11 Feb 2016
Írta admin 
0 Hozzászólás Megalakult a Hunyad Megyei Értéktárgy Bizottság
Február 3-án tartották meg Déván a Hunyad Megyei Magyar Értéktár Bizottság alakuló ülését. Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság (EMEB) elnöke, elmondta, hogy a magyar kormány tavaly megváltoztatta a hungarikumokra vonatkozó törvényt, és létrehozta a Külhoni Magyar Értéktárat. Ennek alapján 2015 novemberében, megalakult az Erdélyi Magyar Értéktár. Fő célja feltérképezni és ismertté tenni azt a gazdag örökséget, amit elődeinktől örököltünk, illetve a jelenleg tevékenykedő erdélyi magyar személyek, vagy közösségek teremtenek meg. Az értéktárba egyéni, vagy közösségi javaslatok alapján kerülhetnek be épített, vagy gasztronómiai különlegességek. Az EMÉ a következő kategóriákat kínálja az értékek besorolására: épített környezet, kulturális örökség, agrár- vagy élelmiszergazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. A kitöltendő űrlap letölthető a www.kjnt.ro/ertektar honlapról. A javaslatokat a megyei bizottság döntése alapján sorolják a megyei, kistérségi, erdélyi, vagy összmagyar értéktárba. A megyei bizottság megalakulását a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia januári ülésén határozták el, megjelölve azokat a civil szervezeteket, amelyek a 11 tagú bizottságba egy-egy képviselőt delegálhattak. Így a következő névsor állt össze: Tóth János plébános (Római Katolikus Egyház), Zsargó János esperes (Hunyad Megyei Református Egyházközség), dr. Máté Márta tanfelügyelő (Dél-Nyugat-Erdélyi Unitárius Egyházközség), Varga Csaba (Dévai Szent Ferenc Alapítvány), Kun-Gazda Kinga Viola (Geszthy Ferenc Társaság), Takács Aranka (Corvin Savaria Társaság), Bartos Anikó (Carbo Grénium Humanitárius Egyesület), Benedekfi Dávid (Ében Haezer Társaság), Szabó Julianna (Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület), Doboly Beatrix (EMKE Hunyad Megyei Szervezete), Barra Árpád (RSZMP Hunyad Megyei Szervezete). Elnöknek dr. András József petrozsényi egyetemi tanárt választották. A megyei bizottság legközelebb április 15-én ül össze, ahol megbeszélik a tagok által javasolt Hunyad megyei értékek osztályozását. Déva és Vajdahunyad vára már ott szerepel a Kriza János Néprajzi Társaság digitális értéktárában.
Batizi porcelántányér
A dévai múzemban a hónap látványosságaként február végéig megtekinthető az a batizi porcelántányér, mely a múzeum tulajdonában van. A batizi porcelán ma már csak emlék. Az Erdélyi Történelmi Múzeum két régésze a volt Naláczy-birtokon tanulmányozta a batizi manufaktúra maradványait. Kutatásuk eredményeit 1968-ban kis példányszámban megjelent kiadványban tették közre. Eszerint, a trieszti D’André család a 18. században Erdélybe költözött. Miután több helyen sikertelenül próbálkozott egy kőedénygyár létrehozásával, Naláczy József támogatásával megnyitotta a batizi manufaktúrát. A birtok agyag- és homokbányáiból származó alapanyagot, a jobbágyok soraiból kikerült emberek dolgozták fel. Az eredetileg nádsárga és csillogó fekete mázzal, néha ezüsttel vagy arannyal díszített, angol szabadalom alapján készített 185 típusú keménycserép edények kedvelt használati tárgyaknak számítottak a biedermeier korban. 1820-1835 között, ezeket az edényeket a kobaltkék díszítés jellemezte. A most kiállított csipkézett fehér szélű tányér mélyedésében zöldes-okkeres festés látható. Közepében rombusz alakban keretezve kobaltkék épület látható. (valószínűleg a batizi manufaktúra épületét ábrázolja). A batizi gyár feltételezhetően 1810-től működött. Miután gr. Teleki György tulajdonába került, 1865-ben a birtokot a gyárral együtt elárverezték. A Batizon gyártott porcelánedények és kályhacsempék európai múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók meg.
Az új adótörvény árthat a vidéki kastélyoknak
Örökösként, Tholdy Horváth Péter másfél évtizede küzd a marosnémeti kastély visszaszerzéséért, helyreállításáért, 2007-ig pereskedett az elkobzott ingatlanok visszaszerzéséért. Bírói döntéssel visszakapta a lerobbant kastélyt és annak közel 6 hektáros kertjét. Azóta báró Kemény Vilma leírása szerint igyekszik visszaállítani a gróf Kuun Géza idejében leírt állapotokat. Sikerült helyreállítani a kastély belterét, Kuun Géza dolgozószobáját, az ebédlőt, a szalonokat. Állandó kiállítást szeretnének kialakítani a kastély belsejében. Nyolc évi munka után a kastély külső vakolása és a kőlépcsők kialakítása maradt hátra. A tavaly a kertet bekerítették. Az idén elfogadott új törvénykönyvből kimaradt a műemlék épületek és kertek adómentessége, illetve az adómentesség megadását áthelyezték az önkormányzatok hatáskörébe. Számításuk szerint, a kastély és a kert adója több ezer euróba kerülhet. Az új törvény kötelezi a tulajdonost a kert rendbentartására, különben komoly büntetéseket kell majd fizetnie. Ha ilyen magas adókat kell kifizetniük, nem jut pénz a karbantartásra és Tholdy Horváth Péter véleménye szerint, a vidéki kastélyok helyzete teljesen ellehetetlenül.
