Nemsokára összeér a kínai híd

Október 3–5. között Temesvár adott otthont a Hidak a Duna-me­dencében elnevezésű rangos nem­zetközi konferenciának, melyet mindig más Duna-menti országban tartanak. A mostani találkozó a nyolcadik a sorban.
E sorok írója jelen lehetett 1990-ben azon a találkozón, me­lyet a magyar Pénzügyminisz­té­rium Római-parti üdülőjében tar­tot­tak, ahol lelkes szakemberek: mér­­nökök, a Magyar Közlekedési Múzeum képviselői (az esemény egyik szervezője: Szabó László kurátor volt), a magyar útügy hi­dászai, utászai, technikatörténé­szek elhatározták a Duna-hidakat bemutató konferenciák megtartá­sát. Ezt az első találkozót a híd- és útépítések ügyének támogatója, az akkori pénzügy­mi­niszter védnök­sége alatt tartották. Az ötletet és a konferencia­szer­ve­zés feladatát utóbb felkarolta a Budapesti Mű­szaki Egyetem. Ettől fogva a hidász-szakma e nagy­sza­bású ese­ménye összefonódott dr. Iványi Miklós professzor (1986-1999 között az Acélszerke­zetek Tanszék vezetője volt a Budapesti Műszaki Egyetemen) nevével, aki kez­deményezője, majd lelkes és ta­pasztalt szervezője lett e ta­lál­ko­zóknak. Több ízben a konferencia elnöke címet is betöltötte. Itt em­lítem meg, hogy 2001-től Iványi professzor a Temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora. Fel­hívására, az első szervezőbizott­sá­gi ülésre német, osztrák, szlovák, magyar, szerb és román egyetemek képviselői jöttek el. Szakmai szer­vezetet hoztak létre, mely elhatá­rozta, hogy háromévenként kon­fe­renciát szervez fórumot biztosítva azoknak a szakembereknek, akik a Duna hídjaival kapcsolatban van­nak.
Az első konferenciát 1992-ben szervezték a Budapest hajón, mely Bécsből indulva, Pozsony érinté­sé­vel ért Budapestre. A találkozó má­sodik házigazdája Bukarest volt (1995), majd Regensburg (1998), Pozsony (2001), Újvidék (2004), Bu­dapest (2007), Szófia (2010) kö­vetkezett. Az újvidéki konferen­cián már nemcsak Európa második folyamát átívelő hidakkal foglal­koz­tak, hanem a rendezvényen ki­tértek a Duna-medence folyóinak hídjaira is.
Az idén városunk látta vendé­gül a jeles szakembergárdát. A prog­ram múlt csütörtök este kez­dő­dött egy fogadással, melyet a volt vármegyeháza (szocializ­mus­ko­ri átkeresztelése után Barokk Palota) dísztermében (átkeresz­telve: Barokk Terem) tartottak.
A konferencia munkálatai múlt pénteken reggel, a Műszaki Egye­tem Rektorátusának (volt Lloyd-palota) dísztermében kezdődtek. Radu Băncilă professzor (a Te­mesvári Műszaki Egyetem Építés­tudományi Karának volt dékánja), Nikola Hajdin akadémikus (a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke), Fülöp Attila (Iványi Miklós professzor emeri­tus betegség miatt nem lehetett je­len) a Pécsi Egyetem adjunktusa, Dan Daniel, a Műszaki Egyetem prorektora, a konferencia házi­gaz­dája, valamint Edward Petzek a szervezők nevében üdvözölték a résztvevőket. A Te­mes­váron meg­tar­tott, immár nyol­ca­dik nemzet­közi Duna-hidak kon­ferencia fő témája: A hídterve­zés- és építés új irányai, nagy- és közepes nyílású hidak hatékony megoldásai.
A magasszintű előadásokon hallhattunk a nagy hidak terve­zé­séről, az új szabványokról, a nem­rég átadott Vidin és Calafat közötti új közúti-vasúti hídról, a Szerbiá­ban épült és jelenleg épülő Duna-hidakról, a Magyarországon az utóbbi tíz év alatt megvalósított új Duna-hidakról, anyaghatékony acél-vasbeton kompozit hidakról, a szegecselt hidak állapotmeg­ha­tá­rozásáról, a nagyminőségű acélok hídépítéseknél való felhasználá­sá­ról, a Szlovákiában építendő leg­na­gyobb nyílású kétpályás vasúti híd tervezéséről.
Múlt szombaton a résztvevők szakmai kirándulást tettek Szer­bi­á­ba, ahol a belgrádi és újvidéki nagy hidakat látogatták meg. A szakmai látogatásokat a szerb kollégák szervezték. Először az újvidéki lebombázott híd helyén épü­lő két hatalmas acélív építő­te­lepét látogatták meg, majd a Belg­rád–Újvidék közötti autópálya im­pozáns hídját a szerémségi Béska (Beška) mellett. Itt a már meglévő kétpályás híd mellé építettek egy szintén kétpályás, új, hatalmas Duna-hidat. Külön élmény volt a belgrádi, a Száván átívelő hárfahíd megtekintése, melynek égbenyúló pilonja hamarosan a szerb főváros egyik szimbólumává fog válni. Ezen a gyönyörű mérnöki alko­táson az utolsó simításokat végzik. A következő állomás a Belgrád melletti Zimonynál épülő Borcsa-híd építőtelepe volt. E nagy mű­tárgy az épülő Belgrád–Nagy­becskerek autópálya egyik ékes­sége. A kifolyási oldal kétpályás hídja nemsokára összeér, mellette már épül a testvére a következő két útpálya részére. A hidat „kínai híd­nak” is nevezik, mert építését egy kínai vállalat végzi 350 emberrel. Furcsa volt látni a kínai feliratokat.
A temesvári konferencia fő szervezője, lelkes mindenese Radu Băncilă professzor, a Duna-hidak szakmai szervezetének tagja. Első­sor­ban neki köszönhető, hogy vá­rosunkban tartották e rangos ren­dezvényt. Băncilă professzor, aki nemcsak nemzetközi szakten­kin­tély, olyan nagyműveltségű sze­mé­lyiség, akihez hasonlót manap­ság ritkán találni, a résztvevőknek betekintést nyújtott a város és vi­déke történetébe is. A konferen­cia­teremben a Bánság történetét-, tech­nika- és építéstörténetét bemu­tató könyvekből készített kis ki­állítást. A szervezésben Edward Petzek volt megbízható társa, tá­masza.
Az előadásokat, az előző kon­fe­renciák hagyományához híven, vaskos kötetben jelentették meg, melyet Edward Petzek tervező­mér­nök, a Temesvári Műszaki Egyetem vendégtanára és Radu Băncilă professzor szerkesztettek.
A sikeres rendezvény nagyban hozzájárult városunk konferen­cia­várossá válásához.