Húsz éves a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület
Az elmúlt hétvégén ünnepelte húszéves fennállását a Csernakeresztúri Hagyo­mány­őrző Egyesület. A faluban, a bukovinai székelyek múlt század eleji betelepedése óta, min­dig virágzott a kultúrélet. Még a kommunizmus éveiben is megtartották a bálokat, a ka­rácsonyi katonajátékokat. Működött az énekkar, a tánc- és színjátszócsoport. Húsz év­vel ezelőtt Csernakeresztúrra látogatott Kóka Rozália, a bukovinai származású néprajzkutató, akinek biztatására megkezdték a Hagyományőrző Egyesület megszervezését. Az egyesület első elnöke Tamás Ferenc volt. Kóka Rozália személyesen vitte el az Illyés Alapítványhoz az első pályázatot, melyben egy Tájház kialakítását tűzték ki célul. Egész nyáron sokan annak érdekében dolgoztak, hogy a megvásárolt épületet, visszaalakítsák a múlt század eleji formájára, és berendezzék az akkori szokások szerint. Nagy segítségükre volt a 70-es éveit taposó Rókay Zena, aki pontosan tudta, hogy a házban minden­nek hol van a helye. Sokat segített a bútorok, tárgyak összegyűjtésében is. Tőle tanulták meg a hagyományos tánclépéseket, hisz még 80 éves korában is fellépett a színpadon. Az első táncoktató Kelemen János volt. Tőlük vette át az egyesület irányítását Szabó Julianna (a Rókay Zena néni lánya) elnök, Kelemen Ilona és Blozsné Rókay Anna, már több mint tíz éve. A tánccsoportban az évek során közel 150-en vettek részt. A húszéves évfordulói ünneplést a tájházban tartott megemlékezéssel kezdték. Megemlékeztek mind­azokról, akik közben elköltöztek az élők sorából. Köztük volt Blozsné Rókay Anna is, aki a tavaly még elnyerte a Főnix Somogyi Nagyasszonyok kitüntetését. Most a so­mo­gyiak egy emléktáblát hoztak emlékére, amelyet a Tájház falára helyeztek. Az em­lék­tábla-avatót hálaadó szentmise követte. Másnap a fiatalok táncbemutatója következett, ahol az elmúlt 20 évben bemutatott bukovinai táncok mellett, a dévai Szivárvány nyugdíjasklub énekkara bukovinai énekekkel lépett fel. Ezt követte a táncmulatság, ahol régi és új táncosok közösen ropták a táncot hajnalig. A közös csujogatások során fo­gyott el a Nisztor Sándor és Annamária által készített finom gulyás is. A főszervező köszönetet mondott a Communitas Alapítványnak, a Corvin Könyvkiadónak, az RMDSZ-nek és Dézsi Attila kormánytisztviselőnek, akik most is támogatták a hagyományőrzők ünnepségét.

Sikeres terménynapok Csernakeresztúron
Szeptember 26-28. között tartották meg Csernakersztúron, a már hagyományossá vált terménynapokat. Péntek délutántól Arad, Fehér, Hunyad és Kolozs megyei termelők kinálták árúikat. Bőven lehetett beszerezni almát, szőlőt, és friss zöldségeket, de nem hiányoztak a befőttek, lekvárok, zakuszka és savanyúság se. Az előző évekkel el­len­tétben az árak a piacinál kissé olcsóbbak voltak. A kézművesek kínálata gyengébb volt az előző évieknél. A lacikonyhák bőven ontották a miccset, rostonsülteket, volt főtt kukorica és kürtős kalács is. A gyerekek vásárfiaként válogathattak a vattacukor, mézeskalács, házicsoki és halva között. A vásártér végében a játszóteret alakítottak ki.

