A hála jegyében emlékeztetek azoknak a neves me­ző­gazdasági szakembereknek az elhivatottságára, és azoknak a gazdáknak tevékenységére, akik a rendszerváltás után visszatértek a földműveléshez. Sokat köszönhetünk azok­nak, akik 1990-ben részt vállaltak a gazdamozgalom újra­in­dí­tásában itt, a Bánságban. Kiemelkedett ebben a mun­kában Kiss Károly mérnök, aki a HETI ÚJ SZÓ Bánsági Magyar Gazda rovatának fáradhatatlan szerkesztője volt, és aki szakember társaival útjára indította a bánsági gazda­moz­galmat. Azok közül, akik jelentős mértékben hozzájárultak a mozgalom sikeréhez és fenntarthatóságához, sajnos már sokan eltávoztak. Elsősorban Albert Ferenc professzor szaktudására és önzetlenül felvállalt szerepére gondolok, de büszkék lehetünk a néhai Balogi Ferenc nagybodófalvi, Kovács Bálint lugosi, Mészáros István torontálkeresztesi, Valkai-Németh György végvári, és Dózsa Samu rékasi gazdákra. Vannak közöttünk olyan neves gazdák, akik előrehaladott koruk miatt már nem tudnak a gazdasággal foglalkozni és azt másokra bízták. Példaként említem itt a zsombolyai Rákóczi Györgyöt és a magyarszentmártoni Boros Györgyöt. Nagy örömünkre szolgál, hogy a megyében maradt még gazda, aki tovább viszi a föld művelését és az állatok tartását. A gazdakörök jelenlegi helyzete és tagjainak száma, valamint a megművelt fölterületek nagysága a következő táblázatban látható.

1. A GAZDAKÖRÖK HELYZETE

A legutóbbi népszámlálás eredményei alapján el­mond­hatjuk, hogy a Temes megyei magyar gazdák szemszögéből a helyzet nem a legrózsásabb. A népesség szempontjából: Temes megye összlakossága 650.533 fő, ebből 21.285 magyar, tehát 3,2%. Temesvár lakossága 250.849 fő, ebből magyar 8.313 azaz, 3,3%. Temesvár és Lugos kivételével vidéken él 364.234 lakos, amiből 11.615 fő magyar, 3,2%. Ez azt jelenti, hogy a vidéken élő 364.234 lakos 530.808 ha földterületen él, minden személyre jut 1,45 ha földterület.
A 11.615 fő, faluhelyen élő magyar, 11.680 ha föld­területet birtokol a következő megosztás szerint:
Tulajdonos, aki nem műveli a saját földjét: 2.500 személy, 400 ha földterülettel.
134 gazda /1. táblázat/ 7.280 ha földterületet művel.
12 gazda /2. táblázat/ 3.440 ha földterületen gazdálkodik.
Következésképpen egy magyarra jutó földterület: 1,0 ha. A magyar lakosság földjeit általában magyar gazdák dolgozzák, míg a más nemzetiségű lakosok földjeit jobbára külföldi befektetők, főleg németek, osztrákok, olaszok, franciák, belgák, sőt luxemburgiak is.
Az 1. táblázatból kiderül, hogy a 16 gazdakörből ma már csak 11 működik, egyrészt halálozás miatt megszűntek, másrészt a kiöregedés miatt. De a 11 működő Gazda­szervezet még 134 taggal rendelkezik, és nagyjából 7.280 ha földterületet művel.
A működő 11 gazdakör közül általában résztvesz a kolbászgyúró, bográcsosfőzö versenyeken, valamint a Magyarok Kenyere ünnepségen: Újmosnica, Ötvösd, Pusztakeresztúr, Ótelek, Zsombolya, Végvár, Gátalja, Igaz­falva.
A 2. táblázatban szereplő MINTAGAZDASÁGOKON kívül még vannak Temes megyében más gazdák is, akiktől elnézést kérek, ha kimaradtak a felsorolásból.
Itt említem meg Kása Tibor, zsombolyai gazdát, aki 1200 ha földet művel, és miután átvette a Rákóci által művelt földet is, Zsombolya egyik nagygazdájává vált. A búza és az árpa nagyon jól fizetett, és a bevételek is elég szépen alakulnak, mivel a jó minőségű termőföld, a kedvező időjárás és a technológia segített abban, hogy 6 t/ha búza, 5 t/ha árpa termést érjen el.
Szabó Csaba óteleki gazda 260 ha földön dolgozik jó eredményekkel. Valamikor mangalicát is nevelt, és volt egy jópár versenylova is. Sajnos az elmúlt évek és a bizonytalan jövő lecsökkentette a vállalkozókedvét. Búzából 5t/ha, árpából 6t/ha termést ért el.

2. MINTAGAZDASÁGOK

Tóth Ede, porgányi gazda 200 ha földet művel a fiával együtt a magyar határ mentén. Idei terméshozamuk: búza 6t/ha, árpa 5t/ha.
Simon Ferenc torontálkeresztesi gazda 210 ha földet művel. Ő is a fiával együtt jó eredményeket ér el a szántóföldi növénytermesztésben: búza 6,7 t/ha, árpa 5t/ha.
Ez a négy gazda szinte ugyanabba a mikrozónába tartozik, és az eredmények is hasonlítanak egymáshoz.
Székely Szilárd végvári gazda tejelő szarvasmarhák tartásával foglalkozik. Az összállománya 350 szarvasmarha, amiből tejelő 150 tehén, 350 ha termőföldön állítja elő a takarmányt. Dicséretes, hogy tehenész kollégákkal együtt létrehozott egy tejfeldolgozó szövetkezetet.
Némedi Imre Facsádon húsmarhákat tenyészt. Új­szentesi gazdaként kezdte, Facsádon farmot vásárolt (próbálkozott birkával is), aberdeen angus és galloveial fajtákkal kezdte, de a magyar szürkénél maradt és a bivalynál, tart 300 állatot, 200 szürkemarhát és 100 bivalyt. Az állattartáshoz szükséges takarmányt a 750 ha-os legelőről biztosítja a Felső-Bega menti térségben, Facsádon, Barán és Bethlenházán.
Tóth Károly, végvári gazda sok év óta foglalkozik a mangalica sertés tenyésztésével. Nála megtalálható a mangalica mindhárom színváltozata, a szőke, a vörös és a fecske színű is. Saját tenyésztésében biztosítja a malacokat a saját anyaállataitól. Saját földterületen állítja elő a takarmányt.
Kádár György, újmosnicai gazda, alpolgármesteri tisztsége mellett, kisebb földterületen maga végzi a gazdasági munkákat.
Tifán Miklós, pusztakeresztúri gazda anyakocát tart, malacokat nevel, gyümölcsöt termeszt, kertészkedik, pálinkát, hentesárut forgalmaz, de a fő foglalkozása a méhészet.
Nagy István, csanádi gazda földterülete sem nagyon nagy. Sok éve biogazdálkodással foglalkozik, és úgy Romániában, mint Magyarországon forgalmazza bio­termékeit. Megjegyzem, hogy azon kevesek közé tartozik, akinek van engedélye és akkreditációja biotermékek termesztésére és árusítására.
Dózsa Samu, a közelmúltban elhunyt temesrékasi agrármérnök-gazda kiválóképpen tudott úgy szántóföldi növényeket, mint szőlőt termeszteni, és kiváló bort, Kadarkát, Királyleánykát, valamint konyakot készíteni.