11 Apr 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás Tisztújító közgyűlés
Április 5-én Déván, a Téglás Gábor Elméleti Líceumban tartotta meg tisztújító küldöttgyűlését az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete. A helyi szervezet meghívásának eleget téve, jelen voltak Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, a művelődési tárca vezetője, Borbély Károly, az Energetikai Minisztérium államtitkára, Mircea Moloţ, a megyei tanács és a PNL megyei szervezetének elnöke, Cristian Resmeriţă, a PSD megyei ügyvezetője, Cristian Grigoraş a Polgári Erő Pártjának megyei elnöke és a PDL, PC, UNPR és PNŢCD megyei vezetői. Winkler Gyula megyei elnök, és a román pártok képviselőinek köszöntőbeszédét követően, Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámlót tartott. Kiemelte a közelgő EP-választások jelentőségét, ismertette a képviselők elmúlt 5 évben kifejtett munkáját, az EP-ben való jelenlét fontosságát, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának indítékait. A megyei elnök beszámolt a szervezet tevékenységéről is, kiemelve a tavaly megalakult Nőszervezet hozzájárulását, a március 15-i ünnepségek megszervezéséhez, a Csaba atya felhívására megszervezett múlt heti faültetési akciót, a megyeszerte megszervezett Magyar Napokat, a Barcsay Ákos-díj létrehozását, a marosillyei Veresbástyában elhatározott Örökségünk őrei erdélyi hálózatának a létrehozását, a HUMMIT átszervezését. Negatívumként emlékeztetett a 2012-es évi választásokon való gyengébb szereplésre. Az év elején meghirdetett megyei konzultáción 2.400-an válaszoltak minden kérdésre. Az adatok feldolgozása folyamatban van. E feleletek képezik az alapját az EP választási kampánynak. A küldöttgyűlésen a 108 küldöttből 105-en vettek részt. A szavazásra jogosult résztvevők közül 95-en igennel 9-en nemmel szavaztak az egyetlen elnökjelöltre. Így Winkler Gyulának újabb 2 évre szavaztak bizalmat az elnöki tisztség betöltésére. A küldöttgyűlés megválasztotta a 3-3 tagból álló ellenőrző, etikai és szabályzatmódosító bizottságokat és póttagot a bizottságokba. Takács Arankát, az SZKT képviseletre, Kocsis Attila Leventét a Kulturális Autonómia Tanácsba jelölték. A hozzászólások során Dézsi Attila, a MÁK elnöke megyénk gazdasági és történelmi múltjára hivatkozva, további együttműködésre biztatott. Ft. Szász János Főesperes felhívta a figyelmet azok áldozatos munkájára, akik 25 évvel ezelőtt Hunyad megyében létrehozták az RMDSZ-szervezeteket. Fülöp Júlia szászvárosi RMDSZ- és EMKE-elnök kérte, hogy fordítsanak nagyobb odafigyelést Szászváros történelmi nagyjai hagyatékának ápolására. Antal Amália, a lupényi nőszervezet elnöke a szövetségi elnökhöz intézett kérdésében érdeklődött aziránt, miért nem neveztek ki magyar prefektust a megyébe. Kelemen Hunor válaszában elmondta, hogy most az RMDSZ menetközben kapott kormányzati szerepkört, így csak a liberális párt kormányból való kilépése által felszabadult helyekből kaphatott tisztségeket.
Magyarországi támogatás a Téglás Gábor Elméleti Líceumnak
Kocsis Attila igazgató ismertette, hogy tavaly a Téglás Gábor Líceum 2 millió forintos támogatást kapott. Ebből 1,4 milliót (21.000 lejt) költöttek a fő aulában kényelmes ülőhelyek kialakítására, a lépcsők és a csempék felújítására, fapadok és korlátok felhelyezésére. 600.000 forintot pedig a bentlakó diákok támogatására fordítottak.
Örökségünk őrei Brüsszelben
Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének egyik megvalósítása, az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! című program, amely az épített örökség megismerését és tovább örökítését szolgálja. Az RMDSZ által tavaly meghirdetett Kós Károly- és Bethlen Gábor Emlékév során, április 22-én Marosillyén, a fejedelem szülőházában megalakult az örökségünk Őrei Erdélyi Hálózata, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Krassó-Szörény, Szeben, Szilágy és Temes megyék részvételével. Az idén már nemcsak Hunyad megyében, hanem Arad megyében is rendeztek versenyt. Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum nyertes diákjai, tanáraikkal együtt, fődíjként Brüsszelbe látogattak az Európai Parlamentbe, Winkler Gyula EP-képviselő meghívására.
Jelzett út a hátszegi várhoz
Amint már megírtuk, a hátszegi fiatalok önkétes alapon munkát vállaltak a Hátszeg környéki Dinoszaurusz-park kialakításában. Első projekjük a Hátszegi Királyi várhoz vezető út jelzésekkel való ellátása. A királyi vár neve régiesen Hatzak, vagy Haczok oppidum, már az Árpád-házi királyok idején “királyi várjószág” volt. Téglás Gábor szerint, első ismert tisztviselője az Aba nemzetség Abaúj megyei ágából származó Péter volt (1276). Úgy tűnik, a vár és környéke megyei jelentőségű volt. Zsigmond király 1390-ben Hátszeg megyének nevezte. A település első okleveles említése IV. (Kun) László király oklevelében 1247-ből származik. Vára a tatárjárás (1241) és 1276 között épült. Első tulajdonosa a Gút-Kelet nemzetségből való II. István bán volt. Hosszas vita után eldőlt, hogy Hátszeg vára a ma Boldogfalva (Sântămăria Orlea) községhez tartozó Váralja (Subcetate) vasúti állomás feletti meredek sziklán, a 490 m magas Orlya (Őrhegyen) található. A vár romos maradványát sokáig őrtoronynak tartották. Téglás Gábor (1902) szerint, a malomvízi Kendek (Kendeffyek) tulajdona volt. Ő még egy római őrtorony középkori felújításának tartotta. 1972-ben Popa Radu kiáll az őrváraljai őrtorony és a hátszegi királyi vár azonossága mellett. Ha felmegyünk az Őrhegyre, ma már csak az öregtorony maradványát láthatjuk. Gyönyörű kilátás nyílik a Retyezátra és a Ruszka-havas déli oldalára. Őrváralja felől nehezen megközelíthető, meredek ösvényen kell felmászni. A 4 km-re lévő Hátszegről a régi úton a hegygerincen jól elérhető. Ezekhez a romokhoz készítenek jelzett utat a dinoszauruszparkban dolgozó önkéntesek. A várromokat a Művelődésügyi és Vallásügyi Minisztérium Történelmi Műemlékek Országos Intézetének 2004-ben összeállított Történelmi Műemlékek jegyzékében: 460-462. sorszámmal, LMI 2004- Hd-II-A 03455. 01-02 kóddal jelölték meg.
