• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Civilek a közösségért
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség
  • Civilek a közösségért

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Családok római zarándoklata a 2025-ös Szentévben

Úrvacsorai kehely Debelyacsáról (1799)

HÍREK

Trianonról jelenidőben

Megújult az MCC nagyváradi képzési központja, a sokoldalú Dudek-ház

AKI MEGREGULÁZTA A BÉGÁT (1.)

“Az ember csak azért nem tud repülni, mert nem hisz.”


És mégis itt vagyunk… Temesvári Magyar Napok – a folyamatosság jegyében


 30 Sep 2020   Írta admin  0 Hozzászólás


Az idei, ötödik alkalommal megszervezett, rendhagyó temesvári ma­gyar seregszemlével felérő rendez­vénysorozat vonatkozásában nem lehet nem gondolni, a Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk gondolatára, mely sze­rint (a közösségért/nemzetért) minden időben meg kell tenni mindent, amit lehet. A valóság igazolta a Várbástya Egyesület és a köréje tömörülő segítőket: a vírusjárvány miatti ínséges időszak ellenére, a lényegesen kevesebb anyagi forrásból, lényegesen karcsúsított formában, jelentős mértékben a helyi energiaforrásokra alapozott Temesvári Magyar Napok idei megszervezése valós közösségi igényt elégített ki. És amint az végig látható volt, a magyar közösség valóban magáénak tekintette az idei rendezvényt is.

Rendkívüli év, rendhagyó ballagás

A temesvári magyar közösség megélt már néhány csodával határos módon megvalósuló eseményt az utóbbi években: templomok épültek, az oktatási inf­rastruktúra bővült, jelentős fejlesztések­re került sor a magyar intézmények házatáján, nyolcvan esztendő elteltével az utóbbi négy esztendőben magyar alpolgármester képviselte a magyar kö­zös­sé­get a város legfelső vezetésében… Ha méreteiben kisebb is, eszmei értékében nem kevésbé fontos csodák sorába il­leszt­hető a Bartók Béla Elméleti Líceum idei végzőseinek – a megszokott idő­ponttól eltérő, őszi – ballagása is, azon a Szabadság (Libertății, Jenő her­ceg) téren, ahol 1848. március 18-án a város la­kossága kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadta a pesti forradalom hírét. A tör­ténelmi helyszínen a Gaudeamus hangjaira felvonuló fiatalokat dr. Erdei Ildikó igazgató kö­szöntötte, lélektől lélekig való talál­ko­zás­ként értékelve az iskolai éveket lezáró – a járvány miatt őszre kitolódott – ünnepi rendezvényt, ugyan­akkor kiemelve, hogy a ballagás min­denkor a közösség egyik legfon­to­sabb ünnepe, így az idei „újra­gondolt” bal­lagási rendezvény egyben az összetartozás tudatának erősítése jegyé­ben került meg­szervezésre. Miután kö­szönetet mon­­­dott az iskola munka­közösségének, az osztályfőnököknek az áldozatos mun­káért, a szülőknek az iskolának nyújtott bizalomért, az igazgató a fiatalok befoga­dására és segítésére buz­dította a kö­zös­séget, annak érdekében, hogy „jó ma­gyar emberekként” erősítsék azt. Áttekintve a rendkívüli esztendő tör­ténéseit, amikor a végzősök előbb érett­ségiztek, mint ballagtak, Kiss Ferenc tanfelügyelő örömét fejezte ki, hogy minden nega­tí­vum ellenére, a ballagás alkalmával a magyar közösség ismét „betöltötte a vá­ros egyik főterét, itt va­gyunk, és itt is ma­radunk” – fogalmazta meg üzenetét a tan­felügyelő. Az elöljáró dr. Szentkláray Jenő apátka­no­nok hely­történészt idézve emlékeztetett azokra a megpróbáltatásokra, amelyeket Temes­vár népe kény­sze­rült elviselni a város utóbbi nyolcszáz éves története során, majd kifejtette meggyőződését, hogy a magyar közösségnek sikerül legyőzni a járvány által okozott nehéz­ségeket. Az alma matertől bú­csú­zó ballagók nevében Gergelyfi Beáta emlé­kezett az együtt eltöltött közös évek fon­tosabb ese­mé­nyeire, a diákcsínyekre és a közösséggé formálódás buktatóira és örömteli eseményeire, és azokra az egye­temes és sajátosan magyar értékekre is, amelyeket sikerült az iskolában megsze­rezni. A ballagókat Szabó Abigél, Makkai Gergő gitárkíséretével előadott alkalom­hoz illő énekekkel, majd a XI. osztályok képviseletében Andrásy Nóra, osztály­tár­sa Kiss Denisza versével, Györfi Krisztina szintén alkalomhoz illő verssel, illetve Illés Izabella mondott szívhez szóló bú­csú­beszédet. A felemelő hangulatú rendezvény zárómozzanata­ként ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plé­bános a keresztény embert éltető re­­­­ménység megerősítő jellegére hívta fel a figyelmet, arra buzdítva a ballagókat és a népes hallgatóságot, hogy mindenkor, a­mi­­kor a „dolgok más­ként” alakulnak, aho­gyan az idén is tör­tént, Isten felé fordulva, legyen erejük felülkerekedni az akadályokon, továbbhaladni útjukon. Nt. Hermán Mostert Rebeka református lel­ki­­pásztor az élet buk­tatóin átsegítő bibli­ai út­ravalóként a Zarándokénekként is­­mert 121. zsoltár üzeneteit osztotta meg a résztvevőkkel Isten gazdag áldását kér­ve a földi zarándokútjuk újabb szaka­szá­ba érkezett ballagók és a teljes közösség életére.

