22 Jan 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás Dicséretes kezdeményezés
László Attila kezdeményezésére egy évvel ezelőtt, a dévai Szent Antal-plébánián létrehoztak egy Fioretti-csoportot, amely keretében havonta egyszer szellemileg fogyatékos fiatalok, szüleikkel együtt találkoznak. László Attila a katolikus egyházközség keretében házi látogatások alkalmával többször került kapcsolatba olyan családokkal, akiknek gyermeke szellemileg fogyatékosnak született. Tizenegy évvel ezelőtt, egy svájci barátja kérte fel, hogy segítsen egy genfi alapítványnak egy Romániában tervezett táborozás megszervezésében. Azóta minden nyáron több táborban van jelen, ahol a szülők szellemileg fogyatékos gyermekeikkel együtt vesznek részt. 1990 után nálunk is a nagyvárosokban több figyelmet fodítanak a fogyatékkal élők megsegítésére, intézmények létesültek, ahol az ilyen gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. Egy ilyen intézmény létesítése hiányzott Déván, főleg ami a magyar közösséget segítette volna. Tavaly sikerült létrehozni egy Fioretti-csoportot. A csoport tagjai 15-50 éves kor közötti személyek. Az első találkozókat úgy szervezték meg, hogy mindegyiken legyen egy téma, amire fókuszálni lehet. Kézműves tevékenységekkel kezdték, majd játékokat, zenét, táncot, kirándulásokat vezettek be a találkozókon. Egyre többen szeretnének bekapcsolódni a csoport tevékenységébe.
Hunyad megye képekben
Fehér-fekete fényképalbumot adott ki a Dévai Dák és Római Civilizáció Múzeuma. A könyv szerzői: dr. Adela Herban és dr. Cristina Ploscă 350 fényképet választottak ki, a múzeum művészeti gyűjteményéből, a XIX. század végi és XX. század eleji Hunyad megye bemutatására, kifogástalan grafikai kivitelben. A kilenc fejezetre osztott könyv foglalkozik a közigazgatási intézményekkel, népművészettel, közlekedéssel, kultúrával, mezőgazdasággal, iparral, társadalmi viszonyokkal, hadsereggel, turizmussal és műemlék épületekkel. A könyvet Gheorghe Firczak történész, a rutén kisebbség parlamenti képviselője ismertette. Szerinte az album átfogó képet nyújt a megye életéről: az ortodox templomokról, a román iskolákról és a megye legnagyobb kisebbségéről, a romákról. A válogatás azonban nagyon szubjektív, a közigazgatási és műemlék épületek (templomok, iskolák) tekintetében. Alig néhány, évszázados református, római katolikus, evangélikus templomot és századfordulós műemlék épületet láthatunk. A Bethlen-kastély kapuján, mindössze a “Cetatea şi poarta B” felirat látható. A Bethlen nevet ki kell találja az olvasó.
A társadalmi élettel foglalkozó fejezetből teljesen kimaradt a tősgyökeres magyar közösség. A bukovinai székelyeket egy képen mutatják be, a mezőgazdasággal foglalkozó fejezetben. Kimaradt a kötetből a Szászváros környéki németek és kultúrájuk bemutatása is. Egy kép sincs Bethlen Gábor szülőházáról, valamint Barcsay Ákos és oldalági rokonságának a kastélyairól. Hiányoznak a képek Alpár Ignác által tervezett épületekről. Nem derül ki az albumból, hogy kik voltak és mivel gazdagították a tudományt Nopcsa Ferenc, Téglás Gábor és Torma Zsófia kutatásai, ki volt Dávid Ferenc, Tordai Sándor András, gróf Kun Kocsárd, vagy Kuún Géza. Épített és írott történelmi és kultúrális örökségünk bemutatását ránk hagyták.
Hat új turisztikai objektum
2015-től a Hunyad megyében hat új látványosság áll a turisták rendelkezésére. Vajdahunyadon a városi tanács decemberi ülésén eldöntötték egy új létesítmény, a Régészeti, Történelmi és Etnográfiai Múzeum létrehozását. Ez jelentős lépés a régészeti ásatások szempontjából is. Nem kell más szervektől engedélyt kérni ásatásokra. A külső várudvaron működő kereskedelmi szakemberek klubjának az épülete adna otthont az új múzeumnak, amely tizenkét szakemberrel fog működni. A RAIL egykori irodáinak a helyén megnyílik a tizenöt éve bezárt Vas Múzeuma. Jelentős eredmények születtek a hátszegi Geopark kialakításában is. Totesten a környék iskoláinak diákjai és a parkban tevékenykedő önkéntesek segítségével megépítik a Miniatűr Látnivalók Házát, ahol a turisták megnézhetik kicsiben, a környék régészeti, történelmi és természeti kincseit ábrázoló maketteket. Tustea faluban a bukaresti Botanikus kert szakembereinek segítségével létrehoznak egy bemutató épületet, ahol a helyi népgyógyászatban használatos kezelési módszerek és gyógynövények kerülnek bemutatására. Körülötte helyet kap egy gyógyfüveskert is. Tusteán létrehozzák a kiválóságok sétányát is. Az idén a Geoparkban megtekinthetők azok a dinoszaurusz-makettek, amelyeket a kanadai Brian Cooley és Mary Ann Wilson készített. Az év folyamán a helyi lakosok bevonásával megszervezik a Hátszeg-vidéki Dinoszauruszok Fesztiválját is, ahol a helyi látnivalókon kívül a turisták kiállításokon, előadásokon és hangversenyeken is részt vehetnek.
A dévai Magyar Házat
2003-ban kapta vissza a magyarság koncesszió formájában. Azóta a Communitas Alapítvány és a Segesvári Miklós Pál Egylet saját forrásaiból lépésről lépésre felújították az épületet, ami számtalan rendezvény megszervezésére teszi alkalmassá.
Szászvároson Oláh Miklósra emlékeztek
Oláh Miklós (Nicolaus Olahus) emléke sokáig feledésbe merült. Életéünek kutatása az 1960-as években kezdődött el. Sokoldalú tevékenysége ma már több tanulmány tárgyát képezi. 1493. január 10-én született Nagyszebenben. Szüleit rokoni szálak fűzték a Hunyadiak és a havasalföldi vajdák családjához. Fiatalon II. Ulászló király udvarába került, ahol tehetségének köszönhetően hamar haladt felfelé a ranglétrán. Püspök, majd esztergomi érsek és királyi helytartó lett. Tudományos munkássága európai hírnevet hozott számára. Az 1536-ban kiadott Hungaria és Attila című művei mai napig alapdokumentumnak számítanak Magyarország és Erdély történelmi, földrajzi és etnográfiai tanulmányozása szempontjából. 1568. január 15-én halt meg Pozsonyban. Édesapja és testvére közel harminc évig volt Szászváros királybírája. Innen származik kötődése a városhoz. Emlékére 1998-ban szobrot állítottak a városban. A szászvárosi múzeum munkatársai minden évben nagy tisztelettel emlékeznek meg a nagy humanistáról. Az idei ünnepséget a múzeum vezetősége együtt szervezte meg a görög katolikus esperesi hivatallal. Mihai Căstăian muzeulógus ismertette a nagy humanista életét és tevékenységét, majd hálaadó istentiszteletet tartottak és megkoszorúzták mellszobrát.
Új díjszabás a vajdahunyadi vár látogatói számára
2014-ben 3,5 millió lejes bevételt könyveltek el a vajdahunyadi várat meglátogatók által kifizetett belépőjegyek értékesítéséből. 2015-ben a bevételek 10%-os növekedésével számol az önkormányzat. A városi tanács decemberi ülésén új beléptidíjakat szabtak meg. A főszezon idején (május-augusztus) egy belépőjegy ára 30 lej lesz. Márciusban, áprilisban, szeptemberben és októberben 25 lejes jegyek érvényesek, illetve novembertől februárig a turisták 20 lejt kell fizessenek egy belépőjegyért. A nyugdíjasjegyek 10 lejbe kerülnek, míg a diákok egész évben 5 lej kifizetésével látogathatják meg a várat. Szezontól függően a külső várudvar megtekintése a vár külső lefényképezésével 8-10 lejbe kerül. Amikor a várudvar rendezvényekkel foglalt, ezen az áron kívülről megtekinthető. Filmforgatás esetén 3.000 lejes órabért kérnek. A várban megkötött házasságok, vagy keresztelők órabére 800 lej. A vár termei nem bérelhetők ki mulatságok számára.
Szelektív hulladékgyűjtés
Déva az idén már harmadszor vesz részt az Eco-Rom Ambalaje cég és a Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetett szelektív hulladékgyűjtő versenyben. 2013-ban kiválósági díjat kaptak. Az idén 45 város vesz részt a versenyen, régiónkból Arad és Resicabánya is. A fődíj egy 12.000 eurós értékben berendezett tematikus park. Az idén díjazzák a második és harmadik helyeket is. Mircea Darie, a Salubritate Rt. képviselője szerint, a város jobban felkészült az idei versenyre. Területén nyolc helyet jelöltek ki földalatti tárolók építésére. Ebből hat elkészült, kettőnek viszont a földalatti vezetékek miatt más helyet kellett keresniük. Ezek építése folyamatban van. A földalatti hulladékgyűjtők előnye, hogy teljesen zártak. Nem fér hozzájuk se szél, se kutya, se guberálók. A kánikulában nem árasztanak orrfacsaró bűzt, és esztétikailag is mutatósabbak.
