20 Apr 2017
Írta admin 
0 Hozzászólás Múzeumtörténeti kiállítás a Bethlen-kastélyban
Nemrég kerültek haza Nagyszebenből azok a pannók, amelyeket dr. Iosif Vasile Ferencz tavaly készített, a 200 éves fennállását ünneplő Bruckenthal Múzeum megrendelésére, ahol bemutatták a legrégibb erdélyi múzeumok történetét is. A dévai múzeum kiállította a fennállásának 137 évét bemutató anyagot. A pannókon nyomon követhető a kezdetektől napjainkig a Dák és Római Civilizáció Múzeumaként emlegetett intézmény tevékenysége. Több pannó mutatja be az 1880-ban alakult Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amelyik létrehozta a múzeumot. Külön pannó foglalkozik a múzeum első igazgatójának, dr. Téglás Gábornak életútjával, tudományos tevékenységével, bemutatja Téglás Gábor 23 éves múzeumigazgatói tevékenységét, aki egész dévai tevékenysége alatt, biztosította a múzeum fejlődést, gyűjteményeinek a gyarapodását és az európai intézményekkel való kapcsolat bővítését. Meg- tekinthető Torma Zsófia régész tevékenysége is. Ferenc József császár 1903-as erdélyi útja alkalmával, hosszú ideig elidőzött a dévai múzeumban. 1903-tól a múzeum vezetését Majland Oszkár vette át, aki szintén hozzáértéssel vezette a múzeumot. Az első világháború idején az intézményt Mallász József vezette, aki helyén maradt az impériumváltás után is, 1934-ig. A megfelelő székhely hiánya már aggasztóvá vált, veszélyeztette az értékes gyűjtemények épségét. Csak 1938-ban vitték át a Bethlen-kastélyba, mai helyére, ahol a komoly tudású Octavian Floca vezette az intézményt. 1944-ben a dévai múzeumba menekítették a Román Nemzeti Régiségmúzeum 3 vagonnyi gyűjteményét, amit több mint fél évig a Bethlen-kastélyban tároltak. A kommunizmus éveiben Constantin Daicoviciu történész megalapozta a dáko-román kontinuitás elméletét. A dévai múzeum, a dák várak közelsége miatt ezt az elméletet kellett szolgálja. Ezért az állandó kiállításon Hunyad megye története eltorzult. Az őskor és ókor aránytalanul sok helyet kapott, míg a középkori leletek háttérbe szorultak. A megye régésztelepei fellendültek, de a feltárások dákcentrikusan folytak. 1994-től a múzeum felvette a Dák és Római Civilizáció Múzeuma nevet. Ma a tárlatokon és a kutatás terén, oldódott a dákos eltolódás, ezt bizonyítja a jelenlegi kiállítás is. A múzeum neve azonban nem változott. Ezért érdemes a kiállítást áttanulmányozni. A múzeumnak 30 ezer kötetet számláló könyvtára van. A könyvtárban megtalálhatók a HTRT tagok adományai, és Jókai Mór és Trefort Ágoston volt művelődési miniszter adományai is. A természetrajzi részlegen megtalálható Mallász József személyes gyűjteményének 28 ezer darabja.
Örökségünk őrei
Április 8-án került sor a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban az Őrökségünk őrei verseny megyei döntőjére. A versenyen öt csapat vett részt, melyek közül a legfiatalabb csapat kivételével, már mindannyian versenyeztek az előző években is. A VII. osztályosok a marosnémeti Gyulay-kastélyt, a IX. matematika-informatika osztály a tordosi református templomot, a X. matematika-informatika és társadalomtudományi osztály a dévai Nagyboldogasszony ferences templomot és ko- lostort, a XI.-es turisztikai osztály Déva várát, míg a XI. mate- matika-informatika osztály a dévai református templomot vette örökbe. A csapatok tagjai fiatalos lendülettel, ötletesen, mutatták be műemlékük történetét, a hozzá fűződő érdekességeket.
Az idén az első díjat és a Winkler Gyula EP-képviselő által felajánlott brüsszeli látogatást a X. matematika-informatika és tár- sadalomtudomány osztály nyerte el.
A tordosi református templom őrei kapták a II. díjat, ők az RMDSZ által szervezett Őrökségünk őrei erdélyi táborába mennek a nyáron, míg a III. díj a dévai református templom őreinek jutott, ők a Hu- nyad Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság hétvégi táborába kaptak meghívást.
Déva-Budapest Határtalanul
A dévai oktatási központ eddig hét magyarországi tanintézménnyel vette fel így a kapcsolatot a Határtalanul program keretében megvalósítható együttműködés érdekében. Kocsis Attila Levente igazgató ismertette, hogy az iskola már három-négy éve kapcsolatba került a Budapesti Károlyi Mihály Közgazdasági Szakgimnáziummal, és az idén 38 dévai diák és 4 kísérő tanár látogatott el Budapestre, ahol megtekintették a világváros nevezetességeit. A szíves vendéglátást igyekeztek viszonozni a múlt héten, amikor egy 40 tagú diákcsoport és kísérő tanáraik látogattak Dévára. A négy nap alatt elvitték vendégeiket a dévai és a vajdahunyadi várba, a Veres-bástyához, az Ócskay Arborétumba és a hátszegi bölényrezervátumba. A látogatást az előzőkhöz hasonlóan egy közös szakmai produktum bemutatásásával zárták. A közös szakmai produktumuk címe: A turizmus vállalkozásfejlesztő hatásai Budapesten és Déván.
Az együtt töltött napokban a személyes kapcsolatok is megerősödtek. Így Gere Gábor, a budapesti iskola projektvezetője szerint, a kapcsolatnak megvan minden esélye a hosszú távú együttműködésre, a testvériskolai kapcsolatok kialakítására.
Bármikor szívesen eljönnének Dévára, és mindig szívesen látják Budapesten a dévai diákokat – mondta a budapesti vendég.
Nemzedékek találkozója, Petrozsény 2017
Szeretettel hívjuk Petrozsényba a II. Nemzedékek találkozójára mindazokat a tanerőket, diákokat, akik Petrozsényban a magyar oktatás részesei voltak az elmúlt években, évtizedekben. A találkozót 2017. augusztus 5-re tervezzük. A meghívók mielőbbi kézbesítése érdekében jelentkezni lehet az alábbi telefonszámokon, illetve e-mail címen: 0040-354-802-883, 0040-743-144-563, makkaicinke@ yahoo.com
Hulladékgazdálkodás európai szemmel
A dévai önkormányzat szakemberei, megmutatták a svédországi Lund Egyetem professzorának, dr. Thomas Lindqistnek és 3 tanítványának, az ukrajnai Dmytro Kapotianak, a dániai Christian Clausennek, és a spanyolországi Ibrahim Sánchez-Gómeznek azt az integrált rendszert, melyet európai pénzekből felépítettek és 2015 novembere óta kulcsra készen áll. A víztisztító üzem és a barcsai központ, valamint a 9 bezárt szeméttelep tanulmányozása után, együttműködési programot készítettek, mely szerint az egész a legmodernebb feltételeknek felel meg. A hulladékokat hasznosítani lehet, hisz Svédországban a hulladékok energetikai felhasználásából városi buszokat üzemeltetnek, míg a Benelux államokban lakásokat fűtenek hulladékkal. A bezárt szeméttelepek is felhasználhatók energiaforrásként. A három szakember tanulmányt készít hasonló együttműködés kialakítására.
