Az RMDSZ által javasolt egyik módosítás értelmében a beteg választhatja ki, hogy milyen lakcímen helyezik házi elkülönítésbe, illetve az orvos csak javasolhatja az intézményes vagy házi elkülönítést, de a közegészségügyi igazgatóság dönt erről. Szintén a közegészségügyi igazgatóság feladata betartatni az elkülönítést, és elindítani a fe­lelősségre vonási eljárást azok ellen, akik megszegik a törvényt. Amennyiben valaki megszegi a házi karantént, intézményes elkülönítésbe helyezik, és fizetnie kell az ezzel kapcsolatos költségeket. A beteg-elkülönítési döntés bíróságon megfellebbezhető, a bíróságnak pedig kötelessége sürgősségi eljárásban, költségmentesen tárgyalnia azt. Amikor egy kiskorú szülei (vagy egy gondozásra szoruló személy gondozója) betegednek meg a kiskorúnak nem kell állami gondozásba kerülnie: elsősorban valamely csa­ládtaghoz, rokonhoz kerül, csak végső esetben intézményesítik. A kormány javaslata értelmében ugyanakkor a javakat is karanténba helyezhetnék, ezt a rendelkezést azonban a szenátus jogi szakbizottsága törölte a törvénytervezetből. Császár Károly, felsőház jogi bizottságának tagja emlékeztetett: a képviselőházban már korábban el- fogadott RMDSZ-es javaslat értelmében tolmácsot kell biztosítani szintén költségmentesen azok számára, akik az ország nyelvét nem beszélik.

A “karantén-törvény” hatásai

Július 21-től alkalmazható a karantén vagy otthoni elszigeteltség körülményeit szabályozó törvény és Ludovic Orban kormányfő ismer­tette, hogy a koronavírus-járvány terjedését megakadályozni hivatott hatóságok felkeresik azokat a tünetmentes vírushordozó személye­ket, akik megtagadták a kórházi karanténban való kezelést vagy saját kérésükre hagyták el az egészségügyi intézményeket. Mivel az Al­kot­mánybíróság törvénytelennek nyilvánította a kötelező kórházi és otthoni karantén alkal­mazását, július 3-tól több mint 4000 személy használta ki a joghézagot, elhagyták az egész­ségügyi intézményeket vagy elutasították a kórházi beutalást. Minden érintettet újratesztelnek.