Zarándoklat a piski csata színhelyére
Csaba atya kezdeményezésére, február 9-én, a piski csata 170 éves évfordulóján a dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonában lakó diákok részé- re lélekerősítő gyalog zarándoklatot szerveztek. A zarándoklat a ferences templomban elmondott imával és rövid történelmi megemlékzéssel kezdődött. Dr. Görög István hadtörténész dióhéjban ismertette az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeit, majd Csikány Tamás és történész társai által készített animációs film levetítésével láthatták a piski csata eseményeit, ahol a bihari és székely hadosztályok segítségével sikerült Bemnek a hidat felszabadítania. A nagy csatában 2.000 katona vesztette életét, ebből mintegy hatszázan honvédek voltak. A csatatérre való kivonuláson az alapítvány dévai, petro- zsényi, szászvárosi és gyulafehérvári házaiban nevelkedő gyerekekhez csatlakoztak a dévai 55-ös számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat tagjai, valamint dévai lakosok. Daradics János cserkésztiszt magasba emelt feszülettel vezette a zarádokokat. Böjte Csaba atya, mindenkit buzdított, hogy ha az általuk követett úton mentek 170 évvel ezelőtt őseink a csatatérre, akkor nekünk áldozathozatallal meg kell tennünk ezt az utat, és erőfeszítéseket kell tennünk, közösségi megmaradásunk érdekében. Útközben rózsafüzért imádkoztak. A zarándokok soraiban néhányan nemzetőr egyenruhában indultak el Piskire. Ez annak a hivatalos egyenruhának a másolata, amit az 1848 májusában önkéntesen jelentkező nemzetőrök viseltek: piros sujtásos barna kabát, a nemzetiszínű sza- laggal, rózsával díszített kék sapka. A fegyverük a honvédek fegyvereit idézték. Az ifjú nemzetőrök csapatát Székesfehérváron hozták létre, felidézve a forradalom és szabadságharc eszméjét. Első bemutatkozásuk az 1848-as pákozdi csata 170. évfordulójára esett. A mozgalom azóta elterjedt Budapesten és több vidéki városban. A zarándoklat első állomása, a piski római katolikus templomkert volt, ahol az 1990-ben újra felállított emlékoszlopnál hajtottak fejet a zarándokok. Tóth János plébános elmondta és emléklap formájában kiosztotta a részvevőknek a csata és az emlékoszlop történetét. Menyhárt Brigitta elszavalta a Nem- zeti dalt. Böjte Csaba atya, Német István nyugalmazott ezredessel, leleplezte a Krajcáros Alapítvány által hozott kopjafát, melyet Nisztor István és Sándor állított fel a templomkertben. A kopjafán az évszám és a csatát megörökítő jel mellett, látható a harcban résztvevő 4 hadosztálynak a száma is. Ez után a helyi közösség jóvoltából, a zarándokok gazdag uzsonnában részesültek. Majd egy templomi fohász után, elindultak a háromkilométeres útra, az egykori csata helyszínére. A gyermekek verseket szavaltak, a cserkészek Kossuth-nótákat énekeltek, majd közös imában kérték a Jóisten segítségét mindannyiuk részére.
Pro Cultura Hungarica-díj Böjte Csaba atyának
A magyar kultúra ápolásáért és a nemzeti identitás megőrzéséért kifejtett tevékenységének elismeréseként az idei Pro Cultura Hungarica-díjat, Böjte Csaba atyának ítélték. A kitüntetést a Magyar Kultúra Napján, Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterétől vette át Böjte Csaba atya, aki papi szolgálatát 1992-ben kezdte meg Déván, amikor befogadott és gondozásába vett néhány utcagyereket. Ma a dévai Szent Ferenc Alapítvány, 26 bentlakásos intézményében, több mint 2.500 gyermek kap szeretetteljes gondozást. A díjátadó ünnepségen Fekete Péter államtitkár kifejtette, hogy a kultúra merészség, fantázia, esztétikum és harmónia. Hit abban, hogy boldoggá tehetünk másokat, ha tisztelettel és alázattal, egymás iránti figye- lemmel fordulunk embertársainkhoz. Ezért bízni kell a magyar kultúra felemelő erejében.
Jelentős értékű támogatás a nehézsorsú erdélyi gyermekeknek
A dévai Szent Ferenc Alapítvány, az idei télre 4 millió forintos támogatást kapott, a Bethlen Gábor Alaptól, és 2.500.000 forintot az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Eb- ből az adományból, biztosítani tudják a Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a Petrozsényi Jézus Szíve Gyermekvédelmi Központ, a Szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon és a tusnádi Szent László Otthon számára az idei télre a fűtési és közüzemi költségeket. A fentebb említett gyermekvédelmi intézményekben több mint 1000 gyermeket gondoznak.
