A Hunyad megyei ünnepségek, az idén is Piskitelepen kezdődtek. A ró­mai katolikus templomkertben, a helybeli magyar közösség tagjai mellett, dévai, vajdahunyadi és csernakeresz­tú­ri vendégek, és a város román veze­tő­sége is részt vett. Emil Rișteiu polgár­mester köszöntötte a magyarságot, Széll Lőrincz felolvasta Orbán Viktor üzenetét. Winkler Gyula EP-képviselő párhuzamot vont a 170 évvel ezelőtti és a mai események között, kiemelve, hogy a piski csata megmutatta, hogy ki­sebb közösségek is megnyerhetik a számukra fontos csatákat. A Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai és a Gyimesvölgyi Férfikórus forradalmi da­lokat énekelt. A történelmi egyházak papjainak áldása után, megkoszorúz­ták az emlékművet és elénekelték a ma­gyar és a székely himnuszt.
Déván Pogocsán Ferdinánd alpolgármester, a református temetőben tartott megemlékezésen elmondta, hogy bár katonailag az 1848-1849-es sza­badságharcot leverték, a forradalom szel­lemisége győzött, az 1867-es kiegyezésben, majd felolvasta Florin Oancea polgármester üzenetét. Dorel Breteanu alprefektus a román minisz­terelnök üzenetét tolmácsolta, illetve Sorin Vasilescu alprefektus az erdélyi nemzetek közös hagyatékának értékeit emelte ki ünnepi beszédében. Szász–Barra Boglárka, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum részéről, míg Vajda Péter, a szarvasi testvériskola részéről alkalomhoz illő verseket szavaltak. A Gyimesvölgye Férfikórus forradalmi dalokat énekelt. Rátoni Csaba református lelkipásztor áldást mondott, majd a temetőben álló obeliszk és a katolikus te­metőben lévő honvédsír megkoszo­rúzásával ért véget az ünnepség.
Lupényban az ünnepségen az idén is az RMDSZ, a civil szervezetek és az egyházak közös szervezésében ünnepelt a magyar közösség. Az idén a baptista imaházban gyűltek össze, ahol a római katolikus egyházközség átadta a helyi magyarság nagykönyvét és kin­csesládáját. Az Igét a Kolozsvárról ér­ke­zett Gáll Sándor, volt helyi lelki­- pásztor hirdette. Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök arra biztatta a jelenle­vő­ket, hogy ne azt kérdezzék, hogy mit tud tenni ér­tünk a nemzetünk, hanem inkább azt, hogy mit tudunk mi tenni nemzetün­kért. A helyi lelkipásztorok köszöntője után az iskola diákjai verses előadást tartottak. Majd átmentek a ró­mai katolikus templomkertbe, ahol meg­koszo­rúz­ták a székely kopjafát, és el­- énekel­ték a magyar és székely himnuszt.
Petrozsényban is együtt ünnepel­ték meg a magyar nemzet 1848-1849-es megszületését. A római katolikus templomkertben megkoszorúzták az ott felállított kopjafát, majd Szász János plébános köszöntötte a résztvevőket. Lurtz Zsolt unitárius lelkész hirdette az Igét. Wersánszki Eduárd köszöntését kö­vetően, Elekes Pál helyi RMDSZ-elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni és felvállalni a szórványlét küzdelmeit ma is édemes. Tiberiu Iacob-Ridzi polgármester idén is együtt ünnepelt a magyarsággal, nem csak azért, mert édesapja magyar, de a­zért is, mert a Zsil-völgye és Petro­zsény nagyon sokat köszönhet a ma­- gyar­ság­nak. Orbán Viktor ünnepi üze­ne­tét Szurowszki Katalin, a kolozsvári magyar konzulátus képviselője tolmá­csolta. Dr. Dobos Tamás, Vápalota test­vérváros képviselője, az 1848-as forra­- dal­mat, a magyar nemzet újjászületé­sének nevezte. Az ünnepség, a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó Jézus Szíve Gyermekotthon diákjai, verses-éne­kes előadásával és nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Vajdahunyadon a római katolikus templomban kezdődött az ünnepi rendezvénysorozat. A helybéli magyar ta­gozatos diákok