Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, nem tévedés azt mondani, hogy különleges eseményekben bővelkedő esztendőt tudhatunk magunk mögött. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni atrocitással induló iszlám szélsőséges akciók sorától, a modern korban soha sem látott méretű népvándorlásig, az utasszállító repülőgépet hegynek irányító depressziós pilóta másfélszáz lelket elpusztító és közfelháborodást kiváltó tettéig és a szerencsétlenséget követő, az utazók biztonságát szolgáló rendkívüli, a mozgásteret korlátozó reptéri rendelkezésektől, a határállomásokon több órás várakozást előidéző ellenőrzések, a regisztráció bevezetéséig, az orosz katonai gép lelövése miatti orosz-török feszültségig, meg a gázszállítások körül évek óta ismétlődő orosz-ukrán-uniós csörtéig sok minden történt 2015-ben. Házunk táján a korrupcióellenes hadjárat közismert személyiségek tevékenységéhez köthető nagyértékű sikkasztásokat, csalásokat tárt fel, végigkísérték az esztendőt a hírességeket bilincsben bemutató filmkockák, az „utca nyomására” megbuktatott Ponta-kormány leváltásától, a technokrata kormányzás bevezetéséig mozgalmas volt a politikai közélet, annak ellenére, hogy 2015-ben nem került sor választásokra. Viszont annál erőteljesebben folyt a kulisszák mögött a pártok hátországának a megerősítése. A bánsági magyar közösség mindennapjai sem teltek egyhangúan, magyar vonatkozású szobor-, és emléktábla-avatóra, népes részvétellel megtartott közösségi rendezvényekre került sor az év folyamán.
Halász Ferenctől, az RMDSZ Temes megyei elnökétől azt kérdeztük, milyen érzésekkel hagyja maga mögött a 2015-ös esztendőt?
Miután az eltelt évben nem kellett választási megmérettetésekre összpontosítani, energiáinkat a közösségépítésre fordíthattuk és úgy érzem, hogy ebben a viszonylatban sikeres esztendőt zártunk, amelyben megalapozhattuk a valószínűsíthetően nagyon nehéz 2016-os esztendő tevékenységeit. 2015 februárjában az RMDSZ Temes megyei szervezetében és a legtöbb helyi szervezetben is tisztújításra került sor, jómagam a következő három éves időszakban folytathatom az elnöki teendőket, és a megyebeli szervezetekben is összeálltak azok a csapatok, amelyek irányítani fogják ezek tevékenységét. A tisztújítással párhuzamosan az elnökség tizenegy tagúra bővült, és az alelnökök több mint a fele harminc év körüli fiatal, ami szavatolhatja azt, hogy a jövőben is működni fog Temes megyében az RMDSZ. Pozitívumként értékelem azt, is, hogy negyed évszázados fennállása óta először idéntől, Kovács Zsombor személyében ügyvezető alelnöke is van a szervezetnek. A megyei elnökség fokozott figyelmet kíván fordítani a szervezésre, ez az ügyvezető alelnök munkaköréhez is kötődik, és két alelnök foglalkozik a temesvári illetve a megyebeli szervezési kérdésekkel.
A szervezeti fiatalítás jegyében alakult meg a Temes megyei RMDSZ ifjúsági szervezete, a TEIS, amely csatlakozott az országos ifjúsági szervezethez. Az ifjúsági szervezet tagsága komoly segítséget nyújthat a megyei szervezet tevékenységében.
Természetesen megtartottuk hagyományos rendezvényeinket, például a négy történelmi eseményre való megemlékezést, de 2015-ben is a civil szervezetekkel vagy a történelmi egyházakkal együttműködve megszerveztünk több, egy-két éve elindított kulturális eseményt is. Idén is folytatni kívánjuk ezt a munkát. Szervezetünk életében komoly előrelépést jelentett az, hogy szeptember elsejétől az Eurotrans Alapítvánnyal együttműködve foglalkozunk a honosítási ügyekkel, ami azt jelenti, hogy megyeszerte számos emberrel találkozunk, és bevonhatjuk őket a szervezet tevékenységébe.
A szervezet tavalyi tervei között egy Temesvár-szintű konzultáció megszervezése, a magyar közösség tagjainak a megkeresése volt. Sikerült ebben előrehaladni?
Szintén az Eurotrans Alapítvánnyal együttműködve, jelenleg csak Temesvárra korlátozva szervezzük a konzultációt. Célunk háromezer család megkeresése, akikkel a magyar állampolgársággal, illetve az országos és a helyi RMDSZ tevékenységével kapcsolatos kérdésekről beszélünk. Ez a munka a vártnál nehezebben halad, felhívásainkra kevesen jelentkeztek, de a civil-, oktatási- vagy egyházi szervezetekkel és intézményekkel együttműködve bízunk abban, hogy sikerül a kitűzött célt megvalósítani. Meggyőződésem, hogy a kérdőívek anyagának feldolgozását követően a leghitelesebb képet alkothatjuk meg közösségünk tagjainak az elvárásairól, igényeiről és a választásokon való részvételükről, ami nagy mértékben segítheti szervezetünk 2016. évi munkáját.
A tavalyi év legutolsó napjaiban vonták vissza Marossy Zoltán alprefektusi mandátumát, mekkora veszteség ez a bánsági magyar közösségnek?
