25 Jan 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás Aggasztóan csökken a magyarság létszáma
Kevesebb mint 20 év alatt, Hunyad megye magyar lakossága a felére csökkent, 1992-ben 32.000 személy vallotta magát magyarnak, 2011-ben már csak 16.000-en. A fogyást az egyházak nyilvántartásai is megerősítik, tavaly például az elhalálozások száma többszörösen meghaladta a kereszteltekét. A megye magyarságának nagy része a megye központi részén és a Zsil-völgyében él. Az alábbiakban közöljük néhány egyházközség tavalyra vonatkozó adatait: a dévai belvárosi római katolikus egyházközségben 5 esküvőt, 9 keresztelőt és 33 teme- tést iktattak, az áldozás szentségében 6-an részesültek. A csángótelepi római katolikus egyházközségben volt 13 keresztelő, 12 esküvő, 24 elsőáldozó és 88 temetés. A dévai református egyházközségben 3 keresztelőt, 1 esküvőt tartottak, egy fiatal konfirmált és 25 alkalommal temettek. Az unitárius egyházközségben 2 temetésre került sor. A vajdahunyadi római katolikusok 12 keresztelőt, 9 esküvőt, 34 temetést regisztráltak, 8 gyermek volt elsőáldozó. A református egyházközségben 5 keresztelőre, 6 házasságkötésre és 26 temetésre került sor. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 6 keresztelőt, 1 esküvőt és 16 temetést tartottak. Volt 12 elsőáldozó is. A piski leány- egyházban volt 2 keresztelő, 1 esküvő és 5 temetés. A piski református egyházközségben 2 temetést tartottak. A szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelőt, 3 konfirmálást és 1 temetést regisztráltak, az egyházközséghez tartozó Lozsádon 1 keresztelőre és 2 temetésre került sor. Semmivel sem jobb a helyzet a Zsil- völgyében sem. A petrozsényi római katolikus egyházközségben 15 keresztelőt, 11 esküvőt, és 55 temetést tartottak, volt 22 elsőáldozó is. Rosszabb a helyzet a református egyházközségben, ahol 2 keresztelőt, 1 esküvőt, 4 konfirmálást és 21 temetést regisztráltak. Az unitárius egyházközségben 2 temetésre került sor. A lupényi római katolikus egyházközségben volt 14 keresztelő, 10 elsőáldozó, 18 esküvő és 28 temetés. A református egyházközségben 20 személyt temettek, 2 alkalommal keresztelőre, 3 konfirmálsra és 1 házasságkötésre került sor. Az unitárius egyházközség mindössze 4 temetést regisztrált. Az apadás még aggasztóbb, ha tekintetbe vesszük, hogy az esküvők nagy számban vegyes házasságok. A megkeresztelt gyermekek jelentős részét, a külföldön munkát vállaló szülők, a keresztelést követően szintén külföldre viszik, és ott nevelik fel. A csernakeresztúri 6 keresztelőből 4, a lupényi 14 kersztelőből 8 volt ilyen „hazalátogató” keresztelő. Az egész megyében egyedül Szászvároson volt egyenlő a keresztelők és a temetések száma. A fenti adatok arra utalnak, hogy egy következő népszámlálás a Hunyad megyei magyar közösség lélekszámának további jelentős csökkenését fogja kimutatni.
