Ha visszatekintünk az elmúlt eszten­dőre, nem tévedés azt mondani, hogy különleges eseményekben bővelkedő esztendőt tud­hatunk magunk mögött. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni atro­citással induló iszlám szélsőséges akciók sorától, a modern korban soha sem látott méretű népvándorlásig, az utasszállító repülőgépet hegynek irányító depressziós pilóta másfélszáz lelket elpusztító és köz­felháborodást kiváltó tettéig és a szeren­csétlenséget követő, az utazók biztonságát szolgáló rendkívüli, a mozgásteret korlátozó reptéri rendelkezésektől, a határállomásokon több órás várakozást előidéző ellenőrzések, a regisztráció bevezetéséig, az orosz katonai gép lelövése miatti orosz-török feszültségig, meg a gázszállítások körül évek óta ismétlődő orosz-ukrán-uniós csörtéig sok minden történt 2015-ben. Házunk táján a korrupcióellenes had­járat közismert személyiségek tevé­kenységéhez köthető nagyértékű sikkasz­tásokat, csalásokat tárt fel, végigkísérték az esztendőt a hírességeket bilincsben bemutató filmkockák, az „utca nyomá­sára” megbuktatott Ponta-kormány levál­tá­sától, a technokrata kormányzás beve­zetéséig mozgalmas volt a politikai köz­élet, annak ellenére, hogy 2015-ben nem ke­rült sor választásokra. Viszont annál erő­teljesebben folyt a kulisszák mögött a pártok hátországának a megerősítése. A bánsági magyar közösség mindennapjai sem teltek egyhangúan, magyar vonatkozású szo­­bor-, és emléktábla-avatóra, népes rész­vétellel megtartott közösségi rendez­vé­nyekre került sor az év folyamán.

Halász Ferenctől, az RMDSZ Temes me­gyei elnöké­től azt kérdeztük, milyen ér­zésekkel hagyja maga mögött a 2015-ös esztendőt?
Miután az eltelt évben nem kellett választási megmérette­té­sekre összpontosítani, ener­giáin­kat a közösségépítésre fordíthattuk és úgy érzem, hogy ebben a viszonylatban sikeres esztendőt zártunk, amelyben megalapoz­hattuk a valószínűsíthetően na­gyon nehéz 2016-os esztendő te­vékenységeit. 2015 februárjában az RMDSZ Temes me­gyei szer­vezetében és a legtöbb helyi szer­vezetben is tisztújításra került sor, jó­magam a következő három éves időszakban folytathatom az elnöki teendőket, és a megyebeli szervezetekben is összeálltak azok a csapatok, amelyek irányítani fogják ezek tevékenységét. A tisztújítással párhu­za­mosan az elnökség tizenegy tagúra bő­vült, és az alelnökök több mint a fele harminc év körüli fiatal, ami szavatolhatja azt, hogy a jövőben is működni fog Temes megyében az RMDSZ. Pozitívum­ként értéke­lem azt, is, hogy negyed­ év­szá­za­dos fennállása óta először idéntől, Kovács Zsombor személyé­ben ügy­­vezető alelnöke is van a szervezetnek. A megyei elnökség fokozott figyelmet kíván fordítani a szervezésre, ez az ügyvezető alelnök munkaköréhez is kötő­dik, és két alelnök foglalkozik a temesvári illetve a megyebeli szervezési kérdésekkel.
A szervezeti fiatalítás jegyé­ben alakult meg a Temes megyei RMDSZ ifjúsági szer­vezete, a TEIS, amely csatlakozott az or­szá­gos ifjúsági szervezethez. Az ifjúsági szer­vezet tagsága ko­moly segítséget nyújt­hat a me­gyei szervezet tevékenységében.
