Adventi szokások régen és ma
Az egykori és mai adventi és karácsonyi szokásokról tartott ér­dekes előadást Virág Ádám, Petőfi-ösztöndíjas fiatal, aki rész­leteiben ismertette a karácsonyi ünnepkör szokásainak eredetét, rö­vid történetét és mai formáját. Az előadó kiemelte, hogy az adventi időszak a középkorban kapott hangsúlyosabb jelentőséget, az első karácsonyfákat a XVI. században állították fel német nyelvterületen, az ajándékozás pedig lényegében egy pogány szo­kásból ered. Egykor a nagyurak ajándékozták meg karácsony előtt alkalmazottaikat, szolgáikat. Ez utóbbira épültek a karácsonyi adománygyűjtő szokások, mint a mendikálás, kántálás, pásztorjáték és regölés. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. Az ajándékozás szokása az 1930-as években vált divatossá. A szaloncukor magyar jelleg­ze­tesség, mely a XIX. században vált ismertté. Az időszak gasztro­nó­miai szokásai közül az előadó kiemelte a János-napi borszen­- telést és az aprószentek napján szokásos vesszőzést is, majd rövid filmet mutatott be a helyi, Bukovinából hozott katonajátékról (zsi­dózás). Koppándi Zoltán, házigazda unitárius lelkipásztor a rendezvény befejezésében köszönetet mondott az előadó utóbbi hónapokban végzett munkájáért és örömmel emlékeztetett a paró­kián az adventi időszakban szervezett rendezvényekre: Dr. Koppándi Botond, egyetemi tanár előadására, Kun-Gazda Gergely Heltai Gáspár életét és munkásságát bemutató érdekes elő­adására, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által hozott bé­ke­lámpásokra, a Hazajárók szerkesztőinek látogatására. Köszö­nettel nyugtázta a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Ala­pítvány által nyújtott anyagi támogatást.

Karácsonyi vásár a Téglás Gábor Elméleti Líceumban
December 20-21-én tartották meg a dévai Téglás Gábor El­méleti Líceumban a hagyományos karácsonyi vásárt. Diákok és pedagógusok együtt díszítették fel a karácsonyfát. Szerdán, az egyes osztályok által bemutatott karácsonyi jelenetekkel, népi já­tékokkal, manótánccal, majd karácsonyi dalokkal köszöntötték a szeretet ünnepét. Balogh-Botár Károly Csaba igazgató-helyettes, meg­köszönte a kollégáknak, diákoknak azt a sok rendezvényt, amelyek hozzájárultak az iskola jó hírének terjesztéséhez, ugyan­akkor köszönetet mondott a szülőknek személyi jövedelemadójuk 2%-nak a felajánlásáért az iskola javára. Tavaly 9.300 lej gyűlt össze, amit a diákok versenyekre, táborokba való utaztatására, a versenyen jól szereplők díjazására és sok egyéb tevékenység támogatására fordítottak. A vásár keretében díjazták a legszebben feldíszített osztályokat. A Márton Enikő és Gergely Mónikából álló zsűri a nagy óvodás csoportnak, a IV.A, az V.B, és a X. MI osz­tályoknak ítélte az első díjat, mely Juth Borbála, Both Mária, Popa Magdus és Gáspár Juliánna nagymamák sütötte tányér tész­tából állottak. Az ünnepséget a Csendes éj közös eléneklésével zárták. Lengyel Izabella zenetanárnő, a műsor főszervezője, meg­kö­szönte pedagógus kollégáinak és a Hauer Erich Diáktanács tagjainak a karácsonyi vásár előkészítésében és lebonyolításában nyújtott segítséget. Ezt követte a kirakódóvásár. A legtöbb vásárfia-ajándéktárgy papírból, textilmaradékból, gombból, fagylaltpálcikából, stb. készült. A szülők, pedagógusok egyaránt teli táskányit vásároltak belőlük. Csütörtökön került sor a cipősdoboz akcióra, ahol nemcsak rászoruló gyermekeknek készítettek csomagot, ha­nem Oprișa Melinda óvónéni javaslatára, egy-egy osztály csomagokat cserélt valamelyik másik osztállyal. A tanító- és óvónénik jókedvűen osztogatták a csomagokat, sőt még egy erre az alkalomra írt dallal is kedveskedtek diákjaiknak. Virág Ádám Petőfi-ösztödíjas fiatal, a Palánta Sorsfordító Alapítványnál elnyert pályázatával, mesekönyvvel, színezővel, CD-lemezzel ajándékoz­ta meg a gyermekeket. A karácsonyi vásár a Mennyből az angyal eléneklésével ért véget.

Vajdahunyadi hírek
December folyamán a vajdahunyadi magyarságnak több eseményben volt része. Mikulás napján az óvodások és a magyar ta­gozatos iskola diákjai a zsúfolásig telt Corvin-Sa­varia Magyar Kultúrköz­pontban, a Magyar Ház­- ban szavalatokkal, éne­kek­kel, tánccal várták a Mikulást, aki tele zsákkal érkezett. Az Összhang Nő­egylet Luca-napján Mi­kulás-csomagokat osztott tagjai között. December 16-án először került sor a vajdahunyadi Magyar Ház­ban disznótorra. A dél­után folyamán közel 100 magyar tért be beszélget­ni, kóstolni, koccintani. De­cember 18-án, az 1-es számú óvoda 27 magyar óvodása ünnepelte meg a karácsonyt, versmondással, énekléssel, betlehe­mes­sel, tánccal. A télapó meghallgatta, és gazdag csomaggal jutalmazta meg a gyerekeket. December 20-án, a Magyar Házban ka­rácsonyváró ünnepséget rendeztek óvodások és a ma­gyar tagozatos diákok részére. Az előadott betlehemes, magyar és angol nyelvű karácsonyi énekek után, az ünnepély íror­szági cipősdobozok kiosz­tásával zárult, Csontos József pünkösdista lel­kipásztor jóvoltából. A szenteste alkalmával a he­lyi református templomban szavala­tokkal, a római katolikus templomban bet­lehemes játékkal ünnepelték meg a karácsonyt, ahol a gyermekek ajándék csomagokban részesültek. December hónap második felében, a Ferences Világ Rend vajdahunyadi Ka­pisztrán Szent János Kö­zössége, megtartotta az idén is, a már hagyomá­nyos Szállást keres a Szent Család imasorozatot. Több éves szünet után, az idén az RMDSZ vajdahu­nyadi szervezete nagysi­ke­rű szilveszteri mulatsá­got szervezett. A mulatságon, részt vett Szombathely tesvérváros küldött­sége is.

Mozgalmas évet zárt a dévai városi tanács
Ovidiu Moș ideiglenes polgár­mester, féléves tevékenysége alatt 69 új személyt alkalmazott a dévai polgár­mesteri hivatalhoz és az ebből kelet­kező többletkiadás nagyon megterheli a város költségvetését. A kormány ja­nuár elsejétől alkalmazott pénzügyi refomja, arra kényszeríti Florin Oancea újonnan választott polgármestert, hogy január elsejétől 20%-kal csökkentse az alkalmazottak bérét. Február elsejétől pedig elbocsájtásokra is lehet számítani. Az új rendelkezések által okozott jövedelemkiesést pótolni lehetett volna a helyi adók megemelésével. A városi tanács azonban úgy határozott, hogy nem emeli meg a városi adókat és illetékeket. Dr. Máté Márta tanácsos, főtanfelügyelő-helyettes ismertette, hogy Pogocsán Ferdinánd tanácsossal együtt sikerült bebizonyítaniuk, hogy a városi tanács 1/3-os tulajdonában lévő Téglás Gábor Iskola épületének ISU engedélyeztetésének költségei valójában mű­kö­dési költségek, ezzel sikerült meg­- szerezni az engedélyeztetéshez szükséges pénzösszeget, és elvégeztették a szükséges munkálatokat. A továbbiakban várható végre a működéshez szükséges engedély megszerzése. Az ISU en­gedély megszerzésén kívül, szerez­tek pénzt az épület javítására és fejlesz­tésére is. Az egyházak támogatására is sikerült a tavalyinál nagyobb összeget kiharcolni. Sikerült az egyházakat kellő időben értesíteni a pályázati lehető­sé­gekről és segítettek a pályázatok meg­írásában is. Ennek köszönhető, hogy az elkülönített 500.000 lejből, a magyar egy­házak 179.000 lejt kaptak, amit ará­nyosan osztottak el a dévai református, a két római katolikus és az unitárius egyházközség, illetve a csernake­resz­túri római katolikus és kisbarcsai református egyházközségek között. A dévai református gyülekezet egy magyar nap­köziotthon létrehozásáról döntött. Az ingatlan megvásárlására minden érintett intézmény képviselőinek beleegyezésével került sor. Jelenleg az épü­let rendbetétele, és az intézmény enge­- délyeztetése van még hátra.

Új felszerelés a brádi kórházban
A Brádi Városi Kórház technikai fel­szereltségének javításához az 2017-ben több modern eszközzel járult hozzá a városi tanács. A kórház me­nedzsere Ioan Cobon, tájékoztatója szerint, kaptak egy laparoszkópot, egy elektró­kautert a sebészeti műtétek céljára, a bőrgyógyászat részére fontos Wood-lámpát, az apró elváltozások vizsgá­latára, egy kriókautert patológiás bőr­elváltozások eltávolítására és egy dermatoszkópot, a bőrelváltozások mik­roszkópos vizsgálatára. Ezek a műsze­rek 220.000 lejbe kerültek.