Fehéroroszország más utakon jár
Miközben szinte mindenhol leállt a sportélet, Fehéroroszországban nincsenek korlátozások: továbbra is közönség előtt szervezik meg a lab­darúgó- és jégkorong-bajnokság mérkőzéseit. A helyszíneken egyetlen óvintézkedést tesznek a szervezők: a nézők lázát megmérik a beléptetésnél.
Vlagyimir Bazanov, a Fehérorosz Labdarúgó-szövetség elnöke például kijelentette, hogy nem akarják elhalasztani a meccseket vagy megszakítani a március 19-én kezdődött szezont. Az ottani mérkőzéseket világszerte már tíz országban, egyebek között Oroszországban, Izraelben és Indiában közvetítik, aminek legfőbb oka, hogy a legtöbb sporteseményt és bajnokságot elhalasztották vagy törölték a járvány miatt, Európában pedig ez az egyedüli pontvadászat, amely „zavartalanul” zajlik.
A WHO statisztikái szerint március 30-ig a kilenc és fél millió lakosú országban csupán százötvenketten fertőződtek meg, és senki sem hunyt el.

Ő is a Nemzet Sportolója lehet
„A világbajnok tájfutót, a hazai szabadidősport-szövetség korábbi elnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság egykori alelnöke, a Nők a Sportban Bizottság jelenlegi tagját, többszörös MOB-díjazott Monspart Saroltát jelölték a Nemzet Sportolói a tagjaik sorába, a közelmúltban elhunyt Székely Éva megüresedett helyére” – jelent meg kedden a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján. A járvány mi­att a Nemzet Sportolói telefonon szavaztak az új tag személyéről.
Az a 60. életévét betöltött személy lehet a Nemzet Sportolója, aki kimagasló eredmé­ny(eke)t ért el sportolóként, és aktív pályafutá­sa befejezése után is fontos szerepet ját­szott a magyarországi sportéletben. Monspart Sarolta 1972-ben nyert egyéniben a tájfutó-vi­lágbaj­nok­ságon, míg az 1970-es és az 1976-os vb-n ezüst- és bronzérmet szerzett váltó­ban.
„1972-ben elindult a csepeli maratonon, három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt. Mivel addig itthon (Magyarországon – szerk. megj.) nők nem versenyezhettek a számban, így teljesítménye sporttörténelminek számít” – olvasható az olimpia.hu oldalon.
Jelenleg Balczó András öttusázó, Hammerl László sportlövő, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Kárpáti György vízilabdázó, Kamuti Jenő vívó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, Varga János birkózó és Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező a Nemzet Sportolói, hozzájuk csatlakozik majd Monspart Sarolta; természetesen csak akkor, ha a kormány is rábólint a tagok javaslatára.

Megvan az új időpont!
Az eredeti időponthoz képest egy év halasztással, 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat Tokióban – adta hírül hétfőn a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, miután egy telekonferencián megállapodott a japán szervezőbizottsággal, Tokió városával és a japán kormánnyal. Az elnevezés változatlan marad: Tokió 2020.
Ilyen még nem volt
„A döntés megfelel a NOB Végrehajtó Bizottsága által korábban lefektetett alapelveknek, így a sportolók és minden érdekelt fél egészségének megóvása kerül előtérbe, támogatva a COVID-19-vírus terjedésének megállítását; kiállnak a sportolók és az olimpiai sportok érdekeiért, valamint figyelembe veszik a globális nemzetközi sportnaptárt” – olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján (olimpia.hu).
Az elmúlt százhuszonhat évben csak a világháborúk miatt maradt el olimpia; noha voltak bojkottált játékok, először történt meg, hogy világjárvány miatt módosították a dátumot. 1980-ban mindössze nyolcvanegy nemzet sportolói vettek részt a moszkvai olimpián, hatvanöt ország pedig nem küldött versenyzőket. Ennek oka, hogy a nyugati államok és sportolóik bojkottálták a nyári játékokat a Szovjetunió afganisztáni bevonulása (1979. december 26.) miatt.
Négy évvel később a szocialista tömbbe tartozó, valamint a velük szoros gazdasági kapcsolatban álló országok – Románia és Jugoszlávia kivételével – bojkottálták a Los Angeles-i olimpiát; ezt Magyarországon a magyar sportolók Mohácsaként is emlegetik. „Az akkori rendszer azt mondta, #maradjotthon, és sok nagyreményű sportolónk mondhatott búcsút ötkarikás álmainak, mely máig traumatikus még azok számára is, akik később mégis beteljesíthették azokat” – utalnak a harminchat évvel ezelőtti játékokra az olimpia.hu oldalon.
Érvényesek az eddig megszerzett kvóták
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság március 27-i bejelentése szerint minden eddig megszerzett kvóta érvényes, így birtokosaik ott lehetnek a jövő évre halasztott olimpián. Minden sportágban annyi versenyző indulhat, ahányat eredetileg jóváhagyott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Eddig a kvóták 57 százaléka kelt el, a jövő évi nyári játékokon pedig mintegy tizenegyezer sportoló vesz részt.
Egyébként a tokiói olimpia idén nyáron, július 24-én kezdődött volna, de a világméretű koronavírus-járvány miatt múlt héten a halasztás mellett döntöttek az illetékesek. A paralimpia 2021. augusztus 24. és szeptember 5. között lesz.

Elhalasztották a selejtezőket
Eredetileg márciusra tervezték, majd júniusra halasztották, kedden pedig egy újabb időpontot tűztek ki az labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőinek. Az európai szövetség (UEFA) szerdán hozta meg a döntést, miután befejeződött az ötvenöt tagországgal folytatott telefonos konferenciája. Elvileg szeptember 3-án és 8-án szerveznek összecsapásokat: az első dátumon Magyarország Bulgária vendége lesz Szófiában, Románia pedig Izland ellen játszik idegenben. Öt nappal később a két párharc győztesei csatáznak a 2021-re halasztott kontinensviadalon való részvételért.