Természetesen megtartottuk hagyo­mányos rendezvényeinket, például a négy történelmi ese­mény­re való megemlékezést, de 2015-ben is a civil szerve­ze­tek­kel vagy a történelmi egyházak­kal együttműködve megszervez­tünk több, egy-két éve elindított kulturális eseményt is. Idén is foly­tatni kívánjuk ezt a munkát. Szervezetünk életében komoly előrelépést jelentett az, hogy szep­­tember elsejétől az Euro­trans Alapítvánnyal együtt­mű­köd­ve foglal­ko­zunk a honosítási ügyekkel, ami azt jelenti, hogy megyeszerte számos emberrel ta­lálkozunk, és bevonhatjuk őket a szervezet tevékenységébe.

A szervezet tavalyi tervei között egy Temesvár-szintű konzultáció megszer­vezése, a magyar közösség tagjainak a megkeresése volt. Sikerült eb­ben előrehaladni?
Szintén az Eurotrans Alapít­vánnyal együttműködve, jelenleg csak Temesvárra korlátozva szer­vezzük a konzultációt. Cé­lunk háromezer család megke­resése, akik­kel a magyar állampolgársággal, illetve az országos és a helyi RMDSZ tevé­keny­sé­gével kapcsolatos kérdésekről beszé­lünk. Ez a munka a vártnál nehezebben halad, felhívásaink­ra kevesen jelentkeztek, de a civil-, oktatási- vagy egyházi szer­vezetekkel és in­téz­ményekkel együttműködve bízunk abban, hogy sikerül a kitűzött célt megvalósítani. Meggyőződésem, hogy a kérdőívek anyagának feldolgozását követően a leghitelesebb képet alkothatjuk meg kö­zös­­sé­günk tagjainak az elvárá­sai­ról, igényeiről és a választá­so­kon való részvételükről, ami nagy mértékben se­gítheti szerve­ze­tünk 2016. évi munkáját.

A tavalyi év legutolsó napjaiban vonták vissza Marossy Zoltán alprefektusi mandátu­mát, mekkora veszteség ez a bánsági magyar közösségnek?
Tény, hogy a legutóbbi vá­lasz­tások során, nem sikerült megszerezni a megyei és a te­mesvári önkormányzatban a képviseletet. Az áldatlan hely­ze­tet valamelyest kárpótolta az al­prefektusi pozíció és a parlamenti képviselet megszerzése, illetve az állami hivatalokban a vezető pozícióba került tisztségviselők tevékenysége. Ilyen körülmények között, nyilván negatívan érinti a magyar közösséget az alprefektusi pozíció elvesztése, azzal is pél­dául, hogy kevesebb rálátásunk lesz a válasz­tásokkal kap­csolatos problémákra. A helyha­tósági választások viszonyla­tában, a vo­nat­kozó törvény parlamenti tárgyalása so­rán, a Te­mes megyei RMDSZ javaslatára és az országos vezetőség támogatásával szüle­tett meg egy tör­vényjavaslat, amely a válasz­tási küszöb 3%-ra való csökkenté­séről rendelkezett volna. Saj­nos nem sikerült elfogadtatni a ja­vaslatot, így a küszöb továbbra is 5% maradt, ami nekünk komoly nehézséget jelent, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy Temes megyében a ma­gyarság részaránya 5,1%, Temesváron pedig sajnos az 5% alá esett vissza. De ez nem jelenti azt, hogy jobb mozgósítással és ma­gasabb magyar részvétellel nem szerezhetjük vissza a kép­vi­seletet mindkét döntéshozó fó­rumban. Az a továbbiakban dől el, hogy Temes megyében egymagában vagy valamilyen vá­lasztási szövetség, együtt­műkö­dés keretében indul a választásokon az RMDSZ. 