A magyar nyelv számos tartalmát ismeri a „fáj a fejem” kifejezésnek, a szóhasználatunk jelzi milyen komplex fogalom a fejfájás. Mert belefájdul a fejünk az aggodalomba, fáj (vagy fő) a fejünk, ha nehéz problémába ütközünk, de meg­fájdul a fejünk a zajtól, a stressztől, az éhségtől stb. És ezekben a helyzetekben valóban megfájdulhat a fejünk.
A fájdalom a leggyakoribb panasz, de a legszubjektí­vebb is, vagyis, nem mindig van szervi oka, hanem lelkiállapotok is kiválthatják, illetve az érzékelt fájdalom erőssége nagyobb mértékben függhet egyéni sajátosságoktól, mint a kiváltó tényezőtől.
A fejfájás ennek legjellemzőbb példája. Nagyon gyakori (a lakosság felének legalább egyszer fáj a feje egy adott év­ben, illetve mindenki többször tapasztal fejfájást élete so­rán), az esetek mintegy negyedében ún. tenziós (vagy stressz) fej­fájás az ok, és mintegy 15%-ban migrénnel van dolgunk.
Nehéz a fejfájásról általánosságban beszélni, hiszen legalább 150 különböző ok állhat a hátterében. A kiváltó té­nyező szerint beszélünk primer, illetve szekunder fejfájásról. A primer fejfájások esetében a háttérben nincsen szervi megbetegedés, ezek általában visszatérő fejfájások, és ha kellemetlenek is, de nem veszélyesek (a fejfájások 85%-a ilyen, beleértve a fent említett tenziós fejfájást és migrént is). A szekunder vagy másodlagos fejfájás egy létező szervi megbetegedés másodlagos tünete, és ilyenként jelezhet egy nagyon komoly problémát (ilyen a magasvérnyomás, homloküreggyulladás, anémia, zöldhályog, agydaganat stb. okoz­ta fájdalom).
A primer fejfájások leggyakoribb formáiról szóljunk egy pár szót.
A tenziós vagy stressz fejfájás 30-40 éves kor körül kez­dődik, rohamokban jelentkezik. A rohamok pár órát vagy pár napot tartanak. A fejfájás ilyenkor mindkét oldali, szo­rító jellegű, közepes intenzitású, a nyaki tájékon jelentkezik, de a fej bármely területét érintheti, nem kíséri hányinger, vagy fényérzékenység. A koponya nyomásra érzékeny lehet. A mozgás nem súlyosbítja. Ahogy a neve is jelzi, kiváltásában szerepet játszik a stressz, a szorongás, a kialvatlanság, A klasszikus gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók általában jól hatnak rá, antidepresszánsok is ja­vallottak gyakori fájdalom esetén.
A migrén szintén egy rohamokban jelentkező fejfájás. Már a 3500 éves egyiptomi Ebers papiruszban is találunk rá utalást. Jellegzetesen féloldali a fájdalom, erős, lüktető, a mozgás fokozza, gyakran hányinger, hányás, fény­érzé­kenység kísérheti. A fájdalmat az esetek 60%-ban bevezető tünetek előzhetik meg: depresszió, levertség, illetve a fájdalom előtti percekben látás- vagy hallászavar. A migrén gyakran családi halmozódást mutat, illetve gyakran társul szorongásos-depressziós zavarokhoz. A roham kiváltásában szerepe lehet a fáradtságnak, stressznek, erős fényinge­rek­nek, bizonyos ételeknek (csokoládé, alkohol, tömény sajtok stb.) Gyulladáscsökkentők hatékonyak az esetek egy ré­szében, de ma már léteznek specifikus migrénellenes gyógy­­szerek, amelyeknek a hatékonysága kifejezett.
Fejfájás jelentkezhet hideg ételek, italok fogyasztása közben/után (rövid ideig tartó fájdalom: „jégcsákány fájdalom”), túlzott kávé fogyasztás esetén, de a koffein megvonás jele is lehet.

FIGYELEM!
Kerüljük a kombinált fájdalomcsillapítókat (Fasconal, Codenal, Doretta), főleg azokat, amelyek kodeint vagy egyéb morfium származékot (tramadol) tartalmaznak, mivel ezek hozzászokást eredményezhetnek. Ilyen­kor a fájdalomcsillapító kihagyása OKOZZA a fejfájást.

Másodlagos (szekunder) fejfájást okozhat: vérsze­gény­ség, kiszáradás, magas vagy alacsony vérnyomás, ala­csony vércukorszint, a nyaki gerinc problémái, szem­nyomás növekedés, rossz szemüveg, az orrmelléküregek, a fül, a fogak gyulladása, önmagában a láz is fejfájást okoz. Fejfájást eredményez koponya trauma, koponya daganat, az agy keringési zavara, agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás, és még számtalan betegség.
Milyen körülmények utalnak arra, hogy a fejfájás hátte­ré­ben esetleg súlyos kórkép áll, és az állapottal orvoshoz kell fordulni? Az alábbiakban vázoljuk a felkiáltójeles tényezőket:
• 50 éves kor feletti kezdet,
• láz, fogyás, vagy egyéb szervi tünet,
• szisztémás megbetegedés (ismert magasvérnyomás, cukorbetegség, vérszegénység, szervi elégtelenség, idült fer­tőzés, rák),
• társuló neurológiai tünetek (epilepsziás roham, para­lízis, tudatzavar, beszéd-, látászavar stb.),
• villámcsapásszerű kezdet (agyi bevérzésre utalhat),
• súlyosbodó, elhúzódó fejfájás,
• koponyatrauma az előzményben.
Ha a fejfájás fiatalabb egyénen jelentkezik, ha nincsen semmilyen háttérbetegség, vagy trauma, ha a fejfájás jellege primer fejfájásra utal, úgy nem szükséges azonnal orvoshoz menni.

Teendők fejfájás esetén

FIGYELEM!
Lehetőleg zárjuk ki a potenciális másodlagos okait a fejfájásnak.

Érdemes vérnyomást mérni, akkor is, ha a beteg nem tudja magáról, hogy magasvérnyomásos lenne, hiszen a vérnyomás változás, főleg a betegség kezdetén okozhat fej­fájást.
Inzulinkezelt cukorbeteg mérjen vércukorszintet, mivel az alacsony vércukorszint is oka lehet a vérnyomásnak.
Rossz közérzet esetén mérjünk lázat, nem mindig érezzük a láz jelenlétét.
Ha nem tudunk fejfájást kiváltó betegségről, ha a fej­fájás rohamokban szokott jelentkezni, és valószínűleg primer, akkor bevehetünk gyulladáscsökkentőt, fájdalom­csillapítót. Ha a primer fejfájás nehezen szűnik ezen gyógy­sze­rekre, vagy a rohamok gyakoriak, érdemes ideg­gyó­gyászt felkeresni, hogy egyéb gyógyszerekkel bővítse a palettát.

FIGYELEM!
A gyulladáscsökkentők emelhetik a vérnyomást magasvérnyomásos betegeken.

Dr. Szabó Mónika belgyógyász főorvos, a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója