Krassova-Gerlistje állomás 2013-ban. Az állomásépület előtt álló vízdaru
Az oravica–aninai hegyi vasút 14.
Állomások 2.
Krassova (vagy Krassova-Gerlistye, Krassova-Gerlistje) állomás a vasútvonalnak egyik érdekes megoldású állomása. A pálya 20 ezrelékes emelkedőben van, ezért az állomás részére külön vízszintes platformot vágtak a hegy oldalába. Az Oravica felől érkező vonat áthaladt az állomás mellett, majd visszatolatott a vízszintes szakaszra. Az állomást a nyílt vonalra visszatérve hagyta el. Az Anina felől érkező vonatok balra tértek ki a mellékvágányra, majd hátrafelé tolatva kerültek vissza ismét a fővágányra, amelyen útjukat folytatták. Ezért nevezik Krassova állomást olyan állomásnak, melybe „a vonat kétszer megy be, és egyszer jön ki”. A Horváth Ferenc és Kubinszky Mihály szerzőpáros szerint a vízszintes szakasz végén fordítókorongos vágánykapcsolatot is építettek.
Krassova-Gerlistye állomás helyszínrajza 1874 októberéből
Az állomás hossza 455 méter, a felvételi épület közepe a 62+170 kilométerszelvényben található, a sínkorona az Adriai-tenger 0 szintjéhez képest 551,111 méter magasságban volt a XIX. század végén. A nyíltvonal 20 ezrelékes emelkedőben, négy mellékvonal pedig vízszintesben helyezkedett el. Az állomás a pálya jobb oldalán található. Az állomás több épülettel rendelkezett: a felvételi épületen kívül volt még egy épület, melyben étterem, felvigyázólak, raktár kapott helyet, barakkok, raktárak, istállók, fészerek, víztartály, hídmérleg, árnyékszékek, tekepálya, veteményes- és virágoskert. A mellékvonalakkal párhuzamosan a XIX. század végén még létezett a régi lóvasút keskeny nyomtávú pályája. A pálya bal oldalán található mai napig az eredeti számozás szerinti 466. őrház. Az állomást elhagyva a pálya a X. alagútban (Krassovai vagy Gerlistyei alagút) folytatódik, emelkedése 1,67 ezrelék. Az állomás területén, jobboldalt évtizedekig mészégető kemence is létezett. Manapság csak hűlt helyét találni.
Az állomás vízállomás is volt. A felvételi épület előtt még áll a vízdaru.
A mellékvágányok végein régi sínek „gyűjteménye”. A következő sínfeliratokat találtam 2013 őszén: „ANINA 79. M. St. III”, „RESCHITZA 1880 B St: III”, „H.B. & 1886 G 5”, „RESICZA 1910. M. A.”.
Anina állomás helyszínrajza 1875 májusából
Anina állomás ma a vonal legimpozánsabb állomása. Reichmann Vince főmérnök felvétele alapján a XIX. század végén hossza 823 méter volt, az indóház közepe a 70,470 kilométerszelvényben helyezkedett el, a sínfej az Adriai-tenger 0 szintjéhez képest 555,802 méter magasságban volt. Hosszmetszetben az állomás 612 métere vízszintes, 480 métere pedig 5 ezrelékes emelkedőben található. A vágányok száma négy. Ezek mellett csonkavágányok is léteztek, az idők folyamán a szükségnek megfelelő számban. Az OÁV által épített felvételi épület 37,96 hosszú és 10,30 méter széles volt, a vágányok felé 3,8 méteres peronnal. A vasút 1891-es államosítása után a MÁV egy új, nagyvonalú, sárga téglaborítású, emeletes felvételi épületet ápített. Ennek tervezője a magyar állomásépületek híres megalkotója, Pfaff Ferenc, a MÁV magasépítési tervezőirodájának vezetője volt. A ma is figyelmet ébresztő épületet tehát a Magyar Államvasutak építette. A MÁV budapesti Központi Irattárában megtalálható néhány, Pfaff Ferenc által aláírt tervrajz: az állomásépület pincéje, a földszint és az emelet terve. Az aláírás dátuma: 1900. III. 7.
A bányaváros nagyságához mérten hatalmas épület hossza 66,06 méter, szélessége 13,70 méter. Ezen kívül a vágányok felé egy, a faltól a tartóoszlopok középpontjáig 2,90 métert kitevő, veranda van. A perontetőt 15 öntöttvas oszlop támasztja alá. A felvételi épület középső része kétemeletes. Az emeleti rész hossza 49,20 méter. Az épület végén lévő két pavilon mérete egyenként 8,43 x 5,40 méter. Ezek csak földszintesek. Az állomás utca felé néző homlokzatának középső, 20,40 méter hosszú része előreugrik, közepe pedig (8,40 hosszon az előcsarnokba vezető három ajtó síkjában) 1,60 méterrel visszahúzódik. A két oldalszárny egyenként 14,40 méter hosszú. A két végen álló pavilonok hossza egyenként 8,43 méter, és 8,30 méterrel húzódik beljebb a központi rész síkjától.
(folytatása következik)