20 Mar 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás Az oravica–aninai hegyi vasút 3.
Álom vagy rémálom 2.
Az első bánát-hegyvidéki vasútorvos:
dr. Friedrich Bach, a forradalmár
A sok munkás életét követelő tífuszjárvány után vasútorvosi állást hoztak létre. Prágából Oravicabányára vezényelték dr. Friedrich Bach orvost, aki 1847 őszétől a vasúti orvos posztját is betöltötte. Friedrich Bach 1813. márius 13-án született Königgrätzben, Franz Bach hivatalnok gyermekeként. A vasútépítő Karl Bach mérnök testvéröccse volt. A család Prágában telepedett le, Friedrich is itt folytatta tanulmányait. Többek között zenét is tanult. Orvosi egyetemi tanulmányai mellett nagyon érdekelte az irodalom is. Példaképei voltak a bánáti születésű Nikolaus Lenau és Friedrich Rückert.
Barátja volt Szarvady Frigyes publicista, diplomata, magyar szabadságharcos. Ő vezette be a pesti forradalmár ifjak közé.
Oravicabányán, orvosi teendői mellett, jelentős művelődési tevékenységet folytatott. Harcos kiállása miatt a StEG vezetői nem igen szívlelték. 1848. április 9-én például támogatta a bányászok petícióját, melyet a bányaigazgatósághoz intéztek. Demokratikus és haladó nézeteket vallva, természetesen az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik szimpatizánsa is. 1851-ben Aninára, majd Versecre helyezték, ahol szintén a StEG keretében működött. Itt halt meg 1865-ben, mikor egyik betegéhez sietett.
Gyógyszertár a fekete sashoz
A bányaorvosok, akik a vasúti munkásokat is ellátták, majd a vasúti orvosok is kötelezően az oravicai bányaigazgatóság gyógyszertárából szerezték be a gyógyszereket. A bányaigazgatóság a gyógyszereket a Bruderlade (Társasláda) pénzalapjából fizette. A bányaigazgatóság gyógyszertárát és az időközben megszűnt Winter-féle gyógyszertár ingóságait 1776-ban Johann Lederer vásárolta meg, minden joggal és kötelességgel. „A fekete sashoz” címzett gyógyszertárát 1797. február elsején nyitotta meg Oravicán. Halála után, 1820-ban özvegyétől Knoblauch Károly (Resica 1797, Oravica 1869) vásárolta meg. A vasútépítő munkások egészségéért felelős orvosoknak is kötelezően innen kellett ellátniuk magukat a szükséges gyógyászati termékekkel.
A Lissava–Oravica–Báziás vasútvonal építőmunkásai részére is létrehozták az úgynevezett Társasládát, amely a tagok egészségbiztosítását látta el. A vasútépítő munkásokat idénymunkásoknak tekintették, ezért ők a szükséges gyógyszerek árából csak 5%-os engedményt kaptak (a bányászok viszont 20%-ot). Knoblauch Károly azonban 1854-től az előírt, kötelező árengedményt saját kezdeményezésből 15%-kal emeli, a vasúti munkások is ugyanolyan kedvezményben részesültek ezentúl, mint a bányászok. A bányaigazgatóság ezt egy 1855. február 16-án keltezett külön köszönőlevéllel hálálta meg.
A Knoblauch család jelentős szerepet vállalt Oravica és a bánáti bányavidék társadalmi életében. Nem véletlen, hogy az első vonattal végigutazó díszvendégek között foglalhatott helyet. Knoblauch Károly családjában hazafias szellem uralkodott. Ágoston Károly nevű fia önkéntes honvédként vett részt az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban. Knoblauch Károly 1856-ban a StEG kötelékébe lépett.
(folytatása következik)
