Lugoson a koronaví­rus járvány miatt az elmúlt két évben az 1848/49-es forra­da­lom és szabadságharc kitö­ré­sének megünneplésére csak szimbolikusan, néhány részt­vevővel kerülhetett sor.
Március 15. megünnep­lése az 1989-es rendszerváltás óta, a lugosi magyarság köré­ben közkedvelt eseménynek számít. Az idén is a már jól bevált, több évtizedes forgatókönyv szerint zajlott le a hagyományos ünnepség.
A megemlékezés a Vá­ros­háza melletti Murgu-szobor megkoszorúzásával kezdő­dött, ahol Langó Ferenc Attila ismertette Eftimie Murgu éle­tét, majd koszorút helyezett el a Lugosi RMDSZ és Szelesné Herman Ágnes, kolozsvári kon­zul asszony.

Ünnepi istentisztelet he­lyett a városi színházban – de ugyanúgy mint éveken át – verses-zenés összeállítással, színvonalas műsorral folyta­tódott a megemlékezés. A műsort Gáll Erika tanárnő ren­­- dezte. Örömünkre, üres hely nemigen akadt a színházban, a nagyterem megtelt lugosi, igazfalvi, szapáryfalvi és nagybodófalvi együtt ünneplő magyarokkal. Gáll Zsófia és Csutak Róbert kisiskolások léptek a függöny elé és a Magyar vagyok című versi­ké­vel nyitották meg az előadást, nagy sikert aratva. Gergely Tímea műsorvezető lépett a mikrofonhoz és felidézte a ‘48-as forradalmárok neveit és az európai, valamint pesti helyszíneket. ,,A mai napon fejet hajtunk az akkori ma­gyarok bátorsága, hazafiassága és szabadságszeretete előtt. Azok előtt, akik tisz­tességes életet akartak élni, és ezért tudtak annyira bátrak lenni, hogy a reménytelenségből is reményt kovácsoltak maguknak. Arra a kérdésre, hogy akarunk-e magyar életet és magyar jövendőt, csak egyet­len, egyértelmű válasz lehet, hogy akarunk! Mert ennek a nem­zet­nek van neve, nyelve, ha­zája, múltja és történelme!”
A kolozsvári Magyar Fő­konzulátus képviseletében Szelesné Herman Ágnes kon­zul asszony felolvasta Orbán Viktor Magyarország minisz­terelnökének a határon túli magyarokhoz intézett üze­ne­tét, melyből idézünk: ,,Legyen béke, szabadság és egyet­ér­tés! Békét akarunk a minket körülvevő szűkebb és tágabb világban, az önrendelkezés sza­­badságát saját életünk ala­kításához és egyet­értést nem­zeti ügyeinkben, hogy a ve­- lünk közösen élő népekkel biztos jövőt építhessünk magunk­nak a Kárpát-me­dencé­ben.”
A Murgu Iskola alsó és felső tagozatának kórusai és a Református Egyház – igazfalviakkal és szapáryfalviakkal is – kibővített nagykó­- rusa forradalmi és az ünnep­hez illő dalokat énekeltek, köz­reműködött Gáll Zoltán gi­táron és Popper Norbert orgonán. Gáll Dávid, Gáll Tamás, Czapp Dávid, Szabó Bence és Deák Alíz a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulói, valamint Fajkics Dária Rebeka és Csutak Dóra a Murgu Iskolából Petőfi Sándor-, Re­ményik Sándor-, Vörösmarty Mihály-verseket adtak elő, megérdemelt tapsot aratva.
Befejezésként Gáll Zoltán lelkipásztor üdvözölte és meg­­­köszönte a fellépők és ünneplők közös részvételét és közösen énekeltük el a Kossuth Lajos azt üzente kez­detű dalt és nemzeti imánkat, a Magyar Himnuszt.

Két évi kényszerű kiha­gyás és bezárkózottság után, a színház kijáratánál örömmel üdvözöltük egymást, az isme­rősök, barátok, mire kialakult a menet. Rendőri felvezetéssel elindult a zászlós, fáklyás menet a katolikus temetőbe, ahol a Szende család és Jancsó Sándor ‘48-as forra­dalmárok életét Langó Ferenc ismertette, majd emlékmű­veiket megkoszorúzták a Lugosi RMDSZ és a kolozsvári Magyar Főkonzulátus részé­ről Szelesné Herman Ágnes konzul asszony. Az emléke­zők pedig gyertyákat helyez­tek el a hősök sírjaira. A Szé­kely Himnusz eléneklése, ima és zárszó Gáll Zoltán református lelkésztől és köszö­nő szavak, miután mindenki feltöltődve, élménydús dél­után végén tért haza otthoná­ba.
Király Zoltán