Magyar kézművesek seregszemléje
Az idei Temesvári Magyar Napokon, jóval kevesebben, mint az előző években, mégis mintegy félszáz kézműves vett részt. Sajnos a változékony időjárás némileg beleszólt és rövid ideig több alkalommal elő kellett venni az eser­nyő­ket, viszont Erdély minden tájegységéből érkezett kézművesek igen bőséges áru­kínálattal várták az érdeklődőket. Idén is sikerült elkerülni azt, hogy silány minő­ségű, bóvlik kerüljenek a standokra. Amint azt mindenki láthatta, a méhé­szek­től a bőrdíszművesekig, kézműves ékszerkészítők és mézeskalácsosok, sajt­ké­szítőkig és szalmafonókig, a fafara­góktól, a népviseleteket vagy fából ké­szült já­tékokat készítőkig, és a levendu­la-termékeket és más gyógyteákat vagy a népi gyógyászatban használt termé­ke­ket kín­álókig, kizárólag értékes és a ma­gyar jegyeket magukon viselő termé­keket kí­náltak. Székelydályáról érkeztek Temes­várra a Bálint családi sajtmanufaktúra tulajdonosai, Sándor és Ágnes, akik sajátkészítésű kézművestermékeiket kí­nál­ták. Elmondásuk szerint a gazda­sá­gukban tenyésztett állatállomány – tíz fe­jőstehén és mintegy háromszáz juh – tejét hasz­no­sítva immár hat éve Ágnes asz­szony maga készíti a legkülönbözőbb ízesítésű sajtféleségeket, amelyeket or­szágszerte vásárokon, kézműves rendez­vé­nyeken értékesítenek. A bevételi forrás mellett elégtétel, hogy termékeik nem sokáig vesz­te­gelnek a pulton, egyre nagyobb az ér­deklődés a kézműves sajtok iránt, a raktárkészlet csak minimális.
Széna-e vagy szalma? – kérdezzük a szalmafonás hazájából Kőrispatakról érkezett Csetri Dénes fonómestertől, aki százféle szalmából font terméket kínál, a szalvéta- és kenyértartóktól, az asztali- vagy falidíszekig, edény-alátétekig és többféle szalmakalapig. Bizony nem szénából és nem is a megszokott búzaszalmából készülnek a termékei, hanem a lassan elfeledett ősgabona, az alakorbúza szalmájából – ismerteti a kézmű­ves, aki elmondja, hogy e búzafélének a szalmája a legalkalmasabb a feldolgozásra. A termést szinte teljes mértékben vetőmagnak használják a következő esz­tendő szalmaszükségletének fedezésére. A kőrispataki mester ezúton is arra buz­dítja Olvasóinkat, hogy amikor Hargita megyében járnak, el ne mulasszák meg­tekinteni Kőrispatakán a Szalmakalap Múzeumot, ahol sokszáz, rendkívül ér­dekes tárgyat tekinthetnek meg.

