„Beköszöntött az új év, amely egyben szökőév is. Ha szökőév, akkor foci-Eb és olimpia – ehhez már hozzászokhattak a sportrajongók, de természetesen nem csak erre a két ese­ményre lesz érdemes odafigyelni…” – 2020. január 1-jén így kezdődött az év fontosabb sport­eseményeit beharangozó cikk az egyik internetes sportújságban, a világjárvány azonban alaposan átírta a jól megtervezett forgatókönyvet.
Januárban még zavartalanul zajlottak a programok: egyebek között megszervezték a férfikézilabdázók, a férfi- és női vízilabdázók, valamint a műkorcsolyázók és a jégtáncosok Európa-bajnokságát, sőt az év első Grand Slam-tornáját, az Australian Opent is Melbourne-ben.
A következő hónapok az állandó újratervezésről, halasztásról szóltak, valójában senki sem tudta pontosan, hogy egy-egy bajnokságban lesz-e folytatás. A sportkedvelők talán márciusban voltak a legszomorúbbak, ugyanis akkor derült ki, hogy 2021-re halasztják el a sokak által várt labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a tokiói nyári olimpiát.
Számomra például hatalmas kihívás volt hétről hétre új hírekkel előrukkolni – va­ló­színűleg számos kollégám járt hasonló cipőben –, mivel egy sportrovat szinte elképzelhetetlen sportesemények nélkül, de sikerült megoldani! Ebben a lapszámban a 2020-as év sikereiből és kudarcaiból csemegézek a teljesség igénye nélkül, elsősorban a magyar­országi és a romániai sportéletre kiélezve.

­Ünnepelt a MOB
„A MOB az egyik legidősebb, ma is mű­ködő civil szervezet. Nemzetünk az új­ko­ri olimpiai mozgalom kezdetétől aktív tag­ja az olimpiai családnak. Kemény Ferenc révén – aki kiváló kapcsolatot ápolt a játékok újraélesztésének kezdemé­nyező­jével, Pierre de Coubertin báróval – ott voltunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es alapításánál, majd rá egy évre, a franciák, görögök, amerikaiak, né­me­tek és ausztrálok után hatodik nemzeti olimpiai bizottságként megalakult a ma­gyar. Ma a NOB kétszázhat tagországot számlál – beszédes szám, ami jól érzékelteti úttörő jellegű aktivitásunkat az olimpiai mozgalomban” – olvasható az idén száz­hu­szonöt éves Magyar Olimpiai Bizottság honlapján (mob.hu).
A budapesti torna- és sportegye­süle­tekből alakult bizottság 1895. december 19-én tartott gyűlést a Nemzeti Tornaegylet székhelyén, néhány nappal később, 23-án pe­dig véglegesen megalakult az olimpiai já­tékok magyar előkészítő bizottsága. Az alapító elnök Berzeviczy Albert, Tisza István első kormányának kultuszminisz­te­re, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, a Nemzeti Tornaegylet első embere volt.
A magyar sportolók összesen ötszázkét érmet nyertek a százhuszonöt év alatt; a do­bogó legmagasabb fokára százhetvenhétszer állhattak fel. A legelső aranyérem Hajós Alfréd nevéhez fűződik, aki 1896. áp­rilis 11-én, Athénban megnyerte a száz­mé­­teres gyors­úszást (szintén aznap az ezer­kétszáz mé­teres gyorsúszásban is első lett). A száz­hetvenhetedik érmet Knoch Viktor, Burján Csaba, Liu Shaoang, illetve Liu Shaolin Sándor szerezte meg a rövidpályás gyors­kor­csolyaváltó ötezer méteres verse­nyét kö­- vetően 2018. február 22-én, Phjong­cshang­ban (egyébként ez volt Ma­gyaror­szág első aranyérme a téli olimpiák történe­té­ben).

