23 Jul 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás 
A cs. kir. szab. osztrák (1882-től osztrák–magyar) államvasút társaság magyarországi vasútvonalai az átadásuk évével. Keretben a bánáti vonalak
A VALKÁNY–PERJÁMOS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1.
Rövid szünet után folytatjuk kalandozásainkat a bánsági vasutak történetében. Elérkeztünk az 1870-es évekhez. Lássuk, régiónkban eddig hány vaspályán nyargalásztak már a füstokádó gőzmasinák. Hűséges Olvasóink bizonyosan emlékeznek a sorozatban eddig bemutatott vasutakra, azonban úgy gondolom jól jön most egy kis összefoglaló.
Bánát területén az első vasútvonal a 63,316 kilométer hosszú, Oravicabánya–Báziás közötti szénvasút volt, melyet 1854.08.20-án adtak át, de eleinte csak teherszállításra használták. Rajta a személyforgalom 1856.11.01-jén indult meg. Időrendi sorrendben a következő vasútvonalat Szeged és Temesvár között adták át 1857.11.15-én. A 113,859 kilométeres vasútvonallal Temesvárt bekapcsolták a magyarországi, ezáltal pedig az európai vasúti hálózatba. A Pest–Szeged–Temesvár vasútvonalat nemsokára meghosszabbították az Oravica–Báziás vasútvonalon lévő Jaszenova állomásig, így a Bánság fővárosát összekötötték az Aldunával is. A 94,175 kilométer hosszú Temesvár–Jaszenova közötti pályaszakaszon 1858.08.30-án indult meg a forgalom. A Marchegg (az akkori osztrák–magyar határ)–Pest–Szeged–Temesvár–Jaszenova (Karasjeszenő)–Báziás vasútvonal Magyarország egyik fontos fővonala volt. 1863.12.15-én adták át a teherforgalomnak a magyar Semmeringnek is nevezett bánáti hegyi vasutat Oravicabánya és Anina között. A 43 kilométernyi szakaszon 14 alagút és 10 völgyhíd vezeti át a pályát a völgyek fölött, a hegy alatt. A személyforgalom rajta 1869.10.20-án indult.
Ezeket a vonalakat még az állam kezdte el építeni, de a már kész és épülőfélben lévő pályákat és bánáti jószágainak nagy részét eladta az egy évvel korábban, főleg francia tőkével létrehozott magánvállalatnak, a szabadalmazott cs. kir. osztrák államvaspálya társaságnak (kaiserliche königliche privilegierte österreichische Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, német rövidítése StEG, a magyar rövidítés OÁV, néha ÁVT vagy OÁVT). Az „állami” jelző megtévesztő, hisz magántársaság volt. 1882-ben az osztrák jelző mellé felvette a magyart is. Ettől fogva tehát a vasúttársaság teljes neve hivatalosan cs. kir. szab. osztrák–magyar államvasút társaság lett, rövidítve OMÁV, vagy OMÁVT. Az OÁV befejezte a megkezdett építkezéseket és új vasútvonalakat is épített.
Láthatjuk, hogy az OÁV, mint a legnagyobb magyarországi vasúttársaság a Bánságban az 1880-as évekig egyeduralkodó volt, minden vasútvonal az övé volt. Kivételt képezett az arad–temesvári vasútvonal, melyet azonban – amint ezt cikksorozatunk első részében ismertettük – az OÁV felvásárolt. A társaság 1876–1878 között, kihasználva az ország nem túl rózsás anyagi helyzetét megszerezte a Temesvár–Orsova–országhatár (Magyarország és Románia határa Orsova mellett húzódott) vasútvonal engedélyét is. Így ez a vasút fővonal, az ország balkáni fő összeköttetése is az OÁV-é lett. A már megerősödött magyar állam, melynek az OMÁV (ne feledjük, hogy profitéhes magántársaság) nagy konkurenciát jelentett nagy anyagi áldozat árán 1891-ben államosította az OMÁV magyarországi vasútvonalait.
Az 1870-ig megépített vasútvonalak elsőrangú pályák voltak, szigorú előírások szerint épültek. Építésük, üzemeltetésük viszonylag sokba került. Ezért fogalmazódott meg európa-szerte a forgalmat a fővonalakra hordó másod- és harmadrendű mellékvonalak megépítésének szükségessége.
Az OÁV vezetősége is tisztában volt a mellékvonalak építésének jelentőségével és hozzálátott ezek építéséhez. Az elsőt a hazában éppen itt, a Temesközben építette meg Valkány és Perjámos között. Az előbbiekben megépített bánáti vasútvonalakat időrendi sorrendben ez a vasútvonal követte.
Sorozatunkat ennek az alföldi vasútvonalnak a történetével folytatjuk.
A Valkány–Perjámos vasútvonal építéstörténetének megírását a Magyar Tudományos Akadémia támogatta a Domus ösztöndíj 2015 keretében (Kutatási téma: Az osztrák Államvasút társaság (OÁV) bánáti mellékvonalainak kiépítése).
(folytatása következik)