Megrajzolni sajátos karakterünket

Tamás Péter, tiszteletbeli konzul, a Várbástya Egyesület elnöke, megnyitja az V. Temesvári Magyar Napokat

A Temesvári Magyar Napok szerve­zői első pillanattól bevallott célként fogalmazták meg a magyar értékek be­mu­tatását, népszerűsítését saját közös­ségünk tagjai önazonossága erősítése, illetve a többi együttélő nemzeti közösség körében való népszerűsítése érdekében. Az idei rendezvénysorozat ünnepi megnyitóján, amelyen a helyi magyar civil szervezetek, politikai szerveződések, ok­tatási és művelődési intézmények, egyházak és temesvári külképviseletek vezetői, a város és a megye vezető­sé­gének képviselői, és a magyar közösség számos tagja vett részt, Tamás Péter tiszteletbeli konzul, a főszervező Várbástya Egyesület elnöke, sok évi hagyo­mányt folytatva magyarul, románul és német nyelven köszöntötte a résztve­vőket. Az elnök örömmel ismertette, hogy az idei viszontagságos esztendőben a temesvári magyar közösség által bizonyított szolidaritás igazolta az „…és mégis itt vagyunk” – vezérgondolat létjogosultságát. „Egyházaink, civil szer­ve­zeteink, intézményeink és számos magánszemély mind megértették, hogy a Temesvári Magyar Napok igazából nekünk szólnak, össze kell fogjunk.” – hangsúlyozta az elnök, aki ezúton is köszönetet mondott a segítőknek, a temesvári Városházának, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátusnak és a rendez­vény megszervezésében segítséget nyújtott intézményeknek és egyesületeknek. A rendezvényt megnyitó beszédében elismerését fejezte ki Mile Lajos kolozs­vári főkonzul a Temesvári Magyar Na­pok megszervezéséért a Várbástya Egye­sület köré csoportosult szervezőknek és a temesvári magyar közösségnek, hang­súlyozva, hogy Temesvár történelme „jól mintázza a különböző korszakok traumatikus és felemelő elemeit és kiváló minta arra nézve is, hogy a legelesettebb, reményvesztett helyzetből is hogyan ké­pes egy közösség, egy város, egy térség talpraállni, megerősödni”, majd dr. Szent­kláray Jenő apátkanonok művéből idézve vázolta fel Temesvár történelmi szerepét, hangsúlyozva, hogy legújabb­kori történelmünkben is a Tőkés László és a temesvári magyar közösség köréből indult ‘89-es temesvári forradalom szintén sorsfordító jellegű volt a magyar kö­zösség és az egész ország számára. „Temesvár sajátos közegében a mostani korosztályoknak, a magyar közösségnek is meghatározó feladata, hogy tovább gyarapítsa a kulturális hagyatékot. A Temesvári Magyar Napok többek között arra hivatott, hogy kihasználva a kultúra által adott lehetőségeket, igyekezzünk egyre markánsabban megrajzolni a saját szellemi karakterünket, igényesen felmutatni, és tenni mindezt úgy, hogy ez ne váljon öncélúvá, ne okozzon bezárkó­zást, hanem fokozza a nyitottságot a más kulturális közösségekből érkező szel­lemi, kulturális hatások iránt.” Zárógondolatként a főkonzul kiemelte a kultúra közösségeket összekötő szerepét, hang­súlyozva, hogy a kultúra lehetőség az egymásratalálásra is.
„Immár öt éve a Temesvári Magyar Napok az örömről, az ünnepről a jövő felé való kinyílásról szólnak. E rendez­vény arra hivatott, hogy összefogja a magyarokat, megtöltse őket lelkesedéssel, hogy megújult öntudattal megerő­söd­ve tudjuk mindannyian folytatni utun­kat – fogalmazta meg köszöntő­beszédében Ft. Pál József Csaba megyés püs­pök. – A mai megnyitó kicsit más, de jóllehet a cél ma is ugyanaz: a múlt gyö­kereiből táplálkozva, gyümölcsöt hozni a jelen és a jövendő számára. A vírushelyzet ugyan lelassított mindent, de mi mégis itt vagyunk ugyanazzal a lelkülettel, mint az elmúlt esztendőkben még akkor is, ha most kevesebben vagyunk együtt. A jézusi Ige szellemében – aki a kevésben hű, arra sokat bíznak – nézünk egymásra, jó együtt lenni, egymást bátorítani, egy­másban felfedezni a testvért, együtt ünnepelni és együtt dolgozni! A vírus­­járvány elmúlik, ez a lelkes kö­zös­ség fennmarad, és ha Istenben bízva fog fennmaradni, Ő nagyszerű dolgokat fog vég­hezvinni általa” – zárta buzdító be­szédét az egyházfő.