Mészáros Enikő tanár­nő és Pampu Anna tanítónő vezetésével szívhez szóló műsorral elevenítették fel a szabadság hőseinek emlékét. Az öt­letes kerettörténetben két fiatal leány adott hangot a sokakban felmerülő kér­désnek: mire is való ez a hazafias ünnepség, a kokárda, a szavalatok, a fenn­költ ünnepi szónoklat?! A Petőfi Sándor naplójából, verseiből, Arany és Márai soraiból sugárzó lelkesedés, sza­badságvágy azonban hamar hatalmá­ba kerítette a két kételkedő leányzó lelkét is. Kiss Mihály aligazgató felkérte kö­szöntő beszéde elmondására, Ferenczi István helyi RMDSZ-elnököt és a ma­gyar egyházak képviselőit. Az RMDSZ- elnök szerint, az utóbbi 200 évben nem voltak fényes győzelmeink. Mégis az utóbbi időben vannak megvalósítása­ink. Majd kitért a magyarországi segítséggel felépülő bölcsőde fontosságára. A bölcsőde fontosságát hangsúlyozta Szabó Ákos atya is. Zsargó János református esperes és Csontos József pün­kös­di lelkész, az ünneplők figyelmét igyekezett Istenre irányítani. Végül a himnusz eléneklése után, átmentek a református templomkertbe, ahol az RMDSZ és a civil szervezetek képvise­lői megkoszorúzták Petőfi Sándor mell­szobrát. Déván ünnepi rendezvényekre került sor a nap folyamán. A helybeliek erőfeszítéseit, a Gyimesvölgyi Férfi­kórus és a Szarvasi Vajda Péter Evan­gé­likus Gimnázium közössége támogat­ta. A Téglás Gábor Elméleti Líce­umban az ünneplés már kora reggel el­kezdődött. A kisgyermekek zeneszó mellett huszárokat rajzoltak, festettek, kivágtak, ragasztottak, majd huszár re­gimentbe sorakoztak, és a folyosókon Kossuth-nótákat énekeltek. A Piskiről visszatért Gyimesvölgyi Férfikórus meg­érkezése után, megkedődött a Kun-Gazda Kinga Viola és Lengyel Iza­bella tanárnők által összeállított irodalmi műsor. Ebbe szervesen beépültek a Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium küldöttségének szavalatai, énekei és imái. Balogh-Botár Károly Csaba igazgató-helyettes boldogan üdvözölte a már 20 év óta Déván ünneplő küldöttséget. A Téglás Gábor Líceum megalakulásáig a Szent Ferenc Alapít­ványhoz jártak, majd az ott lakó diákok hívták meg őket, az új iskolába. Azóta minden évben együtt emlékeznek meg a magyar szabadságharc hőseiről. Garai Hajnalka a Kormorán együttes dalát hozta el Dévára. A Dalospacsirta Kórus alkalomhoz illő dalokkal lépett fel. A két tanintézmény diáksága kö­zö­sen vett részt a dévai temetőben álló obe­liszk és honvédsírok megkoszorú­zá­sán. Délután a Szent Antal-templomban fr. Főcze Bonaventúra dévai és Vass Nimród gyimesfelsőloki plébá­no­sok celebrálták az ünnepi szentmisét. A Koppándi Zoltán unitárius és Rátoni Csaba református lelkészekkel közösen megfogalmazott könyörgések és áldás elmondása után, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diáksága irodalmi összeállítással és kórusművekkel emlékezett meg az 1848-as március 15-ről. Kun-Gazda Kinga Viola tanárnő, az RMDSZ Megyei Nőszervezetének elnöke főszervezőként köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy szá- má­ra mit jelent az ünnep, a 12 pont, mely ma is meghatározó életünkben. Az ünnepségen fellépett a Gyimesvölgyi Férfikórus és a marosvásáhelyi Ör­dögszekér Együttes, mely mellé bekap­- csolódott a diákkórus is. A Kossuth-nó­tákat, huszárdalokat és a korabeli toborzókat a közönség hosszantartó vas- taps­sal jutalmazta. A himnusz eléneklésével és imával zárták be az előadást. A plébános atya hálás szívvel köszönte meg a megemlékezés sikerét biztosító minden támogatást. A Szent Antal Ház­ban a dévai Nőszervet tagjai, piros-fe­hér-zöld díszítésű falatokkal, sütemé­- nyek­kel vendégelte meg az ünneplőket.