Megjelent a dévai múzeum története
A kolozsvári MEGA Kiadó gondozásában jelent meg az Arc peste timp (Átívelt idő) alcímet viselő, a dévai múzeum történetét bemutató könyv. Szerzője az a dr. Iosif Vasile Ferencz dévai muzeológus, aki 2016-ban a nagyszebeni Brukenthal Múzeum 200 éves fennálására, az ő kérésükre, mint Románia egyik legrégibb múzeumának munkatársa, meghívást kapott a kiállításra. Akkor egy kiállítás keretében mutatta be a dévai múzeum 14 évtizedes történetét. A pannók később hazakerültek Dévára, és most is meg- tekinthetők a Magna Curia egyik emeleti termében. Ez képezi az alapját a most megjelent könyvnek. A könnyebb érthetőség érdekében, a szerző nem közöl lábjegyzeteket, hanem fejezetenként jelöli meg a felhasznált forrásanyagot. A bibliográfiában alapműként szerepel az 1880-ban megalakult Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság (HTRT) által kiadott 22 évkönyv, az erről készült kortárs tanulmányokkal. Köztük a Wardegger Miklós 1989 és 1991 között megjelent cikkei és a dévai múzeum munkatársának, Bodó Krisztinának 2012-2013-ban megjelent írásai. Téglás Gábor, a múzeum első igazgatójának és Kun Robertnek, a Társaság alpítótagjának a neve, akit a HTRT alapító gyűlésén 1880. május 13-án a társaság titkárának választottak meg, gr. Kuun Géza elnök, és dr. Sólyom-Fekete Ferenc alelnök nevei mellett szerepel a könyvben. A kötetben olvashatunk az erdélyi viszonylatban harmadikként megalakult társaság 25 éves gazdag munkájáról. A múzeum valamennyi részlege gyűjteményének alapját, ma is a múlt századforduló táján Hunyad megyében tevékenykedő tudósok munkája képezi. Az 1902-ben megjelent Dr. Kuun Géza gr., Torma Zsófia és Téglás Gábor alapos kutatásai alapján megírt Hunyad vármegye történetének első kötete kiemelt helyen szerepel. Az impériumváltás idején Majland Oszkár, majd Mallász József vette át a múzeum vezetését, akik a nehéz politikai és mostoha gazdasági viszonyok ellenére is gazdagították a múzeum állományát. 1938-ban átköltöztették a múzeumot a dévai Bethlen-kastély épületébe, ami sok kárt okozott a múzeum állagában. Ekkor már Octavian Floca az intézet igazgatója, aki hivatástudattal fejlesztette tovább az intézményt. A kötet mintegy harmada a második világháborút követő időszakkal foglalkozik. A dák-római szemlélet megerősödése megváltoztatta a múzeum jellegét, háttérbe szorult a vidék középkori hagyatéka. Az utóbbi évtizedben, a dévai várban végzett ásatások nyomán, a középkori és a XVIII-XIX. századi leletek is kiállításra kerültek.
Politikai háborúskodás Déván
A nemrég megválasztott, 50. születésnapját ünneplő Florin Oancea polgármester csatát vesztett a január 17-én megtartott tanácsülésen. Oancea a Városgazdálkodási Vállalatnál (SPIGM) feltárt rendellenességek miatt napirendre tűzte korábbi szövetségese, Răzvan Mareș alpolgármester leváltását. A tavalyi évben a SPIGM több szerződést kötött külső cégekkel olyan munkák elvégzésre, melyeket a vállalat 73 alkalmazottja, a 30 szociális segélyben részesülő személy, vagy szükség esetén a barcsai börtönben lévő elítélt rabok elvégezhettek volna, ráadásul a szolgál- tatásokat külső cégek, a reálisnál jóval magasabb áron végezték el. A polgármester Mareșt azzal is vádolta, hogy pártjának tagjait vezető állásokba promoválta. Mareșt a PSD vette oltalmába, és a tanácsülésen nem vett részt a hat szociáldemokrata tanácsos, ezzel nem jött össze a leváltáshoz szükséges kétharmados többség, ezért Mareș megmaradt alpolgármesternek. A fenti helyzetben nyilván nem sikerült a másik alpolgármester, Ovidiu Moș, leváltása sem, végül a polgármester úgy döntött, hogy a 2 alpolgármesternek nem ad semmilyen megbízatást. A hatáskörüktől megfosztott alpolgármesterek január 19-én át kellett adják irodáikat, számító- gépeiket, a szolgálati járműveket és mindketten egy kis irodába kerültek másik 2 személy társaságában. Mareș mégsem Oanceát hibáztatja a történtekért, hanem Tiberiu Balintot, a dévai PNL szervezet elnökét. Tény, hogy a polgármester elvesztette a tanácsban a többséget, ezzel ellenfelei könnyen megakadályozhatják elképzeléseinek a megvalósításában.
Szombathelyi gyerekek a Sztrázsán
A Szombathellyel megkötött testvérvárosi, és testvérmegyei kapcsolat keretében kerül sor rendszeresen a vajdahunyadi gyerekek nyári balatoni táborozására. Télen a szombathelyi gyermekek jönnek a Sztrázsára sítáborba, idén február közepére 30 szombathelyi gyereket várnak oda. A táborozás költségeire a vajdahunyadi önkormányzat 40 ezer lejt különített el. Ebből fedezik a gyerekek szállását és étkezési költségeit. A síbérletek árát a gyermekeknek kell állniuk.
