RMDSZ konzultáció Hunyad megyében
Az RMDSZ november közepén 39, 50000-nél több lakosú erdélyi városban kérdőíves konzultációt indított. Déván 718, míg Vajdahu­nya­don 450 magyar családot érint a felmérés. Minden családból csak egy személy válaszolhat a kérdé­sek­re. A négyoldalas kérdőív első három oldalán országos témákat érintő kérdések szerepelnek, a ne­gyedik oldalon Hunyad megyei problémákat tárgyalnak. Az egész Erdélyt érintő kérdések három té­makörbe sorolhatók: Melyek a vá­rosi magyarság elvárásai az RMDSZ-szel szemben, Mi a véle­mé­nyük a szervezet eddigi tevé­keny­ségéről, és Hogyan viszonyulnak a magyar állampolgárság meg/ visszaszerzéséről, a kedvezményes honosítás keretében. A megyei kér­dések során a megkérdezettek ki­nyilváníthatják véleményüket a 2010 óta évente megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napokról, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Lí­ceumról és a Hunyad megyei Hír­mondóról. Az eddigi tapasztalat szerint egyesek nem töltik ki a kért el­érhetőségi adatokat. Az eddigi vá­laszokból kiderült, hogy egyesek csak utólagosan értesülnek bizo­nyos ren­dezvényekről. A konzultáción résztvevők között február kö­zepén, egy RMDSZ vezetőségi ülés keretében egy színes televízió ké­szüléket, egy táblagépet és egy okos­telefont sorsolnak ki.

Együttműködés a szórványban
Január 9-én, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum Au­lá­jában tartotta meg a Hunyad Megyei Magyar Állandó Kon­ferencia soros ülését, melyen az RMDSZ, a civil szervezetek, pedagógusok és a történelmi egyházak képviselőin kívül, Fehér megyei vendégek is részt vettek. A rendezvény célja a két megye szórványmagyarsága részére létrehozott “Bethlen Gábor útja” nevű közös projekt megvitatása és elfogadása volt. Az elképzelést ennek ötletgazdái, a két megye református egyházközségeinek esperesei dr. Gudor Botond (Fe­hér megye) és Zsargó János (Hunyad megye) mutattak be az egybegyűlteknek. Az ülésen részt vett Winkler Gyula EP-kép­viselő, az RMDSZ Hunyad megyei és Lőrincz Helga Fehér megyei elnökei, valamint Hegedüs Csilla, az RMDSZ kul­túráért felelős ügyvezető alelnöke. Bethlen Gábor szellemi örökségének a felkarolása a két szórványmegye szellemi és gazdasági fellendülését hozhatja maga után. Az utóbbi években Hunyad megyéből már több kezdeményezés indult el, például a szórványnap, Szórvány-székely együttműködés, a Hunyad Megyei Magyar Napok. A „Bethlen Gábor út” egy komplex program, mely műemlékvédelmi, turisztikai értékmentő elképzeléseket köt össze. Közös rendszerbe kapcsolja az egyházi és közösségi házak tevékenységét a gazdasági fenntarthatóság feltételeinek a betartásával. A programban egyelőre Marosillye, Déva és Vajdahunyad, Gyulafehérvár és Nagyenyed vesz részt, de más a fejedelemhez kapcsolódó helységek is csatlakozhatnak. Csaba atya, a Veresbástyát mű­ködtető Szent Ferenc Alapítvány vezetője, javasolta, hogy a programba vegyék be Háromszéket is, hisz a nagy fejedelemnek ott is voltak birtokai. Bár a Zsil-völgye nem szerepel a projekben, Szász János római katolikus főesperes, petro­zsé­nyi plébános felajánlotta segítségét. A konferencia tagjai ál­lásfoglalást fogadtak el, melyben kérték az RMDSZ, a Com­munitas Alapítvány, a magyar kormány és a Magyar Or­szág­gyűlés támogatását. A továbbiakban megalakult a Hunyad Me­gyei Magyar Értéktár Bizottság. Hegedüs Csilla, az Er­dé­lyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, arra emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság az elmúlt ezer évben kiemelkedő értékeket teremtett. Hunyad megyében pedig különösen büsz­kék lehetnek mindarra, amit a magyar emberek te­rem­tettek. Létrejött egy 11 tagú bizottság, melyben az EMKE, a pedagógusszövetség, a római katolikus, a református és az unitárius egyházak, a Szent Ferenc Alapítvány, öt vajdahu­nyadi, dévai, csernakeresztúri és Zsil-völgyi civil szervezet képviselteti magát.

Közpénzek elosztása
Hunyad megye az áfa és a jövedelemadók egy ré­szé­ből 17,05 millió lejt kapott vissza Bukarestből. A me­gyei tanács 4,2 millió lejt osztott el a megye 14 városa között, míg az 55 községnek 12,85 millió lej jutott. 500.000 lejt kap a 10.000 lakosú Brád, Hátszeg, Pet­rilla, Piskitelep és Puszta­kalán. 200.000 lejt Lupény, Petrozsény, Szászváros és Vulkán városok. A megye legnépesebb városai, Déva és Vajdahunyad csak 100.000 lejt kapnak, mondván, hogy ezek a városok saját forrásokra is számíthatnak. A Hunyad megyei köz­ségek 75%-a nem képes biztosítani önerőből a folyó költségeket se. 400.000 lejt kaptak a mócföldi Kristyor, Malomvíz, Marosillye és Puj.
A többi község 150.000-350.000 lej közt kapott támogatást. Adrian Staier PSD-s tanácsos azzal vádolta a megyei tanács el­nökét, hogy a pénzt párt-szimpátia szerint osztotta el, ami nem igaz, hisz a PSD-s Brád és Piski ötször több tá­mogatást kapott mint a PNL-s Déva vagy Vajda­hu­nyad. A megye lakosságának a 60%-a PNL-s vezetésű önkormányzatokban él. E­zek az önkormányzatok sok­kal több EU-s projektben vesz­nek részt, ezért a me­gyei tanács 4%-os plusz tá­mogatást nyújtott ezeknek az önkormányzatoknak. A tanács 23 igen, 5 ellensza­vazattal elfogadta a megyei tanácselnök ja­vaslatát.
A meg­hívott PSD-s polgár­mes­terek méltányosnak találták az elosztást.