Tény, hogy a legutóbbi választások során, nem sikerült megszerezni a megyei és a temesvári önkormányzatban a képviseletet. Az áldatlan helyzetet valamelyest kárpótolta az alprefektusi pozíció és a parlamenti képviselet megszerzése, illetve az állami hivatalokban a vezető pozícióba került tisztségviselők tevékenysége. Ilyen körülmények között, nyilván negatívan érinti a magyar közösséget az alprefektusi pozíció elvesztése, azzal is például, hogy kevesebb rálátásunk lesz a választásokkal kapcsolatos problémákra. A helyhatósági választások viszonylatában, a vonatkozó törvény parlamenti tárgyalása során, a Temes megyei RMDSZ javaslatára és az országos vezetőség támogatásával született meg egy törvényjavaslat, amely a választási küszöb 3%-ra való csökkentéséről rendelkezett volna. Sajnos nem sikerült elfogadtatni a javaslatot, így a küszöb továbbra is 5% maradt, ami nekünk komoly nehézséget jelent, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy Temes megyében a magyarság részaránya 5,1%, Temesváron pedig sajnos az 5% alá esett vissza. De ez nem jelenti azt, hogy jobb mozgósítással és magasabb magyar részvétellel nem szerezhetjük vissza a képviseletet mindkét döntéshozó fórumban. Az a továbbiakban dől el, hogy Temes megyében egymagában vagy valamilyen választási szövetség, együttműködés keretében indul a választásokon az RMDSZ. 2016 január folyamán az elnökség és a Területi Küldöttek Tanácsa (TKT) is elfogadja majd azt a szabályzatot, amelynek alapján kerülnek kiválasztásra a polgármesteri és a tanácsosi jelöltjeink. Ekkor dől el a szervezet további stratégiája is, az, hogy lesz-e választási együttműködés az eddigi kisebbségi partnereinkkel, esetleg bővülhet-e az együttműködés. Bizonyos, hogy sokat segítene a magyar közösség helyzetén, ha sikerülne visszakerülni a megyei tanácsba és beleszólásunk lehetne a megye dolgaiba. A temesvári önkormányzatba felettébb szükséges lenne bekerülni annak érdekében, hogy érdemben képviselhessük a magyar közösséget, hiszen Temesváron él a megyebeli magyar közösség mintegy fele, ezért beleszólása kellene legyen a város ügyeibe. Megfogalmazott célkitűzésünk az eddigi pozícióink megőrzése, három polgármester és három alpolgármester tevékenykedik jelenleg RMDSZ-es színekben, tizennyolc településen vagyunk jelen az önkormányzatokban, e településeken mindenképpen szeretnénk megőrizni a képviseletünket, de például Lugoson, Nagyszentmiklóson, Gátalján, Temesrékason és másutt, ahol a magyar közösség létszáma meghaladja az 5%-ot és most nincs képviseletünk, ott szeretnénk visszakerülni az önkormányzatokba. Visszatekintve a 2015-ös évre, mindenképpen értékelésre méltó a szervezet tevékenysége, nem érhet minket az a vád, hogy csak a választási kampányban, a választási évben foglalkozunk a magyar közösség problémáival, hanem jelen vagyunk a hétköznapokban is, nagyon sok rendezvényen vettünk részt úgy Temesváron, mint a megyében, jelezve ezzel is, hogy a fogyó lélekszám ellenére a bánsági magyar közösségnek van jövőképe. A választási kampányban a választások jelentőségét kívánjuk tudatosítani közösségünk körében, azt, hogy csak négyévenként lehet választani, és ez az a pillanat, amikor a magyar közösség politikai súlyt szerezhet magának, megszerezheti önmaga részére azokat az eszközöket, amellyekkel érdekeinek képviseletét elláthatja. Ha idén júniusban a helyhatósági választások alkalmával nem sikerül mindezeket elérni, csak négy év múlva lesz újabb alkalom.
Az említett 5%-os küszöb megtartásán túl, a választási törvény milyen változásokat hozott?
A törvény előírja azt, hogy a választásokon résztvevő jelöltek, bizonyos számú aláírással kell alátámasszák a jelölésüket. Konkrétan a községek esetében száz, a városokban induló jelöltek 500, Temesváron pedig közel 3000, a megyei tanács esetében pedig több mint 6000 aláírást kell összegyűjteni. Ez egyrészt megnehezíti a helyzetünket, hiszen ezeket az aláírásokat meg kell szerezni, másrészt viszont segít, hiszen az aláírások megszerzése érdekében, a tavasz folyamán megkeressük a potenciális választóinkat, és buzdíthatjuk a választásokon való részvételre. Ez a komoly erőpróba minden bizonnyal bennünket is mozgósítani fog. Egy sikeres helyhatósági választás megalapozhatja a parlamenti választások sikerességét. Ebben az esetben a törvény számunkra kedvezően módosult, hiszen megszüntette a kis pártok életét megkeserítő egyéni körzetes választási rendszert, és visszaállította a listás választást. A mi helyzetünket valamelyest segíti az, hogy megyénkben ebben a ciklusban van parlamenti képviselet, és a képviselő sokrétű tevékenysége bizonyította, hogy szükség van erre. Én bízom abban, hogy együttműködve a civil-, szakmai-, művelődési szervezetekkel, egyházakkal sikerül megtartanunk a következő ciklusban is a parlamenti képviseletet.