Az V. Temesvári Magyar Napok ünnepélyes megnyitóját követően a Pro Bartók Társasággal való együttműködésnek köszönhetően, Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal kitünte­tett zongoraművész kápráztatta el a kö­zönséget több Chopin-darab elő­adásával. Külön élményt jelentett egy­mást köve­tő­en hallani Beethoven Holdfény szona­tá­jának erőteljes, komor, magasztos, he­lyenként játékos, majd Liszt Ferenc Sze­relmi álmok (Liebes­traume) című zongoraciklusának lírai hangzású, elragadóan egyszerű, letisztult, romantikus dallamait. A két opus kitűnő előadásával az előadóművész elbűvölte a hallgatóságot, felkészítve ugyanakkor újabb kitűnő ze­nei csemege meghallgatására. Liszt Ferenc, a Rákóczi indulóra alapozott, azt feldolgozó, XV. Magyar Rapszódiája erő­teljes hangzásai Bogányi Gergely elő­adásában nehezen feledhető élményt nyújtottak a zenekedvelő temesvári kö­zön­ségnek.

Szintén kellemes kikapcso­lódást és maradandó élményt nyújtott a kolozsvári Operettissimo együttes fellépése. A kincses városból érkezett elő­adóművészek – Kulcsár Péter zongorista, Gyenge Zoltán Balázs balettművész, Rétyi Zsombor opera­éne­kes, Székely Zselyke, a Kolozsvári Ma­gyar Opera magánénekese, Kulcsár Katalin és Plesa Róbert, mindketten a Kolozsvári Ma­gyar Opera énekesei – a hungarikummá nyilvánított műfaj, a ma­gyar operett világába kalauzolták el a hallgatóságot, virtuóz módon előadva számos közismert zenei betétet.

Színes kínálat kicsiknek és nagyoknak

A járványhelyzet miatt óvintézke­dé­sek betartása mellett szervezték meg a Temesvári Magyar Napok minden rendezvényét, így a Szabadtéri Játszóház tevékenységein is több kisebb csoportban vehettek részt a kicsik és szüleik. Az utóbbi bő félévben a járvány miatt, sok minden más mellett, sajnos elmaradtak a magyar középiskolákban mindig nagy érdeklődést kiváltó játszó- és alkotó­há­zak tevékenységei, így a magyar napok alatt a tanítók, tanárok irányítása mellett szervezett kézműves foglalkozásokon a kissé borús idő ellenére, érthetően nagy számban vettek részt kicsik és nagyok. Amint a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban szervezett bábelőadások és a Lábadi Éva bábművész által közismerten nagy szeretettel és végtelen ötletességgel rendezett interaktív foglalkozást is telt­házzal tartották meg.

Több látványos bemutatót tartottak a Losonczy István Hagyományőrző és Sport Egyesület tagjai: a mindenki számára nyitott íjászverseny, rovásírás és regösénekek taní­tá­sa mellett vitézi próbákkal és kitűnő módon előadott baranta-bemutatóval já­rultak az idei magyar napok sikeréhez. Az egyesület íjászai 1552 nyílvessző kilövésével emlékeztek meg Temesvár hősi halált halt védelmezőjére, Losonczy Istvánra és várvédőire. Érdekes és lát­ványgazdag előadás keretében ismertette dr. Iusztin Zoltán történész, a Banatul Mú­zeum munkatársa, városunk XIV-XVI. század közötti történetét, több, az utóbbi évek ásatásai során feltárt korabeli relikviát is bemutatva. Az érdekes előadás keretében a harci hagyomá­nyo­kat ápoló egyesület tagjai korabeli viseleteket és fegyvereket mutattak be, il­letve a Peregrinii együttes tagjai korabeli hangszerek megszólaltatásával biztosították a hangulatos zenei aláfestést. A méltán híres, a középkori Temesvár han­gulatát előszeretettel és nagy hozzá­ér­tés­sel megidéző Peregrinii együttessel kö­zösen került sor a magyar napokat le­zá­ró, igen látványos fáklyás fel­vo­nu­lásra is.
A zene kedvelőinek biztosítottak kellemes kikapcsolódást – amíg a lezúduló eső engedte – Borbély B. Emília, Kiss Attila és Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Állami Ma­gyar Színház művészei, akik a musical irodalom válogatott dallamainak elő­adá­sával, a Mjúzikell zenei összeállítással, ragadták magukkal a közönséget. A rock­zenét képviselve, kitartó rajongóinak népes tábora előtt lépett a Szabadság téri színpadra az 1991-ben alakult Quo Vadis együttes. A fergeteges koncert keretében felcsendültek a zenekar sikerét megalapozó, ismert dalai és újabb szerze­mé­nyek is. A színes kínálaltot gazdagították a Choco – Miri kézműves csokoládéma­nu­faktúra termékeit bemutató csokoládé­kóstoló, majd a Borbély Zsolt Attila bor­szakértő irányítása mellett megtartott er­délyi, illetve az alföldi borsorokat fel­vonultató borkóstolók. A magyar napok alatt több tematikus városnézésre is sor került annak érdekében, hogy Fodor Enikő történelemszakos tanár és Balázs István földrajzszakos tanár, idegenvezető közremű­kö­désével a résztvevők hiteles forrásból megismerhessék városunk ma­gyar vo­nat­kozású történelmi helyszíneit. A tör­ténelmi múltunk megismertetése vo­natkozásában, a magyar napok keretében mutatták be a zord idő ellenére is nagy érdeklődés mellett Illés Mihály: A te­mes­vári közúti vasút könyve 1869-2019 című és a Szekernyés János hely- és kul­túr­tör­ténész által gondozott, a Várbástya Egye­sület támogatásával megjelentetett Múltunkból varázsolt valóság – Magyar költők versei Temesvárról című hiány­pótló köteteket.