Magyar tannyelvű előkészítő osztályok Hunyad megyében
Dr. Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint, a minisztérium jóváhagyta a magyar oktatási hálózatban igényelt osztályokat. E szerint Déván a Téglás Gábor Elméleti Líceumban két előkészítő osztály indul, melyből 1/3 osztály az iskola csernakeresztúri tagozatán kap helyet. Petrozsényban önálló osztály indul, 12 diákra számítanak. Szászvároson öszszevonva az első osztállyal lesz előkészítő osztály. Lupényban és Vajdahunyadon két csoportba társítva működnek majd a magyar osztályok, míg Vulkánban egy tanerős elemi iskola lesz az idén is. A beiratkozások február végén kezdődnek. Balogh Botár Károly Csaba aligazgató szerint a Téglás Gábor Elméleti Líceumban egy magyar tannyelvű ötödik osztály és két IX. osztály (matematika-informatika és turizmus profillal) indul szeptemberben.
Megvédte megyei címét a Téglás iskola röplabda csapata
A Téglás Gábor Elméleti Líceum általános és középiskolai röplabdacsapata Szászvároson megvédte megyei bajnoki címét. A hetente felkészítő edzéseket vezető Varró Éva és Sáfár Csaba testnevelési tanárok bíznak a temesvári megyeközi szakaszon való sikeres szereplésben.
Michael Kleinra emlékeztek Vajdahunyadon
Michael Klein 1959. október 10-én született a Szeben megyei Omláson (románul Anmaş, németül Hamlesch). 1977-1988 között a vajdahunyadi Corvinul futballcsapat játékosa, csapatkapitánya volt. 1988-1990 között a bukaresti Dinamóban játszott, majd 1990-1993 között a németországi Bayer Uerdingen játékosa volt. 1981-1991 között kilencvenszer játszott Románia válogatottjában. Részt vett az 1984-es EB-n és az 1990-es VB-n. 1993. február 2-án, 33 éves korában edzés közben halt meg szívinfarktusban. Örök álmát a vajdahunyadi református temetőben alussza. Február 2-án több száz tisztelője emlékezett meg Michael Kleinról Vajdahunyadon felvonulva, a nevét viselő stadiontól a református temetőben lévő sírjáig. Útközben megkoszorúzták mellszobrát és a sírját. A megemlékezésen részt vett öccse, Martin Klein is.
Farsang, Fasching, Carnaval
Február 4-én, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum közössége hatodik alkalommal szervezte meg az országos és egyben a határokon átnyúló farsangi mulatságát. Az országból 23 megyéből, és Magyarországról is érkeztek pályamunkák (maszkok, rajzok fényképek), amelyeket Csatlós Zsófia Erzsébet és Lengyel Izabella tanítónők-főszervezők az épületben kiállítottak. A projekt magába foglalja a hagyományos magyar és német farsangi szokásokat. Mivel a többségi nemzetnek nincsenek hagyományos farsangi szokásai, itt ismerkednek meg a magyar és német szokásokkal, a farsangi mulatság örömeivel. Az elmúlt évben elsősorban az óvodások felkészítésére fektették a hangsúlyt. Az idén nagyobb figyelmet fordítottak az elemi osztályok diákjainak a bevonására. Az óvodások ötletes jelmezeikkel valóságos mesevilágot hoztak a terembe. Az elemi osztályok műsoraiban is, a szabad fantáziáé és a meséé a főszerep, de a nagyobb osztályoknál már jelen voltak a népdalok és az igazi középkori hangulat is. Az elején dr. Máté Márta, megyei főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte a jelenlevőket, majd az iskola diákjai román, német és magyar nyelven nyitották meg az ünnepséget. A házigazdák mellett az idén is felléptek a német és román diákok is. A Sigismund Toduţă Művészeti Líceum előkészítő osztálya Dobre Mihaela tanítónő és Popa Morait Cristina zongoratanárnő vezetésével gyermekdalokkal, a Decebal Főgimnázium német tagozatának a harmadik osztályos diákjai pedig Tomesc Katalin tanítónő vezetésével léptek fel a műsorban. Az iskola bentlakásának a szakácsai 500 fánkkal, míg a Kőműves Kelemen szülői bizottság egy-egy csokoládéval kínálta meg a szereplőket. A résztvevői oklevelek kiosztásának a kis óvodások örültek a legjobban. A közel 500 beérkezett pályamű zsűrizése folyamatban van. Az idén is díjazzák a legjobb álarcokat, rajzokat és fényképeket.
Farsangbúcsúztató Csernakeresztúron
A már hagyományos ünnepség, a gyerekek, a szülők és a padagógusok közös munkájának köszönhető. Együttesen, vidáman búcsúztatták a telet. Az ünnepséget a kismalacoknak öltözött három pedagógus nyitotta meg. Utána a jelmezek parádéja következett. Volt köztük bohóc, Csipkerózsika, Fülöp herceg, kacsa, orvos, tündér, fekete párduc, vámpír, focista, róka és pillangó is. A táncok után érdekes játékok: seprűtáncoltatás, célbadobás, zoknipárosítás, lufitáncoltatás és testrészes tánc következett. Majd minden gyermek papírra írta hibáját, amit a gonosz boszorka seprűjére ragasztottak, hogy végül is varázsszóra az összes rossz tulajdonságot elégessék. Külön rajzos feladatot kaptak az óvodások és az iskolások. Egy megadott rajzhoz mindenki valamit hozzárajzolhatott tetszése szerint. Végül érdekes kép alakult ki a rajzból, ami egy a telet elijesztő álarc lett. Végül mindenki kapott az ízletes fánkból és sütiből.