Örömtánc és végső búcsú vízilabdában
Sokaknak emlékezetes marad a férfi- és a női vízilabdázók számára kiírt Európa-bajnokság, amely 2020. január 12. és 26. között zajlott a budapesti Duna Arénában. Mindkét mezőnyben nagy volt a teher a há­zigazda magyar válogatotton: a nők végül harmadikok lettek tizenkét csapat közül, a férfiak pedig huszonegy év után szereztek Európa-bajnoki címet Magyarországnak. Az aranyéremnek köszönhetően Märcz Tamás legénysége azonnal kijutott az öt­ka­rikás játékokra, míg Bíró Attila bronzérmes tanítványai a 2021. január 17. és 21. közötti időszakra halasztott olimpiai selejtező­tor­nán vehetnek részt. Romániát csak a férfiak mezőnyében képviselték vízilabdázók, az alakulat pedig 11. helyen zárt Budapesten. Miután Argentína nemzeti együttese visz­sza­lépett a férfiak olimpiai selejtező­torná­jától, Románia csapata lépett a helyére; a megmérettetés 2021. február 21. és 28. kö­zött lesz.
Júniusban két nagy névtől vettek bú­csút a vízilabdás berkekben: 17-én elhunyt a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett há­romszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó és edző, Kárpáti György, 18-án pedig a háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, szövetségi kapi­tány, Benedek Tibor halálhírét közölték.

A csonka szezon is jól ment Baboséknak
„A női tenisztornákat szervező WTA idén is Babos Tímeának és a francia Krisztina Mladenovicsnak ítélte oda az Év párosa-díjat” – közölte december elején az MTI, vagyis a Magyar Távirati Iroda. Az összeszokott kettősnek a január 20. és feb­ruár 2. között zajlott Australian Open, illet­ve a szeptember 27. és október 11. közötti Roland Garros után volt esélye az újabb elismerésre, ugyanis Krisztina és Tímea mindkét tornán nyert párosban. Az augusztus 30. és szeptember 12. között zajlott US Openen is győzhettek volna, ám New Yorkban kizárták őket a versenyből; az okokra a mai napig nem derült fény.
Amúgy a WTA december 21-én közzé­tett világranglistáján, egyéniben az ausztrál Asleigh Barty áll az élen, Simona Halep pedig továbbra is a második. A konstancai születésű teniszező eddig huszonkét WTA-tornát nyert meg, amelyek közül a két legfontosabb a 2018-as Roland Garros-, il­let­- ve a 2019-es wimbledoni győzelem.

Megtört a jég a magyar labdarúgóknál
„A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség idén utoljára frissítette a világranglistát, amelyen a magyar válogatott továbbra is a 40. helyen áll. A FIFA kiemelte, 2020-ban a magyar együttes gyarapodott a legtöbb ranglistaponttal (negyvennéggyel) a kétszáztíz nemzet közül” – így kezdődött a Nemzeti Sport egyik cikke december 12-én. A magyar csapat az idei nyolc mér­kő­zésén csak egyszer kapott ki, jegyet váltott a 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, sőt a Nemzetek Ligájában is feljutott a leg­jobbak közé. A magyarországi és a romániai klubcsapatok közül a múlt szezonbeli bajnok Ferencváros volt a legeredményesebb: huszonöt év után jutott be újra a Baj­nokok Ligája csoportkörébe.
Nem maradhat ki a visszapillantóból az Aradi UTA futballcsapata, amely a zűrza­va­ros szezonvég ellenére (az első hat he­lye­zett között dőlt el a bajnoki cím sorsa, miután a szakszövetség megfelezte az ad­dig megszerzett pontokat) is megnyerte a román labdarúgó másodosztály 2019–2020-as idényét, aminek köszönhetően tizen­két év szünet után feljutott az élvonal­ba. Bálint László legénysége a 9. helyen zárta a 2020–2021-es szezon első körét; legutóbb december 21-én 6-0-ra kapott ki a vendég Astrától.

Természetesen még hosszasan lehetne folytatni a sort a 2020-as siker-, illetve kudarctörténetekkel, például azzal, hogy Nor­vé­gia nyerte meg a női kézilabdázók de­- cemberi Európa-bajnokságát, míg Magyar­ország a 10., Románia pedig a 12. helyen zárt a tizenhat csapatos mezőnyben.
Bízunk benne, hogy 2021-ben – amennyi­re csak lehetséges – zavartalanul zajlanak majd a sportesemények, és lehe­tő­leg szurkolókkal a lelátókon. A kedves olvasóknak köszönjük az egész évi érdek­lő­dést, nyugodt, eredményes új esztendőt, egészséget kívánunk!