2022 szeptemberéig nyúlnak vissza a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) felvidéki kiállításának a gyökerei, ugyanis akkor ismerkedtem meg a felvidéki Kocskovics Reczai Lillával a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének apatini riporttáborában. Amikor néhány hónap múlva megtudtam róla, hogy a révkomáromi Szinnyei József Könyvtárban dolgozik marketingreferensként, eszembe jutott, hogy érdemes lenne ott is kiállítani a képeket, főként azért, mert a fődíjas, Tóth Ferenc ugyancsak Felvidéken, pontosabban Tardoskedden él.
Az ötletet újabbnál újabb ötletek követték, és végül 2024. szeptember 2-ára esett a választás: a Természeti kincseink című kiállítás képeit végül öten – Csereoka Petra, Kopacz Bíborka, Kis Ernő, Ilonczai Zsolt és jómagam – kísértük Révkomáromba augusztus 30-án, a Szórványhidak nevű program keretében, ugyanis szerettük volna összekötni a kellemest a hasznossal, és még a kiállítás előtt megismerni a várost, illetve a környéket. Az idegenvezető szerepét Lilla, valamint a férje, Péter vállalta fel, ők szervezték meg a találkozót a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, valamint a Jókai Mór Diákkör képviselőivel is, akik meséltek az ottani helyzetről, kihívásokról, tervekről.
A tárlat napján negyvenkét kép került fel a második emeleten lévő kiállítóterem falaira, néhány óra múlva pedig meglepetés érte a látogatót, aki a Természeti kincseink címszó alatt három minitárlattal szembesült, amelyek A vadon növény- és állatvilága, A lenyűgöző égbolt, valamint az Érintetlen természet címet kapták az ötletgazdától, vagyis a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezettől.
A helyszínen ott volt a bevezetőben említett Tóth Ferenc is, akinek összesen nyolc képe került be a kiállítás anyagába, a Sarki fény című fotójával pedig nemcsak A lenyűgöző égbolt kategóriában érdemelte ki a legjobbnak járó címet, hanem a fődíjat is elnyerte. A tárlat után így nyilatkozott a lapunknak: „Amikor a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet Természeti kincseink címmel fotópályázatot hirdetett, úgy döntöttem, hogy én is versenybe szállok; mivel sokat utazom és imádom a természetet, ezért a pályázat témája közel állt hozzám. Nagyon megörültem a hírnek, amikor megtudtam, hogy én lettem a fődíjas. A kiállításon több érdekes emberrel is volt lehetőségem beszélgetni, és megcsodálhattam a többi fotós munkáját. Külön köszönet jár a szervezőknek a tárlat ízléses és elegáns kivitelezéséért. Hálás vagyok mindenért, és köszönöm, hogy ott lehettem.” Tóth Ferenc egy könyvcsomagot, valamint egy fafestményt vehetett át elismerésként; utóbbit a csíkszeredai születésű, Temesváron élő képzőművész, Bajkó Attila készítette erre a célra. A helyszínen ott volt Ács Anett, akinek – A vadon növény- és állatvilága kategóriában – két képe került be a kiállításra, egy másik fotóst, Torma Martint pedig a családja képviselte.
A házigazdák részéről Kocskovics Reczai Lillát sikerült megszólaltatni nem sokkal a tárlat zárónapja, október 14. után: „Az előszervezés hónapok kemény munkáját jelentette a TEMISZ vezetőségével, aktív tagjaival. A komáromi Szinnyei József Könyvtár vezetősége fontosnak tartja a különféle szervezetekkel – belföldi és külföldi egyaránt – való együttműködést, mivel ezek a kapcsolatok építenek bennünket, a nézeteinkhez és világfelfogásunkhoz adnak hozzá. A tárlat elképesztő látványvilágával első pillanatra belopta magát a munkatársak szívébe, és bátran kijelenthetjük, hogy a közönség is magába szívta a hangulatát, hiszen nem minden nap találkozik az ember ennyire részletgazdag és felejthetetlen anyaggal. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a természettel szimbiózisban kell élni, hiszen mi, emberek csak látogatók vagyunk a Földnek nevezett bolygón. Reméljük, nem utoljára dolgoztunk együtt a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet odaadó tagjaival, ugyanis remek partnerekre találtunk bennük.”
A révkomáromi élmények a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetet képviselő tagok számára is emlékezetesek; az egyesület elnöke, Ilonczai Zsolt például így élte meg az ott töltött néhány napot: „A kiállított természetfotók kiemelkedő minősége, egy-egy pillanat mesteri megörökítése, valamint a természet sokszínűségének és szépségének bemutatása mély hatást gyakorolt a közönségre; nemcsak vizuálisan nyűgözték le a látogatókat, hanem érzelmi és gondolati síkon is megérintették őket, felhívva a figyelmet a természetvédelem fontosságára. A Komáromban töltött néhány nap alatt új embereket ismerhettünk meg, bepillantást kaphattunk a város gazdag történelmébe és az ottani magyar közösség életébe, bejárhattuk a történelmi városrészeket, illetve a komáromi erődrendszert, számos ismeretség és barátság köttetett, a kiállítást kísérő csapat pedig élményekkel gazdagodva, feltöltődve tért vissza Temesvárra. A tárlat egyértelműen bebizonyította, hogy a természet és annak megörökítése iránti szenvedély képes közösségeket összehozni, és értékes kulturális élményekkel gazdagítani az emberek életét.”
A Természeti kincseink című kiállítás ötlete 2019 novemberében fogalmazódott meg a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnél, amely végül kiírt egy pályázatot a Kárpát-medencében élő, amatőr fotósok számára. A felhívásra összesen kilencvenketten jelentkeztek közel hétszázötven természetfotóval, a négytagú szakmai zsűrinek – Babuscov Virgil, Deák Tibor, Kerekes István, Pataki Ana-Maria – pedig nem volt könnyű dolga, amikor ki kellett választania a legjobb alkotásokat; csupán a képeket, illetve azok címét látták, a fotósok nevét egy-egy kód helyettesítette a válogatás során (Temes megyéből öt amatőr fotós, mégpedig Farkas-Ráduly Sándor, Iӓrger Zsolt, Kis Árpád, Kozma Attila és Tóth Kinga örülhetett az eredményhirdetés után).
Az első kiállítást – a járványhelyzet miatt – 2021 nyarán, Temesváron szervezte meg a TEMISZ, míg a másodikat 2024 júliusában, Csíkszeredában, két hónappal a révkomáromi tárlat előtt; a harmadik kiállításról október 14-én tértek vissza a képek a Béga-parti városba. A fotópályázat lebonyolításában a TEMISZ partnere volt a Bánsági Kárpát-Egyesület, a rendezvény megvalósulását pedig a Communitas Alapítvány támogatta.
Ferencz Melánia