17 Oct 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás Az oravica–aninai hegyi vasút 18.
MŰTÁRGYAK 3.
Alagutak
A vonalon 14 alagutat építettek. Összhosszuk 2092 méter volt. Ez ma 2097 méterre nőtt, mert a X. (Krassovai vagy Gerlistyei) alagút bejáratát átépítették. A leghosszabbak a Krassovai (Gerlistyei) alagút (660 méter, az átépítés után 665 méter), a Maniel (296 m), mely az OÁV vezérigazgatójának nevét viseli, az Izvor vagy más néven Polom (290 m) és a Seiller (230 m). A többi alagút sokkal rövidebb. A kőzet, melybe ezeket az alagutakat vájták, állékony szikla, ezért legtöbb alagútban nem készült bélésfal. A Maniel alagút kivételével mindegyik ívben (kanyarulatban) fekszik. Az alagutakat számozták, egyeseknek nevet is adtak. Az idők folyamán az alagutak nevei megváltoztak, egyes alagutak, melyeket építésükkor csak számmal jelöltek, időközben nevet is kaptak. Az alagutakat részletesen ismertettem a Heti Új Szó kiadásában megjelent Mindenki Kalendáriuma 2014-ben, ezért itt csak egy rövidebb összefoglalóban összegezem a fontosabb tudnivalókat.
Az I. számú alagút (Lissava, románul Tunelul Lişava) alagút az 50+827–50+918 régi, illetve 13+775–13+866 új kilométerszelvény között fekszik. Hossza 91 méter.
A II. számú alagút. Jules Manielről, a StEG egykori vezérigazgatójáról nevezték el Maniel alagútnak. A román katonai térképen helytelenül szerepel „Manell”-ként. A mai alagút-törzskönyvben neve: Tunelul Maniel. Az alagút az 54+016–54+314 régi, 16+966–17+262 új szelvény között található. Hossza 296 méter. A bejárati kapuzaton a „MANIEL TUNNEL.” felirat, a kijáratin pedig az „MDCCCLXIII.” évszám olvasható.
A III. számú alagút az 55+887–56+009 régi, 18+838– 18+960 új kilométerszelvények között fekszik. Eredetileg a Doblhoff (a névadó 1863–1877 között volt a StEG igazgatótanácsának elnöke) nevet kapta. A mai hivatalos törzskönyvben Tunelul Zeiler, a román katonai térképen Tn. Seiler néven szerepel. Teljes hossza 122 méter.
A IV. számú alagút az 56+ 242–56+472 régi és a 19+194– 19+424 új kilométerszelvények között található. Eredetileg Seiller alagútnak nevezték (dr. Caspar Seiller nevéről, aki a vasúttársaság igazgatótanácsa egyik elnökhelyettesi tisztét töltötte be), de a helybéliek zsittini alagútként is ismerték. A mai törzslapon Tunelul Jitin (Zsittin alagút) néven szerepel, a román katonai térképen pedig Tn. Jitinként jelölik. Helybéli vasutasok ma Gârlişte II.-nek is nevezik. Teljes hossza 230 méter.
Az V. számú alagút az 56+ 772–56+798 régi, illetve a 19+ 673–19+749 új kilométerszelvény között található. Később kapta a Tunelul Ţiglă (Tégla v. Cserép alagút) nevet. Ez szerepel az alagút törzslapján, valamint a román katonai térképen is. Az algút tulajdonképpen egy téglával beboltozott bevágás. Hossza 76 méter.
A VI. számú alagút az 56+ 942–57+014 régi, illetve a 19+ 894–19+966 új kilométerszelvények között fekszik. Később kapta a Tunelul Bran (Bran alagút) nevet. Teljes hossza 72 méter.
A VII. számú alagút az 57+446–57+493 régi, illetve a 20+396–20+443 új kilométerszelvények között fekszik. Később nevezték el Tunelul Bec-Maşinănak (bec magyarul villanykörte, de valaminek a hátulja is, maşină magyarul gép, mozdony. A név jelentése lehet „mozdony hátsó része” is). Hossza 47 méter.
A VIII. számú alagút az 57+589–57+646 régi, illetve a 20+541–20+598 új kilométerszelvények között fekszik. Később nevezték el Tunelul Vântnek (Szél alagút). Hossza 57 méter.
A IX. számú alagút az 59+578–59+868 régi, illetve a 22+531–22+821 új kilométerszelvények között fekszik. A régi tervrajzokon Jsvor (mai helyesírással Izvor, magyarul Forrás) néven szerepel. Különböző leírásokban találkozhatunk a Polom, Polomb vagy Bolomb elnevezéssel. Az alagút mai törzslapján a Tunelul Polumb név olvasható, a román katonai térképen pedig a Polom. Nevét a felette magasodó hegytől kölcsönözték. Az alagút teljes hossza 290 méter (a katonai térképen hibásan 690 m).
A X. számú alagút a 62+ 401–63+061 régi, illetve a 25+356–26+016 új kilométerszelvények között fekszik. Ez vasútvonalunk leghosszabb alagútja. Nevezték Krassovai vagy Gerlistyei alagútnak. Napjainkban törzslapján a Tunelul Gârlişte név, a román katonai térképen a Tn. Gîrliştea-Caraşova megnevezés szerepel. A Mogila (románul Moghila) hegy alatt búvik át, ezért a helybéliek Moghila alagútként is ismerik. Ez az egyedüli alagútja vasútvonalunknak, amelyet nem a StEG (OÁV), hanem még az állam épített. Építésének idején teljes hossza 660 méter volt. Az 1990-es években a bejárati kapuzatot 5 méterrel megtoldották.
A XI. számú alagút a 65+ 913–65+939 régi, illetve a 28+ 869–28+895 kilométerszelvények között fekszik. Később nevezték el Tunelul Peştera-nak (Barlang alagút), mert bejáratánál, a pálya jobb oldalán a sziklában egy barlangkürtő található. Hossza 26 méter.
A XII. számú alagút a 67+ 569–67+603 régi, illetve 30+ 526–30+560 új kilométerszelvények között fekszik. Később nevezték el Tunelul Gemene I.-nek (Ikrek I.). Hossza 34,0 méter.
A XIII. számú alagút a 67+693–67+724 régi, illetve 30+ 650–30+681 új kilométerszelvények között fekszik. Később nevezték el Tunelul Gemene II.-nek (Ikrek II.). Hossza 31,0 mter. Mellette halad a régi lóvasút felhagyott alagútja.
A XIV. számú alagút a 68+150–68+210 régi, illetve a 31+108–31+168 új kilométerszelvények között fekszik. Az eredeti tervrajzokon csak a sorszámával illetik, későbbi leírásokban Aninai alagút néven emlegetik. Az alagút mai törzslapján a Tunelul Schlucht szerepel, mert bejárata előtt és mellette folyik el az Anina-Schlucht (vagy csak Schlucht, magyarul szurdokvölgy) patak. Hossza 60,0 méter.
(folytatása következik)