Egészségügyi ellenőrzés az iskolákban
Dr. Cecilia Birău, a Hunyad megyei Közegész­ségügyi Igazgatóság szóvivője szerint, az elmúlt két hét­ben a megyében közel 43 ezer diák egészségügyi állapotát ellenőrizték. 108 diákot küldtek haza légúti megbetegedések miatt. Há­rom diákot irányítottak bőrgyógyászati kezelésre, gombás megbetegedésért. A vizsgálatok során 148 di­ák­nál tetűt, 22 esetben rü­höt találtak az ellenőrzést végzők.

Újabb politikai átigazolások
Még nagyobb hátrányba került a PSD Hunyad me­gyében. A politikai migrációt lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet megjelenése után, Hunyad me­gyében Mihai Irimie PRM-s, és Marian Mun­tean PP-DD-s pártelnökök átiratkoztak a PNL-be. Ez utóbbi azért, mert a liberális vezetésű helyi tanács, bő­kezűen támogatja kézilabda csapatát. Solymos köz­ség polgármestere pe­dig azért állt át a PNL-be, mert Mircea Moloţ, a liberális párt megyei elnöke tá­mogatta községét. Mircea Moloţ, megyei tanácselnök szerint, ez a törvény a me­gyében bumerángként ha­tott, eddig öt megyei tanácsos lépett át a liberális pártba.

Részben sikeres éhségsztrájk a Zsil-völgyében
A CEH vezetősége au­gusztusban, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül eldöntötte a vulkáni kőszénfeldolgozó bezárását. Emiatt szeptember 18-án, Dorin Vezure, a Mun­tele szakszervezet alelnöke, éhségsztrájkba lépett. Másnap munkatársa, Petru Todericiu követte példáját. Miután a CEH enyhített álláspontján megegyeztek, hogy a szakszervezetek kép­viselőivel közösen át­vizsgálják a kőszénfeldolgozó helyzetét, fontolóra vé­ve további üzemeltetésének a lehetőségét, a két bá­nyász szeptember 23-án befejezte éhségsztrájkját. A sztrájkolók másik követelése, azaz a bezárási döntésért felelős pártpolitikai alapon kinevezett vezetők leváltása, nem teljesült.

Kényszerpihenőre került a sztrázsai telegondola
A Hunyad megyei téli üdülők legkorszerűbb felvonója, az elmúlt télen több ezer tu­ristát vonzott a 26 km-nyi sípályával rendelkező Sztrázsára. Működése jelentős összeggel gyarapította az önkormányzat kasszáját. A teljes csődben lévő önkormányzat, azonban 2 millió lejes adósságot halmozott fel a felvonót megépítő és működtető Acomin, és fél milliót a Termogaz vállalatokkal szemben. Az Acominnek 2012 óta még nem térítették meg a 8 millió euró értékű építési költségeket se. A napokban a kormány 25 millió lejt osztott ki 11 csődbejutott, vagy a csőd szélére került önkormányzatnak. Köztük Ani­nósza 3,7, Lupény 3,8 millió lejt kap, ami alig lesz elég a lakosságot érintő költségek részleges rendezésére. A tavasz óta a biztonsági zár alatt álló telegondola, annak ellenére, hogy működtetése jövedelmet hozna az önkormányzatnak, az adósságok miatt a garázsban vesztegelhet egész télen.

Európai színvonalú törekvések
A dévai önkormányzat bukaresti szakemberek bevonásával felmérést készített a városi közszállításról. Az eredmény szo­morú, a válaszolók 71%-a elégedetlen a közszállítást végzők tevékenységével. A megkérdezettek elmondták, hogy a bu­szok piszkosak, kényelmetlenek, túlzsú­fol­tak. A megállók nincsenek megépítve, a sofőrök udvariatlanok, gyakran zsebreteszik a jegy árát. A járművek szinte megközelíthetetlenek a mozgássérültek számára. Sokan szóvá tették, hogy a Csángó­telepre és a Zăvoi negyedbe nem járnak buszok. A felmérés mellett sok javaslat ér­kezett az önkormányzat honlapjára. Petru Mărginean polgármester elmondta, hogy valószínűleg a szakemberek által ajánlott vegyes változatot fogják választani a közszállítás korszerűsítésére. A két ja­vasolt új útvonal létrehozása mellett 11 útvonalon vezetik be a közszállítást. A ter­vek szerint az önkormányzat alakítaná ki a modern bútorzattal, kijelzőkkel és jegyautomatákkal ellátott megállókat, egy társult vállalat pedig biztosítaná a korszerű járműveket.

