17 Aug 2017
Írta admin 
0 Hozzászólás Hunyad Megyei Magyar Napok
Széll Lőrinc, az RMDSZ Hunyad megyei küldöttek tanácsának (MKT) elnöke bejelentette, hogy idén Hunyad megyében szeptember 23 – október 1. között tartják meg a Hunyad Megyei Magyar Napokat. A programok összehangolása érdekében felkérte a helyi szervezetek vezetőit, hogy augusztus 21-ig küldjék el a helyi programokat az ő, vagy Kocsis Attila igazgató címére.
Emlékezés Hunyadi Jánosra
A törökverő hős halálának 561. évfordulóján, augusztus 11-én Vajdahunyadon, az önkormányzat és a vár díszőrségének tagjai megkoszorúzták Hunyadi János, Ruszka szálloda előtti szobrát, ahol díszlövésekkel tisztelegtek a nándorfehérvári csata hősének emléke előtt.
Növekedő turista-forgalom
A Turisztikai Minisztérium adatai szerint, az idei év első felében a megye látványosságait 17%-kal többen keresték fel mint 2016 első félévében. A szálláshelyek száma 24%-os növekedést mutat. Mégis a vendégéjszakák száma mindössze 4%-kal növekedett. Az ország belseje vagy Magyarország felé közlekedő turisták inkább Szebenben, vagy a valamelyik határmenti nagyobb városban, esetleg üdülőhelyen szállnak meg.
Vajdahunyadon kilakoltatják az adósokat
Dan Bobouțanu polgármester ismertette, hogy az Önkormányzat 82 család kilakoltatását kezdeményezte, amelyek több éve nem fizettek házbért és közköltséget. Összesen 251.385 lej adósságot halmoztak fel. Az adósságok behaj- tásáért az önkormányzat a bírósághoz fordult, kényszerkilakoltatás érdekében.
Szenet kell vásároljon a CEH
Augusztus 7-én tárgyalások kezdődtek a CEH és két szenet felajánló vállalat között. Az energetikai konszern 60.000 tonna kőszenet kell vásároljon, mert a saját termelésű szén nem elég. A livazényi bánya naponta 300 tonna szenet termel 1.500 tonna helyett. Lecsökkent a bányászok száma 4.000-ről 2.700-ra, és az új tárnákban nincs annyi tartalék szén, mint amennyit feltételeztek. Lónyán pedig a belső tűz miatt csak 200 tonna szén kibányászására van lehetőség 600 tonna helyett.
Épül az autópálya
Hunyad megye területén 2015 őszén leállt az építkezés, a környezetvédelmi engedély hiánya miatt. Solymos falu határában egy denevérbarlangra bukkantak, amely egy környezetvédelmi csoport szerint, természetvédelmi területnek nyilvánítható. A barlangot a Hunyad Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság szakembereinek irányítása mellett figyelték 2016-ban. Csak három denevért találtak ott. Ezt a napokban egy minisztériumi csoport is ellenőrizte, és mivel semmilyen, a denevérek jelenlétére utaló jelet nem találtak, hamarosan kiadják az építés folytatásához szükséges engedélyt. Korábban Branicska falu határában, egy térképen nem szereplő teme- tőt találtak. Oda temették a 80-as években az öregotthonban elhunyt, hozzátartozók nélküli időseket. Időközben a halottakat átvitték a falu temetőjébe, így ma már ott sincs akadálya az építkezésnek. Ha minden akadálytalanul halad, év végére elkészülhet a Marosillye-Déva közötti 22 km-es autópályaszakasz. Lassabban halad a munka a Marzsina-Holgya és a Holgya-Marosillye szakaszon. A marosbrettyei szakaszon kisebb omlás történt, mivel nem vették figyelembe a talaj tulajdonságait. A helyszínt ellenőrző Răzvan Cuc, szállításügyi miniszter, az illető szakaszra vonatkozóan részleges szerződésbontást rendelt el.
