A PERJÁMOS–VARJAS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1.

De Serres igazgató jelentése a vasúthosszabbítás tárgyában

„Jelentés a valkány-perjámosi helyi érdekű vasútvonalnak Var­jasig tervezett meghosszabbítása által elérendő gazdasági és más előnyökről, jövedelmezőségének tényezőiről, az űzlet módjáról, a közös állomásokról, stb. stb.”
Az előbbiekben láttuk, hogyan épült meg az ország első vicinálisa, és elkalandoztunk a másodrangú vasutak építésének szükséges voltát, ám megtérülését, gazdaságosságát is górcső alá vevő elemzésekben.
Megvolt tehát az első vicinális, mégpedig a mi tájainkon. Ha rátekintünk a térképre láthatjuk, hogy csonkán végződött, Perjá­mos volt az utolsó állomása. Te­mesvárra, a vidék központjába vasúton csak jókora kerülővel, vagy pedig még kiépítetlen utakon (elszekerezve az arad–temesvári vasútvonalig) lehetett csak eljutni. Ezért az OÁV Perjámostól Varjasig tervezte meghosszabbítani vonalát, de konkrét lépésekre csak később került sor. Ekkorra (1882-től) a társaság az osztrák jelző mellé már felvette a magyar jelzőt is: ezentúl tehát szabadalmazott osztrák–magyar államvasút társaság (OMÁV) néven szerepelt.
Sorozatunk folytatásában a Perjámos–Varjas vasútvonal építéstörténetét ismertetjük. Tapasz­talhatjuk, hogy minden időkben szükség volt áldozatokra, okos érvelésre, két település ellentétes érdekeinek közös nevezőre hozására még egy ilyen rövidke vasúti pálya megépítésekor is, mint a Perjámost Varjassal összekötő vasúti pálya is.
Újfent emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy a faximilében kö­zölt dokumentumokat a MÁV Archívuma őrzi Budapesten. Is­mételten köszönet illeti az Ar­chívum vezetőjét, dr. Opauszki Istvánt, a levéltár munkatársait, va­lamint a MÁV egykori vezetőségét a rendkívüli érdekes iratok, tervrajzok, térképek másolataiért. Kezdődjön tehát a történet…
A vasútvonalnak Varjasig való meghosszabbítása tárgyában az OMÁV építési szolgálata 1887-ben egy átfogó elemzést fogalmazott meg „Jelentés a valkány-perjámosi helyi érdekű vasútvonalnak Varjasig tervezett meghosszabbítása által elérendő gazdasági és más előnyökről, jövedelme­ző­ségének tényezőiről, az űzlet módjáról, a közös állomásokról, stb. stb.” címmel. A jelentést az igazgatótanács nevében Harkányi, az igazgatóbizottság nevében pedig De Serres igazgató írta alá. Idézzük: „A valkány-perjámosi vas­útvonal Varjasig tervezett meghosszabbításának fő czélja ez utóbbi község és környéke helyi érdekeinek szolgálni.
Varjas község és környékének fő termelési ágait a földmívelés, bortermelés és baromtenyésztés ké­pezik. Az ipar meghonosítása kez­detének tekintendő a Varjas köz­ségben épült gőzmalom, s a tervezett helyi érdekü vasút kiépítése által nem csupán ezen ipartelep fog felvirágozni, hanem a szükségelt anyagok olcsó és biztos beszerzése, valamint a készítmények elszállításának megkönnyebbítése folytán az ipar emelkedése általában is várható.
A talaj minősége kitűnő, a föld­mívelés föbb terményei: a bu­za, árpa, zab és tengeri, melyek na­gyobb mennyiségben jutnak kivitelre. A bor és gyümölcstermelés inkább csak a házi fogyasztásra, és a baromtenyésztés főleg a gazdálkozás igényeinek megfelelő mérvben űzetik, bőr, szőrme, gyapju, továbbá sertés, juh és szárnyasok azonban tekintélyes mennyiségben kerülnek kivitelre.
Az egyetlen ipartelep, az említett gőzmalom, nem csak a helyi, hanem a vidéki fogyasztásra is dolgozik.
A leadásnál főleg a gyarmat- és vas-árúk, só, szén, kőolaj, fa stb. jönnek figyelembe.
A helyi érdekű vasútnak Var­jasig történendő meghosszabbítása folytán egy minden időben biztos közlekedési út nyílik meg e község használatára, mi által nem csak a gazdasági termények értékesítése lesz könnyebb, hanem az ipar is, melyhez különben minden feltétel meg van, hatalmas lendületet nyerend, ugy hogy annak felvirágzása a vonal kiépítése után jogosan várható.

A Perjámos–Varjas vasút vonalvezetése az 1.25000 léptékű katonai térképen
Hogy a helyi érdekű vasútnak ezen tervezett meghosszabbítása Varjas községnek jól megfontolt érdekében fekszik s a lakosság ál­tal egyhangulag kivántatik, bizonyitja azon tettleges támogatás és élénk érdeklődés, melyben ezen vállalat Varjas részéről részesül; – a vonalmeghosszabbitáshoz u­gyanis, és pedig valamint a pályatest, úgy a bármely néven nevezendő melléképítmények előállításához, továbbá az építésnél szük­ségelt föld- és kavics-anyag beszerzéséhez megkívántató területet Varjas község, a saját határá­ban az osztrák–magyar államvasút társaságnak díjtalanul és tehermentesen átengedni késznek nyilatkozott, kötelezve magát to­vábbá a község a tervben levő vas­út kiépítéséhez saját költségin 8000 kézi napszámot, 2000 kétlovas fuvar-napszámot, 200 ezer téglát ás 9400 m3 kavicsot állitani az osztrák–magyar államvasút társaság rendelkezésére, mely hozzájárulás pénzértékben mintegy 40000 frtnak felel meg.
Az üzlet módja. A tervezett ál­lomás, Varjas, – mely egyúttal végállomás leend – a szeméy- és korlátlan teheráru-forgalom számára rendeztetik be.
Az üzlet olykép terveztetik, hogy naponta mindkét irányban legalább egy vegyes vonat közlekedik, s ha a körülmények ugy kí­vánnák, megfelelő számban szükségleti vonatok fognak indíttatni.
Budapest, 1877. Az építési igazgató”. Olvashatatlan aláírás (De Serres).
(folytatása következik)