05 Sep 2013
Írta admin 
0 Hozzászólás Középkori karnevál a vajdahunyadi várban
Az elmúlt hét végén, a vajdahunyadi Kastély a Kárpátokban civil szervezet, a vajdahunyadi Lovagrend segítségével kétnapos Középkori karneválnak nevezett fesztivált szervezett. A fesztivál keretében amatőr színészek mutatták be a hollós címer legendájáról szóló színdarabot, mely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond magyar király törvénytelen fia. A legenda szerint a teherbe ejtett Morzsinai Erzsébetet, hogy ne kerüljön szégyenbe, feleségül adta, egy Vajk (Voicu) nevű emberhez, akinek kárpótlásul ajándékba adta a vajdahunyadi birtokot is. Morzsinai Erzsébet pedig egy aranygyűrűt kapott ajándékba, hogy gyermeke igazolhassa királyi eredetét, amelyet egy holló ellopott, és Hunyadi János viszszaszerzett. A színdarab bemutatását követően a többszáz néző, a nyár folyamán a kútról, a Corvin-címerről és az „elmaradhatatlan” Drakula-legendáról forgatott dokumentumfilmeket láthatta. Szombaton gasztronómiai fesztivált tartottak, majd a Vajdahunyadi Lovagrend által szervezett középkori parádé következett, ahol a korhű öltözetben felvonuló lovagok és várkisasszonyok elmagyarázták az érdeklődőknek a ruhák, a fegyverek készítési módját. Este a középkori öltözetben lévő vendégek karneválja következett. A Kastély a Kárpátokban Egyesület újabb célkitűzése, a nándorfehérvári ütközet eredeti helyén való bemutatása.
Élőláncos tiltakozás a sípályákon
A síelés kedvelői élőláncos tiltakozást szerveztek a voineasai sípályán, amiért a Ponta-kormány leállította a 2010-ben megkezdett, 90%-ban megépített sípálya munkálatainak a folytatását. A tüntetők szerint a kormány csúfot űz a hazai síelőkből és építőkből azzal, hogy az Elena Udrea minisztersége alatt megkezdett fejlesztési programot nem folytatja, sőt, a már elvégzett munkálatokat se hajlandó kifizetni. A tiltakozók követelték, hogy a kormány folytassa a megkezdett munkálatokat Voineasán, és a közeli Páringon, Sztrázsán és a Vulkáni-hágónál is.
Költségvetés-kiegészítés Déván
A legutóbbi tanácsülésen jóváhagyott váloztatások értelmében, Déván az év végéig 700.000 lejjel több jut a pedagógusok bérére és az iskolák karbantartására, 500.000 lejjel többet költenek az egyházak, és a kultúra támogatására, valamint a környezetvédelemre, és 525.000 lejjel bővítik az utcák aszfaltozására szánt összeget.
Újabb lépés a korszerű szeméttároló megépítése érdekében
A Hunyad Megyei Tanács augusztus 27-i ülésén elfogadta a helyszínre vezető út tulajdonba vételét, ugyanis az uniós pályázat elnyeréséhez, a terület a pályázó tulajdonában kell legyen. A szeméttelep létrehozása 70 millió euróba kerül. 80%-át az EU, a többit a kormány és a megyei tanács biztosítja. Az új szeméttárolóba csak a hulladékanyagok 30%-a kerül, a többit 7 kiválasztó központban összegyűjtik és újrahasznosítják. A szeméttelepet zöldövezet és magas kerítés védi a turkálóktól és a kóbor kutyáktól. A környező lakosság véleménye szerint, a megye 2/3 területe lakatlan, vagy kevéssé lakott, ezért nem kellene egy sűrűn lakott területen szeméttelepet létesíteni.
Bakó Anna szalmaművész kiállítása
Bakó Anna, a Szent István-napi ünnepség alkalmával szalmaszálakból készített képeket állított ki a vajdahunyadi Corvin-Savaria Magyar Kulturális Központban. Művei között fellelhető színes, vagy natív változatban a vajdahunyadi várkastély, a magyar épített történelmi örökség kiemelkedő helyszínei, szakrális képek, virágok, állatok, portrék. A művésznő mozgássérültként, Jobbágytelkéről került Vajdahunyadra, ahol nyugdíjazásáig a római katolikus plébánián dolgozott. Azóta napjai szebbnél-szebb képek készítésével telnek. A szalmafonást szülőfalujában sajátította el. Az otthonról beszerzett szalmaszálakat festve, vagy natív formában szálanként ragasztja fel a megrajzolt lapra.
Száz éve halt meg Aurel Vlaicu
Aurel Vlaicu 1882. november 6-án született, a Hunyad megyei Bencencen. A helység ma az ő nevét viseli. Tanulmányait a szászvárosi Református Kun Kollégiumban végezte, Szebenben érettségizett, majd Budapesten és Münchenben folytatott műszaki tanulmányokat. Mérnöki oklevelet szerzett 1907-ben. Katonai szolgálatát Polában (ma Horvátország) végezte, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós parancsnoksága alatt. 1908-ban Németországban, a rüsselsheimi Opel gyárban mérnök. 1909-ben hazatért szülőfalujába, és saját tervezésű vitorlázó repülőgépet épített, mellyel többször is repült. Áttelepült Bukarestbe, ahol a román hadsereg arzenáljában, megépíti a Vlaicu I., majd 1911-ben a Vlaicu II. repülőgépét, amellyel 1912-ben a Bécs melletti asperni nemzetközi repülőversnyen számos díjat nyert. 1913. szeptember 13-án Câmpina mellett lezuhant. Halálának 100. évfordulóján, a dévai múzeum az idei szeptember hónapot emlékének szenteli, és Aurel Vlaicu életével kapcsolatos kiállítást szerveznek.