Mesék szárnyán vetélkedő Hunyad megyében
Az idén szervezik meg huszadik alkalommal a Mesék szárnyán vetélkedő, mesemondó versenyt. Idén 11 csapat nevezett be Szászvárosról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról és Déváról. A körzeti forduló után egy csernakeresztúri és három dévai csapat maradt versenyben. Mind a 4 csapat kitűnően felkészült a Zelk Zoltán meséiből rendezett versenyre. Végül is az Osváh Piroska tanítónő által felkészített, Benkő Henriett, Kásler Edgár, Kulcsár Tímea, Pápai Henrietta Máriából álló ,,Lángeszek” csapata nyerte meg a versenyt, maximális pontozással, mivel az összes kérdésre kifogástalanul válaszolak. Ők képviselik Hunyad megyét a március 22-24. között megrendezett országos versenyen. Ehhez sok sikert kívánunk a csapatnak.
Tízéves a Székely-Szórvány program
Amint azt az idő igazolta, a tizedik évébe lépett ,,Összetartozunk székely-szórvány programnak”, meghatározó a közösségépítő és identitás erősítő jellege. Február 2-án az Árkosi Felnőttképző központban közös tanácskozáson vette részt a Kovászna megyével együttműködő Hunyad, Fehér, Szeben és Brassó megyei közösségek képviselői, és kiértékelték a tízéves együttműködés eredményeit. Elhatározták, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok és ifjúsági szervezetek bekapcsolására.
Hunyad megyével ismerkedtek Kolozsváron
Kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum által szervezett honismereti program keretében az érdeklődők eddig megismerhették a Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság, Székelyföld, Csángóvidék és Szatmár vidékét. Idén a Dél-erdélyi Hunyad megye bemutatására került sor a honismereti programnak köszönhetően. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében megtartott, Dél-Erdély magyarsága Déva vár árnyékában című kétnapos konfe- renciával kezdődött Hunyad megye bemutatása. A konferencia főszervezője Székely Géza, az iskola képzőművész tanára volt. A megye ismertetésére szakembereket, civil szervezeteket hívtak meg. Elsőként Szabó Juliánna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetője bemutatta a Csernake- resztúri Hagyományőrző Tájház néhány jellegzetes darabját. A vele érkezett két néptáncos pár bukovinai székely táncokat táncolt. Makkai János, a petrozsényi származású bányamérnök, képzőművész, bemutatta a kiállított jellegzetes bányászeszközöket és -ruházatot, a XX. századi Zsil-völgyi szénbányászok életét, elmondva a szénkitermelés technológiáját, a földalatti munkakörülményeket, és azokat a társadalmi, emberi tényezőket, melyek megteremtették a bányász szolidaritást. Kun-Kriza Ilona bemutatta azokat a településeket, amelyeken teljesen eltűnt a magyar lakosság. Gáspár-Barra Réka ismertette a megye általános helyzetét, a kialakult kistérségeket, azok történetét, etnikai összetételét, a megye természeti és kulturális értékeit. Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor Hunyad megye templomait mutatta be. Dáné Tibor, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője, ismertette és a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Hunyad megyével foglalkozó különszámot. Szabó Zsolt irodalomtörténész, Kazinczy Hunyad megyei látogatásának körülményeiről számolt be. Wagner Péter rajzos útinaplójával dokumentálta az előadást. A konferencia második napján dr. Lupescu Radu történész, Hunyad megye középkori várairól tartott előadást. Kocsis Attila Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója, bemutatta a Hunyad megyei magyar közösséget, és azon belül, a megmaradás szigeteként emlegetett, önálló magyar oktatási központot. Winkler Gyula EP-képviselő ismertette az Európai Unión belüli kisebbségvédelmi törekvéseket, és 12 pontba foglalta a Hunyad megyei magyar közösség megmaradását és megerősödését célzó, az RMDSZ által megfogalmazott prioritásokat. Gáll Sándor püspöki tanácsos, volt esperes, aki 11 évig Lupényban szolgált, élményei ismertetésével járult hozzá a dél-erdélyi gyülekezetek portréjának bemutatásához. Koppándi Zoltán unitárius lelkipásztor, az unitarizmus Hunyad megyei kötődéséről beszélt, bemutatva a délnyugat-erdélyi unitárius egyházközséget, mely Déva és Vajdahunyad mellett kiterjed Aradra és Temesvárra is. Záró előadásában András József profeszszor és Benedekfi Dávid bányamérnök, a Zsil-völgyi bányászat múltjáról és jelenéről, a szebb időket megélt kőszén kitermelésről beszéltek. Böjte Csaba atya munkásságát a kolozsvári Szent Klára Ház egyetemistái ismertették. A kolozsvári Vörös Alpár igazgató által vezetett kolozsvári iskola örökölte a szászvárosi Kun Kollégium gazdag szertáranyagát, köztük több Sarmisegetusáról származó eredeti Hekaté-domborművet, melyeket megtekinthettek a résztvevők. A diákság az előadások meghallgatása után, megtekinthette a kiállított tárgyakat, majd háromnapos kirándulás során személyesen is megismerkedhettek a vidékkel. A szerzett élmények alapján a képzőművész diákok saját meglátásuk, tapasztalataik alapján alkotják majd meg alkotásaikat.