– Beszélgetés Szász Enikő színművésszel, a huszonhatodik alkalommal megszervezésre kerülő Bánsági Magyar Napok (BMN) főszervezőjével –

– Tavaly, a jubileumi XXV. Bánsági Magyar Napok után azt nyilatkozta, hogy ez volt az utolsó rendezvény­sorozat, mely az Ön irányításával valósult meg. Most mégis Ön állította össze a műsort és irányítja a lebonyolítást, pedig értesüléseink szerint Szentend­rére költözött. Miért?
– A járvány idején, Szentendrén élő gyermekeim noszogatására úgy döntöttem, hogy a közelükbe költözöm, és mi­vel a színházban, egy életkorhoz kötött szabályozás miatt, megszűnt a munka­szerződésem, nem láttam értelmét tovább Temesváron maradni. Szerettem volna a Nőszövetség vezetését és a Bánsági Ma­gyar Napok szervezését átadni egy fiatal nőcsapatnak, de ez nem annyira egy­szerű, mint gondoltam. Az átadás egy fokozatos folyamat, és ennek egyik fázi­sánál tartunk most. Nagy kár lenne, ha vállalkozó kedvű, elhivatott, kreatív nők hiányában megszűnne egy bejáratott, negyed évszázados múlttal rendelkező civil szervezet. A temesvári magyarság rendelkezésére álló ingatlanokat kulturális tartalommal kell megtölteni, ahhoz, hogy rendeltetésüknek megfelelően működhessenek. Ezek megszervezése leginkább a civil szervezetek dolga, amelyek pályázhatnak és minőségi eseményeket szer­vezhetnek. Ebben a missziós mun­kában oroszlánrészt vállalhat továbbra is, egy új vezetőséggel felálló Temesvári Magyar Nőszövetség.

– Mi motiválja, hogy megszervezze a bánsági magyarok eme ünnepnapjaiként is értékelhető rendezvény­soro­zatot?
– A Bánásági Magyar Napok olyan, mint a harmadik gyermekem, egyszerűen nem tudom elengedni, amíg nem biztosítottam a jövőjét. Ez a rendezvény már maga egy hagyomány és meggyőző­désem, hogy erősíti a szórvány­ma­gyarság nemzeti azonosságtudatát, önbecsülését.

– Az idei, XXVI. alkalommal meg­szervezett Bánsági Magyar Napok keretében fokozott figyelmet kap Te­mesvár. Nem ismerjük eléggé Temes­várt?
– A városismereti napok lehetőséget adnak arra, hogy azok, akik nem ismerik Temesvár múltját, első főépítészét, azok gazdagíthassák tudásukat. De nem is Temesvár kap fokozott figyelmet, hanem a benne létező magyar intézmények, szerve­zetek, önfejlesztő csoportok, magánszemélyek, Az idei műsor szinte kizárólag bánsági összetevőket tartalmaz, egyrészt olyanok mutatkoznak meg, akik helyben laknak, dolgoznak, tevékenykednek (hagyományőrzők, kép­zőművészek, a varrókör tagjai, idegenvezetők, írók, TV-s szakember, szín­művészek, rock-zenekar, civil szerve­zetek), másrészt olyanok, akik Bánságból származtak el (bábművész, tehetséges ifjú zongorista), vagy munkásságuk kö­tődik valamilyen módon térségünkhöz (bánsági gyökerekkel rendelkező budapesti írónő). Azt is be kell vallanom, hogy az eredetileg összeállított program sokkal gazdagabb volt, de a városi önkor­mányzathoz benyújtott pályáza­tunkat nem méltatták támogatásra érde­mesnek, ezért a nagyon költséges mű­sorszámokat ki kellett vennünk belőle.

– Milyen támogatásból valósulhat meg így a rendezvény?
– Fő anyagi támogatónk az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Bánsági Közösségért Egyesület közvetítésével, a Bartók Alapítvány. Pályáztunk a Communitas Alapítványnál, döntés még nem született, de reménykedünk, hisz az előző évek során is támogatták a rendez­vé­nyünket. Ám nemcsak pénzbeli támogatással lehet segíteni az eseménysor megvalósulását. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház például több alkalommal is rendelkezésünkre bocsájtja sza­badtéri színpadát, vagy előadásokkal vesz részt a műsorfolyamban. Az Új Ezredév Református Központ is hely­színe több programpontnak, koncert- és kiállító termeit bocsájtja a BMN rendelkezésére. Ugyanígy helyszínként szolgál a Bolyai János Szakkollégium előadóterme is. Az ismét magyar kézben levő Magyar Ház lesz a helyszíne az Összetartozás Napja alkalmából szer­vezett megemlékezésnek, ennek „gazdája” Magyarország temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa és a Várbástya Egyesület (a finanszírozás is őket terheli). Mindent összevetve elmondható, hogy a Bánsági Magyar Napok idei fordulója széleskörű összefogás eredménye. Kérem a tisztelt érdeklődőket, hogy jelenlétükkel támogassák az eseménysort, hisz értük dolgozik önkéntesen számtalan ember.

– Bevett szokás szerint, a rendezvény “kilép” Temesvárról. Hová és miért éppen arra a településre?
– Ez alkalommal csupán Lugoson leszünk jelen a Hagyománykeresőben néptáncgálával. Ennek kizárólag finanszírozási okai vannak. Az RMDSZ lugosi szervezete a partnerünk, ők vállaltál a helyszín biztosítását, a szervezést. Re­méljük, hogy a járványhelyzetből adódó hosszú „kulturális csend” után a lugosi magyarság „rámozdul” az eseményre, de számítunk a környező települések, Igazfalva, Bodó, Szapáryfalva érdeklődőire is. A néptáncgála temesvári előadásán több település hagyományőrző néptáncosai vesznek részt, tehát két év kényszerszünet után ismét gyönyörködhetünk népviseletes fiataljainkban.
(m.z.)

A teljes műsor: hetiujszo.ro/xxvi-bansagi-magyar-napok-2022-majus-28-junius-5/