2016 január folyamán az elnökség és a Te­rü­leti Küldöttek Tanácsa (TKT) is elfogadja majd azt a szabályzatot, amelynek alapján kerülnek kiválasztásra a polgármesteri és a tanácsosi jelöltjeink. Ekkor dől el a szervezet további stratégiája is, az, hogy lesz-e válasz­tási együtt­működés az eddigi kisebbségi partnereinkkel, esetleg bővülhet-e az együtt­mű­kö­dés. Bizonyos, hogy sokat segítene a ma­gyar közösség helyzetén, ha sikerülne visszakerülni a megyei tanácsba és beleszólásunk le­hetne a megye dolgaiba. A te­mesvári ön­kor­mányzatba felettébb szükséges lenne be­ke­rülni annak érdekében, hogy érdemben kép­viselhessük a magyar közösséget, hiszen Temesváron él a megyebeli magyar közösség mintegy fele, ezért beleszólása kellene legyen a város ügyeibe. Megfogalmazott célkitű­zé­sünk az eddigi pozícióink megőrzése, három polgármester és három alpolgármester te­vé­kenykedik je­lenleg RMDSZ-es színekben, tizennyolc településen vagyunk jelen az ön­kormányzatokban, e településeken minden­képpen sze­retnénk megőrizni a képvisele­tünket, de például Lugoson, Nagy­szent­mikló­son, Gátalján, Te­mesrékason és másutt, ahol a magyar közösség létszáma meg­haladja az 5%-ot és most nincs képviseletünk, ott sze­ret­nénk visszakerülni az önkormányzatokba. Visszatekintve a 2015-ös évre, mindenképpen értékelésre méltó a szervezet tevékeny­sége, nem érhet minket az a vád, hogy csak a vá­lasztási kampányban, a választási évben fog­lalkozunk a magyar közösség problémáival, hanem jelen vagyunk a hétköznapokban is, nagyon sok rendezvényen vettünk részt úgy Te­mesváron, mint a megyében, je­lezve ezzel is, hogy a fogyó lélekszám ellenére a bánsági magyar közösségnek van jövőképe. A vá­lasztási kampányban a választások jelentő­ségét kí­vánjuk tuda­tosítani közössé­günk kö­rében, azt, hogy csak négyévenként lehet vá­lasztani, és ez az a pillanat, amikor a ma­gyar közösség politikai súlyt szerezhet magának, megsze­rez­heti önmaga ré­szére azokat az eszközöket, amellyek­kel érdekei­nek képviseletét elláthatja. Ha idén júniusban a helyhatósági választások alkalmával nem sikerül mind­eze­ket elérni, csak négy év múlva lesz újabb alkalom.

Az említett 5%-os küszöb megtartásán túl, a választási törvény milyen változásokat hozott?
A törvény előírja azt, hogy a választásokon résztvevő jelöltek, bizonyos számú alá­írással kell alátámasszák a jelölésüket. Konkrétan a községek esetében száz, a városokban induló jelöltek 500, Temesváron pedig közel 3000, a megyei tanács esetében pedig több mint 6000 aláírást kell összegyűjteni. Ez egyrészt megnehezíti a helyze­tün­ket, hi­szen ezeket az aláírásokat meg kell szerezni, másrészt viszont segít, hiszen az aláírások meg­szerzése érdekében, a tavasz folyamán megkeressük a potenciális válasz­tóinkat, és buz­dít­hatjuk a választásokon való részvételre. Ez a komoly erőpróba minden bizonnyal bennünket is mozgósítani fog. Egy sikeres helyhatósági választás megala­poz­hatja a parlamenti választások sikerességét. Ebben az esetben a törvény számunkra kedvezően módosult, hiszen meg­szün­tette a kis pártok életét megkeserítő egyéni körzetes választási rendszert, és visszaállította a listás választást. A mi helyzetünket valamelyest se­gíti az, hogy megyénkben ebben a ciklusban van parlamenti kép­viselet, és a képviselő sok­rétű tevékenysége bizonyította, hogy szükség van erre. Én bízom ab­ban, hogy együtt­mű­ködve a civil-, szakmai-, művelődési szer­ve­zetekkel, egyházakkal sikerül megtartanunk a következő ciklusban is a parlamenti képviseletet.