Választási hírek
A 2016-os parlamenti választásokon Hunyad megyének 6 képviselői és 3 szenátori helye lesz. A múlt hét végén zárult le a jelentkezési időszak. Elfogadták Széll Lőrincz, a Megyei Ifjúsági Igazgatóság ügyvezető igazgatójának és Winkler Gyula megyei RMDSZ szervezet elnökének a jelentkezését a képviselői, illetve szenátori listára. A választásokat ismét listás rendszer alapján szervezik, így megvan az esélye annak, hogy az RMDSZ-nek legyen parlamenti képviselője Hunyad megyében is. Ezért szükséges, hogy a megyei szervezet minden tagja aktív szolidaritással vegyen részt az előkészítő munkában. Winkler Gyula a megyei szervezet elnöke, támogatja Széll Lőrincz jelölését, hisz 15 éve szolgálja a magyarság és egész Hunyad megye eredményes tevékenységét. Szombaton a Vajdahunyadi Magyar Házban ült össze a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa, melyen a Szövetség részéről Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke volt jelen. Felszólalásában elmondta, hogy “az RMDSZ és az erdélyi magyarság képviseletének elengedhetetlen feltétele, hogy a szórványban élőknek is legyen parlamenti képviselete. A szórványban fontos a Hunyad megyei magyarság, nemcsak történelme miatt, de a mindennapokban felmutatott kitartása, és a megmaradásért folytatott konok, következetes példája miatt is.” Hunyad megye magyarsága kevesebb mint a megye lakosságának a 4%- a. Ez kevés ahhoz, hogy saját erejéből a közösség képviselőt juttasson a parlamentbe, de a tömbmagyarság és a szórvány összefogásával, az újraelosztásnál a megye elnyerhet egy képviselői helyet. Ez sikerült az 1990-es az 1992-es és 2000-es választásokon.
Széll Lőrincz még lupényi középiskolás korában, az országban elsők között alakított diáktanácsot. Azóta is ifjúsági politikával foglalkozik. Egyetemista korában ifjúsági szervezetekben, majd a lupényi MADISZ-ban tevékenykedett. Megállta a helyét az RMDSZ-ben is. Dévára költözését követően a Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság vezetőjeként tevékenykedett. Közben egy ideig az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöki tisztségét is betöltötte. 2010-2012 között, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökeként, helyettes államtitkár volt, együttműködve a kormánnyal és parlamenttel. Szerinte a lelátókról csupán kommentálni lehet, a gólt a pályán kell rúgni.
Vas megyeiek újították fel az iskola auláját
Vas és Hunyad megye már 23 évvel ezelőtt kötött testvérmegyei kapcsolatot. Fehér Ferenc ikervári polgármester szerint két újabb Vas megyei község szeretne testvértelepülési kapcsolatra lépni két Hunyad megyei helységgel. A korábban megtartott első találkozó alkalmával, meglátogatták a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumot, ahol Kocsis Attila Levente igazgatótól megtudták, hogy szükség volna az iskola főaulájának a felújítására. A vendégek megígérték, hogy augusztus végén visszajönnek lefesteni az aulát. Ígéretüknek megfelelően 13 tagú csapat érkezett Dévára a munka elvégzésére. Otthon a polgárőrök és a motoros testület tagjai jelentkeztek az önkéntes munkára. Ikervárról hatan, Győrvárról négyen jöttek el. Csatlakoztak hozzájuk jánosháziak is, illetve a szombathelyi Kovács Jenő, aki már 20 éve járja Alsó-Fehér és Hunyad megyéket, kutatva azok történelmi emlékhelyeit, aktívan részt vállalva az emlékművek helyreállításában. Ő is részt vett az aula lefestésében. Mindhárom településről érkezett egy-egy festő is, akik szakszerűen irányították a 3 napos tevékenységet. A festéket és a mázolóeszközöket az önkéntesek hozták. A házigazdáknak csak a 9 méter magas állványokat kellett biztosítani. A piskiekkel és csernakeresztúriakkal folytatott első megbeszélésen, meghívták őket a szeptember 23-25. között megtartandó ikervári szüreti rendezvényre, ahol remélik már konkrét témákról beszélgethetnek.
Kilencből egy
Megyei szinten 910 diák jelenkezett pótérettségire. Közülük 180-an érték el az átmenő 6-os általános osztályzatot. Ez mindössze 2-3%-kal növelte, a júliusi 63%-os teljesítményt. Az augusztusi pótvizsgákon 9 magyar diák jelent meg. 7-en idén, ketten pedig előző években vizsgáztak sikertelenül. Közülük egyedül Dénes Szilveszter ért el 6-os általános osztályzatot.
Elutasították a vajdahunyadi vár felújítási tervét
A Temesvári Régiós Fejlesztési Ügynökség 10 hibára hivatkozva, viszszautasította a vajdahunyadi önkormányzatnak a vár korszerűsítését célzó pályázatát. A projekt szerint, felújítanák a tetőzetet, a falakat, a kőfaragványokat és a faszerkezeteket. Elsősorban a külső udvart korszerűsítenék, ahol a középkori fesztiválokat rendezik. Kilátót, a lovagi tornákra alkalmas teret rendeznének be, kovácsműhelyt és lovasiskolát létesítenének. Felújítanák a felvonóhíd alatti középkori vízimalmot. Dan Bobouţanu polgármester a kudarcért a régi városvezetést okolja, hisz a projekteket Viorel Arion polgármestersége idején készítették. Viorel Arion az új polgármestert hibáztatja mondván, hogy volt lehetősége a hibák kijavítására, amit nem tett meg. Bobouţanu nehezményezi, hogy elődje előre kifizette a két pályázatíró gyulafehérvári és ploieşti cégnek járó 160.000 lejt, mielőtt bebizonyosodott, hogy a pályázat hibátlan. Így azonban az önkormányzat elvesztett 320.000 lejt. Jelenleg a város szakemberei igyekeznek a 30 nap alatt kijavítani a temesvári fejlesztési ügynökség által jelzett hibákat, hisz a város önerőből nehezen tudná a 8 millió lejes korszerűsítési költségeket előteremteni.
Turisztikai célpontok fejlesztése Hunyad megyében
Anca Pavel-Nedea, az Országos Turisztikai Hatóság elnöke példákkal illusztrálva mutatta be Déván a Turisztikai Desztináció-Menedzsment (TDM) fogalmát. Az elképzelés az egyes turisztikai célpontok összehangolt fejlesztését célozza. Vajdahunyadon évről évre büszkén bejelentik, hogy évente mennyivel növekedett a középkori vár látogatóinak a száma. Arról azonban nem esik szó, hogy ezek a turisták egy-két óra elteltével elmennek a városból. Pedig a városban és a környékén is bőven volna mit meglátogatni. Ezeket a helyeket kellene kiépíteni, fejleszteni és vonzó néven, vagy módon értékesíteni. A tanácskozáson résztvevők elhatározták, hogy megalakítják megyei szinten a turizmus fejlesztését összehangoló rendszert. Jó példa erre a székelyföldi turisztikai klaszter. Bár a bíróság a Székelyföldre utaló nevet, “turisztikai klaszter” nem fogadta el, a térség 11 célpontját határozta meg, kúriák, Székelykapuk-földje stb. Dél- Erdélyben is lehetne hasonló értékű turisztikai desztinációt keresni, csak túl kéne lépni a nemzeti ideológia beidegződésein. A dák várak, vagy római emlékek mellett, az elmúlt ezer év értékeire lehetne (Hunyadi János, Bethlen Gábor, Dávid Ferenc, Kuún Géza, Nopcsa Ferenc, Torma Zsófia emlékezetére, Kőműves Kelemen balladájára, stb.) építeni a kultúrturizmust.
Retróparádé Vajdahunyadon
Szeptember 2-3-án szervezték meg a XVII. Kárpát Retro Rallyet. A szervező Románia Retromobil Klub szerint, a rallyera 50 csapat nevezett be, összesen 26 régi autóval. A verseny szeptember 2-án 14 órakor kezdődött, Felek (Avrig) főteréről a Brukenthal-kastély elöl. Este a szászvárosi Arsenal parkban pihentek. Szeptember 3-án 10 órakor indultak tovább a vajdahunyadi vár udvarába, ahol a régi autókat megtekinthették az érdeklődők. A verseny zárószakasza Vajdahunyad-Hátszeg-Szászváros útvonalon folytatódott. Az járművek átlagsebessége nem haladta meg az 50 km/h sebességet. Útközben több ügyességi versenyen kellett helytálljanak a versenyzők.
120 éves a brádi vasút
1896-ban épült meg az Arad-Brád közötti vasútvonal. A végállomásnak számító, különleges szépségű kétszintes állomásépület valódi műemléknek számít. A CFR 1940-ben elkezdte a Déva–Brád vasútvonal építését. Előbb zsidók és szovjet hadifoglyok, később a kommunizmus ellenségeinek számító hadifoglyok építették a völgyhidakban és alagutakban gazdag 36 kilométeres vasútvonalat. Az új vasútvonalat 1988- ban adták át forgalomnak. 2008-ban egy földcsuszamlás használhatatlanná tette a vonalat. A vasfelszerelésből hamarosan ócskavas lett. Az állomás épülete azonban lassan romlani kezdett, végül veszélyesnek nyilvánították. Florin Cazacu, Brád polgármestere nemrég számolt be arról, hogy végre sikerült megegyezni és szerződést kötni a Temesvári Vasútigazgatósággal, mely szerint a vasút egy éven belül saját költségén felújítja a műemlék állomásépületet. Florin Cazacu aláírta a 36 hónapra szóló építési engedélyt. Reméli, hogy sikerül kiegyezni az épület felhasználásáról is. A város ugyanis ebben szeretné kialakítani a Zarándvidéki Múzeumot.


08 Sep 2016
Írta admin
0 Hozzászólás