Ünnep az ünnepben
A mindenkori Temesvári Magyar Napok rendkívüli érdeklődéssel várt és a magyar közösség egészét megmozgató eseménye volt a többszáz magyar táncos részvételével szervezett hagyomány­ápo­lási gála, amelyen a bánsági néptáncmozgalomban résztvevő valamennyi tánc­csoport és meghívott vendégeik vettek részt. Idén a járvány felülírta a szer­vezők ezirányú terveit, de mégsem ma­­­radt ki teljesen a hagyományápolás a mű­sorból: a vírusjárvány miatt visszafogottabban, az eredeti elképzeléstől eltérő módon ünnepelte meg alakulásának 15. évfordulóját az Eszterlánc Néptáncegyüttes.

Az elmúlt másfél évtized alatt sok száz gyermek ismerhette meg nép­tánc­hagyatékunk részeit, a néptánc, a népzene, igazi értékekként beépültek az ifjú hagyományápolók mindennapjaiba. Ma az Eszterlánc nagy családjához tartoznak a Százszorszép, a Tűzkerék, a Lármafa és az Aprókák csoportjainak táncosai is, és saját zenekarral is büsz­kélkedhet a tánccsoport. Tamási Emese egyesületi elnök köszöntőjét követően, ünnepi gálaműsor keretében a zenekar muzsikusai a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyen díjazott Tokos zene­kar­ral együtt biztosították a szintén dí­ja­zott Bekecs Táncegyüttes által elő­adott Reliktum című folklórműsor zenei anyagát. Az előadott műsorban a Gyergyói-medence néhány tánca, több ka­lo­taszegi tánc és észak-alföldi táncok is szerepelt igazi időutazásra invitálva a közönséget.

Az idei Temesvári Magyar Napok gyorsmérlegét megvonva, Tamás Péter egyesületi elnök, tiszteletbeli konzul örömét fejezte ki, hogy a járványhelyzet ellenére sikerült megtartani a magyar seregszemlét. „A Jenő herceg tér egyedi hangulatával kiváló helyszínnek bizo­nyult, a járványügyi korlátozások elle­nére jó volt együtt lenni itt, még akkor is, ha lényegesen kevesebb számban vettek részt idén a kézművesek, ha a szeszélyes időjárás is elriasztott sokakat. Meggyő­ződésem, hogy minden akadály ellenére is sikerült tartalmas és változatos prog­ramot biztosítani, kár lett volna lemondani a magyar napokról. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy ha két napig is, de miénk volt a tér.” A jövő évi rendezvénysorozat vonatkozásában Tamás Péter kifejtette, hogy bizonyos, hogy a Jenő herceg térre több rendezvényt fognak áthozni, és ezzel a majdani Temes­vári Magyar Napok idejére ismét ma­gyarrá válhat Temesvár egykori főtere.
Makkai Zoltán


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Családok római zarándoklata a 2025-ös Szentévben
    • Úrvacsorai kehely Debelyacsáról (1799)
    • HÍREK
    • Trianonról jelenidőben
    • Megújult az MCC nagyváradi képzési központja, a sokoldalú Dudek-ház
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • June 2025
    • May 2025
    • April 2025
    • March 2025
    • February 2025
    • January 2025
    • December 2024
    • November 2024
    • October 2024
    • September 2024
    • August 2024
    • July 2024
    • June 2024
    • May 2024
    • April 2024
    • March 2024
    • February 2024
    • January 2024
    • November 2023
    • October 2023
    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      19 June 2025
      EUR
      5.0325 RON
      HUF
      1.2466 RON
      USD
      4.3749 RON
      XAU
      475.3109 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó