23 Dec 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás Könyvbemutató a dévai unitárius szórványközpontban
Az Aradi származású Szabó Péter elsősorban fényképész, a filmes szakmában dolgozott, de költői tevékenysége is jelentős. Első kötete 1980-ban a bukaresti Litera Kiadónál látott nyomdafestéket. Utána verseket és riportokat közölt a Művelődésben, a Korunkban, napi- és hetilapokban. Második verseskötete 1985-ben a temesvári Facla Kiadó gondozásában jelent meg. Az azóta írt versei íróasztala fiókjában gyülekeztek. A kéziratok gondozását a képzőművész költőtárs Brittich Erzsébet vette kezébe és a két kötetnyi verset szerkesztő és grafikusként adta ki. Így a Szisz-moll című kötete a Kölcsey Egyesület Fecskés sorozatának 29. könyveként jelent meg, míg a jelenlegi Kitárnám ablakom című kötetét a dévai Ortoepica Kiadó adta ki. Így természetes, hogy a könyv első bemutatóját Déván rendezték meg, ahol Sorin Vasilescu, a kiadó vezetője üdvözölte a költőt és a kötet szerkesztőjét. Méltató beszédében Brittich Erzsébet hangsúlyozta, hogy Szabó Péter költészetében egyaránt megtalálható, a haiku, a szonett és a szabad verselés, a szülőföld: Arad, a Hegyalja a Bánság állandó téma költészetében. A költőtárs különleges érzékenységgel tolmácsolta a Zsóka ciklushoz tartozó verseit. A kötet címadó versében, a mulandóság gondolata, a szebb holnap utáni vággyal társul. Ars poetikájában, a kötetzáró versben arra biztat mindenkit, hogy ne hagyjuk értékeinket nyomtalanul elveszni. A könyvbemutató után sor került a kötetlen beszélgetésre és a dedikálásra is.
Csernakeresztúri karácsonyi szokások
Szabó Juliánna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetője elmondta, hogy a csernakeresztúri háziasszonyok sütéssel, főzéssel készülnek az ünnepekre. Húslevest, sülteket, galuskát és tésztákat készítenek. A 12-13 éves vagy kisebb fiúk, „szenvedej” estéjén, énekelni járnak az ismerősökhöz, ahol karácsonyi énekeket, (a „Mennyből az angyalt” és a „Leszállt az ég dícső királya” kezdetű énekeket) énekelnek. A háziak almát, diót szaloncukrot adnak az éneklőknek. Addig az otthoniak feldíszítik a karácsonyfát. Gyertyát gyújtanak, almát, festett diót tesznek a fákra. Az együtt ülő család együtt várja az angyalt. Csomagbontás után megvacsoráznak és a család elmegy az éjféli misére. A nagy család karácsony első napján ül össze ünnepi ebédre. Délután a család a lányos házaknál találkozik, a fiúk pedig készülnek a katonajátékra. Ez a szokás még Bukovinából származik. Az utóbbi években egyre több vendég érkezik a faluba, megnézni a „zsidózás”-ként emlegetett népszokást. A kisebb és nagyobb fiúk egész advent alatt készülődnek, szöveget tanulnak, próbálnak. A „zsidózás” élő hagyomány a dévai telepesek között is. Először 1904-ben jegyezték fel. A katonajáték főszereplője a könyves, ma beköszöntőnek nevezik. Ő köszönti fel a háziakat. A legalább huszársapkás két katona, egymást túllicitálva hazudozzák hőstetteiket. A többiek maskarába öltözve megtáncoltatják a ház nőnemű tagjait. Ma őket nevezik „zsidók”-nak. A legmókásabb szereplő az úgynevezett kisasszony, aki egy leányruhába öltözött fiú. A katonajáték szövege módosult az évek során. Először úgy kezdték, hogy amikor Szent Istvánnál Dél-Erdélyben voltam…, a későbbi szövegben már császárt emlegettek, ma már csak egyszerűen királyról beszélnek. A „zsidók” eredetileg bundákba, kozsokba öltöztek. Az elmúlt 10 év alatt voltak már rendőrök, vasutasok, bányászok. Így alakult át a katonajáték neve „zsidózás”- sá. Újabb csujogatásokban már miniszoknyát emlegetnek. Megváltoztak a szereplők is. Így lett a könyvesből beköszöntő. Az ajándékokat begyűjtő szamár helyét ma már katonák, mai kifejezéssel „zsidók” vették át. Míg régen a katonák csak riogatták a lányos házakat, ma ők gyűjtik a kulacsba a pálinkát és a tarisznyába a tésztákat, amit egy biztos pincében tárolják, majd az ünnep másodnapján a bálban elfogyasztják. Keresztúron a másodnapi bálon az „Íme egykor Szent István” kezdetű dallal felköszöntik az Istvánokat. Éjfélkor a legények kimennek a temetőbe, megénekelni a fiatalon meghalt lányokat. Énekük az egész faluban hallatszik. Közben a felnőttek egymást meglátogatva köszöntik karácsonyi énekekkel. December 28-án aprószentek napján a kisebb gyermekek kora reggel fűszfavesszőt vágnak. Délelőtt az aprószentezés alkalmával jókívánságok kiséretében megpaskolját a lányokat. A kisérő szöveg állandóan változik. Míg régen az édesapák is megaprószentezték a leányaikat, ez a szerep ma már csak a fiataloké maradt.
Téglásbeli diákok a kitüntetetettek között
December 17-én tüntette ki a dévai önkormányzat azokat a diákokat, akik dobogós helyet értek el, az elmúlt tanévben, a tanügyminisztérium által elismert nemzetközi, vagy országos versenyeken. Így 166 diák és 73 felkészítő tanár részesült a 200-600 lej közötti pénzjutalomban. A Téglás Gábor Elméleti Líceumból, a Mikes Kelemen magyarnyelv- és irodalom versenyen, a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyen, valamint a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen elért kimagasló eredményekért Tófalvi Ágnes, Aczél Emilia, Osváth Mihály és Fodor Orsolya, illetve előkészítő tanáraik, Mészáros Enikő és Orbán Juliánna részesült a megtisztelő kitüntetésben.
Karácsonyi vásár a Téglás Gábor Iskolában
A Hauer Erich Diáktanács, az idén is megszervezte a Téglás Gábor Elméleti Líceumban a karácsonyi vásárt. A kisdiákok tanítóik irányításával, hópehely- és rénszarvas táncot, karácsonyi jelenetet és pásztorjátékot mutattak be. A nagyobb diákok énekeltek, táncoltak, majd bemutatták a karácsonyi vásárra tett előkészületeiket. A diáktanács egy bevásárló kocsiból rénszarvas húzta szánt csinált, amelyik elhozta a télapót az iskolába. A műsor után megnyílt a karácsonyi vásár, ahol a szülők, pedagógusok diákok képeslapokat, mézeskalácsot, forró teát és karácsonyi díszeket vásárolhattak.
Kiállítás a forradalomról
Ünnepélyes keretek között nyitották meg tegnap a Vajdahunyadi Történelmi, Etnográfiai és Régészeti Múzeum szervezésében az 1989-es forradalom tematikáját feldolgozó Hunedoara 18-25 decembrie 1989 című kiállítást. A forradalom tiszteletére szervezett kiállítás január közepéig látogatható és betekintést nyújt a kommunista rendszert elsöprő, Temesváron kirobbant forradalom vajdahunyadi és Hunyad megyei vonatkozásaiba.
Az energetikai konszern vezetőségének leváltását követelik
A Muntele Szakszervezet tagsága egyöntetűen követeli a Hunyad Megyei Energetikai Konszern (CEH) vezetőségének leváltását, azzal vádolva meg a vezérigazgatót és a vezetőtanács elnökét, hogy a közöttük levő nézetkülönbségek miatt az alkalmazottak nem kapták meg eddig az ünnepekre kialkudott külön juttatásukat. Hétfőn a lónyai bányászok megtagadták néhány órára a munkát, de a hétfői munkabeszüntetést megelőzően a lónyai és vulkáni bányászok is tüntettek munkahelyeik tervezett megszüntetése miatt. Óráról órára kevesebb az esély a munkavállalók jogos követelésének a kielgítésére, és ezzel arányosan nő az elégedetlenség.
Befejeződött a dák várakhoz vezető út korszerűsítése
A Várhelyre vezető utat aszfaltozták, felújították a vízelvezető csatornákat és helyenként a sziklafalakat tartó támfalakat is felújították, a továbbiakban közvetlenül a várak közelében elhelyezik mintegy hatszáz méteren az útburkolatot, és befejeződik egy híd megépítése is. A korszerűsítési munkálatok összértéke 18,2 millió lej, amelyből mintegy félmillió lej a megyei önkormányzat hozzájárulása.
Tél idején a dák várak csak csoportosan és egy, a Megyei Tanács által kibocsájtott engedéllyel látogathatók, március 15-ét követően viszont bárki meglátogathatja a dákok fővárosának romjait.