Érvénybe lépett az új adótörvénykönyv
Január elsejétől érvénybe lépett az új adó­törvénykönyv, amely az áfa csökkenté­sén kívül, közel 100 olyan módosítást tartalmaz, ami megváltoztathatja a családi költségvetést. 9%-ra csökkent a gyógyszerek a vendéglátóipari egységek és vízszolgáltatók áfája. Az elfogyasztott villamos energiáért mintegy 3,5%-kal kevesebbet kell fizetni. Nem módosul viszont a gáz ára, az ipari fo­gyasztók július 1-jétől számíthanak 5-6%- os árcsökkentésre, ami azonban az egyéni számlákon kevéssé lesz érzékelhető, annál is inkább, hogy az IMF-fel kötött egyezség alapján 2018-ig évente 5%-kal fog növekedni a gáz fogyasztói ára. Bizonytalan az üzem­anyagok árának a csökkenése is, mert az függ a kőolaj világpiaci árától is. Az osztalékként kifizetett jövedelmek adója 16%-ról lecsökken 5%-ra. A mikrovállalkozások egy alkalmazott esetében első évben 1%-os adót kell fizessenek. Azok akik munkavállalói engedélyek mellett egyéb munkát is vállalnak, az idéntől a társadalombiztosítást az egész jövedelmük alapján kell majd ki­fizessék. Az új adótörvény szerint, a be­épített telekrészért is ki kell fizetni a terület­adót is, így az önkormányzatoknak lehető­ségük nyílik, hogy 3 éven belül 50%-kal emel­jék meg az ingatlanadót. Sok helyen már 2016-tól meg is emelték 25%-kal. Ami az épületadót illeti, a tulajdonosok március 31-ig be kell terjesszék az új adóbevallást, hogy a lakás, vagy a ház rendeltetése szerint szabják ki az adót. A lakóingatlanok esetében a kormány által megszabott adó­kulcs 0,08-0,2 százalékot tesz ki, a nem la­kóházként használt ingatlanok esetében az adókulcs 0,2-1,3%-os lesz. A tulajdonosok januártól ugyannyi adót kell fizessenek, mint a cégek. Ami a mostani érték 2-10-sze­rese is lehet. Az új törvény törli a több lakással rendelkezőkre kirótt progresszív adókat. Változtak a jövedéki és luxusadók is. A kávé mentesül a plusz illetéktől, így kilója 4 lejjel olcsóbb lehet. Az alkoholra kirótt adó hektoliterenként 1.400 lejre csökken. Törlik a yachtokra, nagy teljesítményű autókra és a szőrmékre kirótt luxusadót. A cigarettára, ezer szálra 18 lejjel növekedik az adó, ami csomagonként mintegy 0,30 lej körüli drá­gulást jelent. Ez vonatkozik az elektromos cigarettákra is. Az új törvénykönyv még sok újítást eszközöl, főleg a vállalkozásokra nézve, amit jó idejében megismerni, mert a mulasztásokért járó bírságok 5-6-szorosára emelkedtek.

Páciensek értékelték a hazai kórházak szolgáltatásait
Tavaly februárban az egészségügyi tárca felmérést kezdeményezett, melyben a be­tegek kórházból való távozásukkor kérdő­íven, vagy online honlapon értékelhették a kórházi kezelésüket. Az értékelésen a hazai kórházak nagy többségét találták megfele­lők­nek. Hunyad megyéből a dévai megyei kórházat a válaszadók 30-40%-a találta meg­felelőnek, de az utolsó 2 nap alatt ez az arány 82%-ra ugrott. A petrozsényi kórház esetében az arány 45-50% közöttinek mondható. Vajdahunyadon a megelégedettség át­lagban 55%-os, 52%-ban elégedettek a kényelemmel, 60%-ban az orvosi ellátással és csak 48%-ban a személyzettel.

Turisztikai információs iroda Gyaláron
November közepén fejezték be Gyaláron a turisztikai információs iro­da építését. A polgármesteri hi­vatal mellett megjelent egy új kis ház, amelyik csak modern bejáratával különbözik a község házaitól. Az épület egy 2011-ben elindított projekt része, mely összköltsége 212.000 euró, amiből 163.000 euró vissza nem térítendő EU-s támoga­tás. A község Ruda felé kivezető ré­szén, a dombon épült egy 10 méter magas kilátótorony, a Panoráma panzió közelében, ahonnan gyö­nyö­rű kilátás nyílik a Nyugati Szi­gethegységre, a Suriánu hegyvo­nulatra, a Páringra, a Kis- és Nagy-Retyezátra. Készült egy 3 nyelvű (ro­mán, angol, francia) térkép is, amelyen aprólékosan be vannak je­lölve Gyalár község és a két szomszédos község (Bunila és Telek) turisztikai látványosságai, étkező- és szálláshelyei. Elkészült 7, főleg gyalogos túra útvonala, összesen 190 kilométer hosszúságban, amely rövidesen látogatható lesz.