Pereskedés az előrehozott választás miatt
Dévai látogatása során, Ludovic Orban, a Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy ha augusztus 15-ig a PSD-ALDE-kormány nem tűzi napirendre a dévai előrehozott polgármester-választást, bírósághoz fordulnak. Mircia Muntean, volt polgármester április végi végleges elítélése és börtönbe kerülése miatt, május óta ideiglenesen a polgármesteri tisztséget a PSD-s Ovidiu Moș alpolgármester látja el. A város érdekében annál is inkább szükséges rendezni a helyzetet, mert jelenleg mindössze a Muntean polgármestersége alatt elindított 8 fejlesztés van folyamatban. A PNL hivatalos polgármester-jelöltje Florin Oancea, volt alpolgármester.
Szárazság okozta károk
Călin Petru Marian, a Hunyad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója szerint, az idei évben kényes helyzetbe kerültek a megyében gazdálkodó földművesek. Búzából, repcéből, árpából és sörárpából jobb volt ugyan a termés a tavalyinál, a hosszas szárazság és a kánikula miatt, szinte teljesen megsemmisültek a kukorica-, a napraforgó-, szójavetések és kapásnövények is. Bácsi, Csernakeresztúr, Hátszeg, Szászváros és Vajdahunyad határában helyenként 30-80% közötti kár keletkezett. A termelők szerint a károk nagyok, csak egy állami segítség enyhíthetné a veszteségeket. Călin Petru Marian fényépeket készített a kárt szenvedett helyekről, és elküldte őket a minisztériumba, de erre se érkezett válasz. A minisztérium közbenjárt az Európai Bizottságnál, az anyagi támogatás folyósításának engedélyeztetése érdekében. A gyapjútermesztőknek járó segélyeket augusztus 26-ig kell igényelni.
Az ortodox püspökség ajándéka
A Déva-Hunyad megyei ortodox püspökség, két új tornaszert ajándékozott a női olimpiai tornacsapatnak. Augusztus 9-én Őszentsége Gurie főtisztelendő úr, Déva és Hunyad megye püspöke, népes papi közösség kíséretében szentmisét celebrált a Dévai Városi Sportklub tornatermében, amikor átadták a női felnőtt olimpiai, és az ifjúsági válogatott csapatnak a püspökség által ajándékozott, 16.000 euró értékű tornaszereket, nevezetesen egy 12,7 m hosszú ugró trambulint, és egy akrobatikus tornára alkalmas pályarészt.
Templombúcsúk Vajdahunyadon és Déván
Mária mennybevételének (Assumpcio Beatae Mariae Virginis) a napja, augusztus 15-e, a katolikus és ortodox egyházak legnagyobb Mária-ünnepe. Eszerint Mária a földi létéből, testben és lélekben egyenesen jutott a mennyei boldogságba. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság, mely a Szűz Mária Boldogasszony elnevezésből ered. Horpácsi Illés nyelvész szerint: „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és a föld mennybe fölvett királynője lett”. Számos országban, így Romániában is, a 2008/202-es törvény alapján, augusztus 15-e munkaszüneti nap. A római katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Márián, mint az asszonyi nem legkiválóbbikán, sem a testi romlás, sem a halál keserűsége nem fogott. Szent Alfonz szerint: „Három dolog teszi keserűvé a halált: a ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(…) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált”. A protestáns egyházak nem vallják Mária mennybevételét, mivel a Szentírás nem foglalkozik a kérdéssel. Így szerintük az ember üdvössége szempontjából nem fontos felvetés. Az ünnepet már az V. században megtartották Jeruzsálemben. Legrégebbi latin elnevezése: dormitio = elalvás, vagy pausatio = elpihenés. Mondható, hogy Mária elszenderülésének a napja. A VI. században egész Keleten elterjedt, míg a VII. században átvette Róma is, ahol a VIII. században átalakult: Assumptio Beatae Mariae = a Boldogságos Szűz mennybevételének napjává. Magyarországon augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé. Ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa. Erdélyben 40 katolikus templom védőszentje a Boldogságos Szűz Mária. Megyénkben augusztus 15-én tartjuk meg a Mária Búcsút Vajdahunyadon a plébániatemplomban és Déván a belvárosi templomban is.