Büntethetők a felelőtlen gazdik
A 2013/258-as jogszabály fél évvel ezelőtt lépett életbe. E szerint, 2015. január elsejétől akár 5.000 lej büntetést fizethet az a gazdi, aki nem vétette nyilvántartásba kutyáját, és nem végeztette el rajta az előírt orvosi beavakozásokat. Ez fajkutyák és szolgálati kutyák esetében mikrochipezésből és a szükséges oltások beadásából áll. Keverék kutyáknál viszont kötelező az ivartalanítás. Dr. Adrian Cioran állatorvos szerint, a megyében eddig a kutyák 2%-a esetében tettek eleget a törvényes előírásoknak. A megyében működő gazdátlan ebek elszállásolására működő nyolc kutyaotthon zsúfolásig megtelt. Mióta júliustól az osztrák Vier Pfoten nevű civil szervezet közbenjárására megtiltották a kóbor kutyák elaltatását, csak az állatok ivartalanításától lehet várni, hogy néhány év elteltével megoldódjon országos szinten a kóbor kutyák kérdése.

Nem növelik a gáz árát
A választási évre való tekintettel, Románia elhalasztotta a kisfogyasztók által felhasznált belföldi gáz árának a növelését. Ro­mánia gázfogyasztása évi 12,5 milliárd köbméter föld­gáz. Ebből 11 milliárd köbméter származik belföldről, a többi földgázt Oroszországtól vásárolja, drágábban mint a hazai gáz ára. Az Európai Bizottság­gal kötött megállapodás ér­telmében 2018. december 31-ig Romániában liberalizálni kellene a hazai földgáz árát. A közelgő elnökválasztásokra való tekintettel október elsejétől mégsem emelték a gáz árát, az Európai Bizottság felé pe­dig egy átütemezési javaslatot tettek, mely szerint két és fél évvel elhalasztanák a hazai gáz árának a fokozatos emelését.

Marad az Arcelor Mittal
Augusztus hónapban elterjedt a hír Vajdahunya­don, hogy a konszern vezetősége javasolta a vajdahunyadi gyár felszámolását, mert a veszteségek nagyobbak a megengedettnél. A rész­vényesek közgyűlése azonban tekintetbe véve, az előző években végzett nagy befektetéseket, és azt hogy az idei első félévben a veszteség csak 12 millió lej­re csökkent, úgy döntött, hogy nem zárja be az új, europrofilokat gyártó üzemét.

Tűz a dévai Auchanban
Anemona Doda, az ISU szóvivője szerint, szombaton reggel 9 óra tájban, egy szőnyegüzletben tűz ütött ki. A helyszínre érkező tűzoltóknak sikerült azonnal megfékezni a tűz terjedését. A füst miatt mintegy 100 vásárlót, és az elárusítokat kitessékelték a szabadba. A tűz teljes eloltásáig, több szőnyeg megégett és a falak is kárt szenvedtek. A tűzesetet valószínűlet egy elektromos készülékben keletkezett rövidzárlat okozta. Senki se sé­rült meg, a kár felmérése folyamatban van.

SEGÉLY
A vajdahunyadi református egyházközségben a holland testvérgyülekezet jó­voltából 140 idős, kisnyugdíjas gyülekezeti tagnak, élelmiszercsomagokat osztanak ki az elövetkező napokban.