Ehhez óriási munkára lenne szükség.)
Sokféle jövedelmi forrásokat kell a mezőgazdaságban létrehozni új termelői munkalehetőségek vidéken való elindításával. (Talán a háziipar is jó lehetne egyiknek. De leginkább a vidéki turizmus jöhetne számításba.)
A vidéki infrastruktúra – utak, víz- és csatornahálózat – megteremtése és korszerűsítése.