23 Feb 2022
Írta admin 
0 Hozzászólás A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter és Pál napján) tettük le. Istennek segítségét és áldását alázattal kérjük. (Az alapkőbe befalazott okmány szövege)
1944-ben az Országos Magyar Párt feloszlatása a Magyar Ház r.t. vezetőségének is kegyelemdöfést jelentett. Egy ideig a Magyar Népközösség, a MADOSZ, majd 1945. és 1951. között a Magyar Népi Szövetség égisze alatt még csaknem töretlenül folytatódott a Magyar Ház falai között a magyar művelődési élet. Ebben az időben látogatta meg a Magyar Házat Petru Groza miniszterelnök, aki ekkor még Románia új nemzetiségi politikájában a teljes egyenjogúság normáit hangoztatta.
Groza Péterrel a Magyar Házban
1947. március 10-i számában a Szabad Szó beszámol az Arany János Társaság ünnepségéről: “Az Arany János Társaság zsúfolt terem előtt tartotta meg nagygyűlését. A megnyitó beszédet Rech K. Géza apátkanonok, a társaság elnöke mondotta. Utána Endre Károly, a Társaság főtitkára adott kimerítő jelentést …Markovits Rodion a Társaság idei pályatételeit ismertette …Anavi Ádám székfoglalójaként két versét olvasta fel…”
1938. február 19-re ezzel a szép, művészien illusztrált meghívóval invitálták ifjúsági bálra a temesvári fiatalokat. A 12 oldalas meghívó feltünteti a fővédnökök, védnökök, bálnagyasszonyok, háziasszonyok, főrendezők, bálelnök és a műkedvelő táncosok, mintegy 200 személy nevét
Ezekből az évekből, de a korábbi időszakokból is felejthetetlen élményeket őriztek a magyar közösség tagjai. Közülük, sajnos ma már alig vannak az élők sorában. Alulírottal, 1994-1996 között, az akkor még közöttünk lévők, megosztották személyes emlékeiket és vallomásaikkal vállalták az 1994-ben megalakított új Magyar Ház részvénytársaság által kezdemé- nyezett visszaigénylési perhez a tanúkénti részvételüket is, noha kegtöbbjük már a 80. életévéhez közeledett. A perben is felhasznált vallomásaikból Örökségünk a Magyar Ház címmel, (1996. január 19. és március 15. között kilenc részes sorozatot közöltünk a HETI ÚJ SZÓ-ban.) A perben való részvétellel járó fáradságot és izgalmakat vállaló honfitársaink iránti hála jegyében, és a Magyar Ház hagyatékát ma élvező honfitársaink tájékoztatására idézek az immár negyed évszá- zaddal ezelőtt általam lejegyzett emlékeikből.
Ugry Károly,
ny. tanár
Tizenhároméves gyerek voltam, amikor a Magyar Ház felépült (1930.) …naponta utaztam villamossal a ház közelében. Körülbelül a mai Continental szálló helyén állt az iskolánk. Láttam az építkezés munkálatait, láttam felemelkedni a házat. Láttam befejezésének teljes pompájában… éreztem annak büszkeségét, hogy az én édesapám is téglajeggyel hozzájárult a gyönyörű épület létrejöttéhez… A Magyar Házban kezdettől fogva élénk kulturális élet folyt. Az első emeleten egy színpaddal ellátott hosszú teremben színielőadásokat, táncmulatságokat, nótaesteket rendeztek… Itt fejtette ki tevékenységét a Magyar Dalárda, a Magyar Nőegylet, a Magyar Ifjúság. Az udvarban is állt egy színpad kis öltözővel. 1945-ben a Magyar Népközösség szervezetét a Magyar Népi Szövetség váltotta fel a Magyar Házban, amely felett még mindig kizárólag a magyarság rendelkezett. A kulturális élet tovább folyt. Azután kilakoltatták az MNSZ-t. A kommunista párt (1951.) megszállóként vonul be a Magyar Házba.
Pataki Károly,
ny. tanár
1929-ben 12 éves, első gimnazista voltam. Pataki Lajos elárusító volt a végvári Hangya Szövetkezetben. Itt gyakran hallottam a felnőtteket arról beszélni, hogy Temesváron kultúrpalota épül a magyarság adakozásából, s közöttük szép számban vannak végvári gazdák is. Ilyen előzmények után jobban felkeltette a figyelmemet az épülő ház, amikor temesvári kisdiákként naponta eljártam előtte. A Hatházban laktam, iskolába menet a villamosból néztem, hogyan épül, válik valósággá az a ház, amelyről a szülőfalumban is annyit beszéltek az emberek.
Anavi Ádám,
költő
A harmincas évek végén egy barátomat kísértem el valamilyen ifjúsági rendezvényre. Évekkel később, már a háború után, gyakran fordultam meg a Magyar Házban valamilyen kulturális-politikai összejövetel aktív részeseként. A kétszáznál több férőhelyes, zsúfolt terem színpadán választottak meg az Arany János Irodalmi Kör tagjává. A lágerből nem sokkal előbb szabadult Fodor Józseffel együtt szabadult kiváló színészegyéniség Péter János hatásos szavalatára emlékeszem. Később a Magyar Népi Szövetség felkérésére az irodalomról tartottam előadást, falusi embereknek és kezdő fiatal íróknak, akik magukénak érezték és tudták a Magyar Házat.
A fényképen középen Korka András,jobb oldalt öccse, Korka Mihály, baloldalon pedig unokabátyja, Gyarmati Dezső.
Korka András
Valkay Károly tánctanár növendékeként 1936-ban a Magyar Házban szervezett tánciskolát látogattuk. Egyik előadásunk alkalmával francia négyest és színdarabot mutattunk be.
Mariane Gehl
Húsz éves voltam, amikor befejeződött Temesváron a Magyar Ház építése. Szenzáció számba menő nagy esemény volt ez a Bánságban. Elképzelhető, hogy mekkora örömmel fogadtam a meghívót, amellyel temesvári németként – aki persze anyanyelvi szinten beszéltem és beszélem a magyar nyelvet – részt vehettem a Magyar Ház ünnepségén. Megtiszteltetést jelentett a meghívás, amelyben a Gajzágó család, nevezetesen Mária barátnőm révén több alkalommal részesülhettem. Több mint fél évszázad távlatából is derűvel emlékszem a meghitt hangulatú teadélutánokra és a felejthetetlen előadásokra.
Földváry Lajosné
A húszas évek végén a magyar cserkészek lelkesen kapcsolódtak be a Magyar Ház építésére kezdeményezett téglajegyárusításába. Amikor a ház felépült az alagsorban mi is otthont kaptunk. Dadányi György (Gyuri bácsi) irányításával eredményes munka folyt, a cserkészek szép eszméivel sok fiatalt mentettek meg az elkallódástól. Élénken él emlékezetemben: 1937. január 21-én Dominich lászló Ady Endre magyarságáról tartott előadása és egy későbbi Dadányi György Paraguay-i élménybeszámolója. Ugyancsak itt adták elő és arattak nagy sikert a zsidó műkedvelők A Gésák című színművel. Felejthetetlen élményeket őrzök a Valkay Károly tánctanár tanítványainak, a Joszt Géza zenekara közreműködésével megtartott kulturált szórakozásokról.
(Folytatjuk)
