• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.

TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023

“Méhlegelő”

Elfeledett épületek

Magyar sajtónap

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

HUNYAD MEGYEI HÍREK


Graur János – Buziásfürdő – Legenda és valóság az emlékek tükrében (3. rész)


 25 Jan 2018   Írta admin  0 Hozzászólás


Sorozat Buziásfürdő tör­­téne­té­ről, a felcsilla­nó fejlesztési kilá­tá­sok­ról, az eredeti és a fel­­újított fedett sé­tány­­ról, a híres épületek, a kiapadt források és a park siralmas állapo­tá­ról, első kézből szárma­zó adatokkal, itt élő, vagy innen elszármazott szemtanúk hiteles elbeszé­lésé­nek fel­hasz­nálásával. Illusztrációk, Molnár József hely­tör­téneti gyűjte­mé­nyéből válo­gatott fényké­pek­kel.

Közelkép a távolodó buziásfürdői múltról
Buziásfürdő történetéről lapunk munkatársai, Szeker­nyés János, Vicze Károly, Jancsó Árpád és Koczka György tollából is több alkalommal jelentek meg tanulmányok, publicisztikák. A Hauer család történetéhez kap­­csolódik a néhai Koczka György kollégámnak A Dietz-lányok – Buziásról, ifjúságról, emlékekről Margit nénivel és Olga nénivel című, a 2003. évi Mindenki Kalen­dáriumában megjelent írása, amely autentikus hangulattal illusztrálja a két szemtanú ál­tal megélt és felidézett, kar­nyúj­tásnyi közelségbe hozott hajdani buziásfürdői hétköznapokat.
A Szkalla-lányok (Örkény István: Macskajáték) olyanok lehettek, mint a buziási Dietz-lányok, Margit néni és Olga néni), csakhogy a Dietz-lá­nyok élete 1907 illetve 1911 óta Buziás­hoz kötődött… kezük már resz­ket egy kicsit és a hangjuk is egy kicsit.

Olga néni és Margit néni 2002-ben a buziásfürdői otthonunkban fogadják a Vajdahunyadról hazalátogató családot

“ Dédnagyanyám is buziá­si volt. Dédnagyapám, az öreg Stammer Hamburgból került ide, itt ismerkedett meg dédnagyanyámmal. A család ké­sőbb teljesen elmagyaro­so- dott. Én is és Olga testvérem is magyar anyanyelven nőttünk fel. Ámbár annak idején itt mindenki beszélt németül. Én négy-öt éves koromban tanultam meg Goethe nyelvét. Nagymama minden nyáron lejött Pestről, itt volt az egész fürdőszezon ideje alatt, amely május 15-től szeptember vé­gé­ig tartott, ő nem beszélt csak németül. Nagymamától két dolgot tanultam: németül be­szélni és zongorázni. Zongo­rázva tanultam meg tőle a magyar himnuszt” – mesélte Margit néni.
A múlt századbeli házban, amely tele van szecessziós, barnára pácolt bútorokkal és sok régi csecsebecsével, ott áll a zongora. Naponta letörlik róla a port, amikor a Hauer család nyáron levonul üdülni Vajdahunyadról. Elárvult fe­kete zongora. A gazdája még tesz-vesz, ott csoszog körü­löt­te, de már csak a szeme fut végig a billentyűkön… Így őrzik emlékeikben, apró kis tár­gyakban az egykori Bu­ziást… szeretném, ha az ő emlékezetük segítségével meg­maradna valami az egy­kori Dél-Magyarország korabeli, egyre híresebb és nép­- szerűbb fürdőhelyről.
Az egykori ebédlőasztalra sorra kikerülnek képek, ké­pes­lapok, báli belépők, tom­bolajegyek, régi ásványvizes- üvegek és címkék, újság a múlt század végéről, reklámfüzet a Monarchia-korabeli Buziásról. Kiadja Schottola Ernő fürdőtulajdonos. Megjelenik minden hó 1-jén.

“Buziás gyógyfürdő, Dél-Magyarország oázisa, leg­tökéletesebb összetételű szén­- ­savas, vasasforrásaival…a, már rómaiak idejében ismert, áldásos gyógyerejű forrásokat a 19. század első fe­lében kezdték megérdemelt figye­lem­re méltatni…a közel 100 kataszteri hold kiterjedésű park, százados fáktól beár­nyé­kolt más részben pe­dig a díszkertészet legtöké­letesebb remekeivel ékeskedik. Klímája erős légáramoktól, le­csapó­dá­soktól mentes, és amennyi­ben az szénsavas víz az egész nagy parkban magasan áll, mely­nek szénsava al­konyatkor a fel­színre áramlik, kellemesnek mondható… A nagy parkban van a József- és a Mihály- forrás, melyeknek ivókúrára hasz­nált vize, a hivatalos vegy­elemzések adatai szerint, egyenlő rangban állnak a franzesbadi források vizével.”
…Van mai naprakész, tősgyökeres, mioritikus eredet-mondája Buziásnak, amit né­hány évtizeddel ezelőtt szül­­tek… eszerint a gyógyforrást, az eredeti elsőt, egy Bi­zies nevezetű juhász – mi más is lehetett volna – fedezte fel, ezért az ő nevét viseli. Nem a legendás idők óta, csak a le­gendákat kiókumuláló idők óta. Ott is van az egyik forrás-kútnál (Acél-forrás) az erről hírt adó emléktábla. Évszám nincs rajta, mert a legendákat nem szokás datálni.

…A római kor bármeny­nyire régi is, mégis datált. Csak a legenda nem datált. Az belevész az idők homályá­ba…
Mesélem Margit néninek, Olga néninek.
Kacagnak. Legyintenek. Ismerik.
Amiről ők beszélnek, nem mese. Az életük. Az ifjúságuk. A mama, a nagymama megélt élete, amelynek minden kétséget kizáróan őfelsége II. Ferenc József látogatása volt egyik legnagyobb ese­mé­nye…


A József-forrásnál lányok kínálják a gyógyvizet


A parkban muzsikáló gyalogos huszárezred

A király Buziáson


Ferenc József lovon (Vasárnapi Újság, 1889. szeptember 4.)
“Szokatlanul fényes na­pokat él az egyszerű kis Bu­ziás község. Melyet az a sze­rencse ért, hogy az idei őszi hadgyakorlatok egy részének színteréül szemeltetvén ki, ezek lefolyása alatt öt napig lakóhelyül szolgálhat a király­nak… A király és kísérete elszállásolásáról a val­lás-ala­- pítvány főtiszti hivatal gon­dos­kodott, a főtiszti lakás és hivatal egyemeletes épületét, az úgynevezett kastélyt, ez alkalomra kiürítették, s vá­lasz­tékos csínnal újra ren­dezték…Ő Felsége a tágas főtiszti la­kásnak három legnagyobb szobáját foglalja el…honnan kellemes kilátás nyílik a gyönyörű fürdői parkra… Ő Felsége meg­érkezésekor a vasútnál Temes megye fényes küldöttsége fogadta… Molnár Viktor főispán vezetése alatt…Ő Felsége és a főhercegek kényelmére külön szalon-für­dőket rendezett be az igazgatóság…”

Főtiszti hivatal

A császár tiszteletére épített Diadal-kapu
(Ilyen élményekről mesélt a mama, a nagymama ezt idézték látogatásunkkor Margit néniék is…)
Felnézek. Mosolygunk. O tempore…
Féltve őrzött kincs kerül elő. Díszes füzet a király kíséretének elszállásolásáról buziási villa-tulajdonosoknál. Majd háromszáz név és cím…Ennyi a birodalmi főváros igényeinek is megfelelő villa lehetett már akkor Buziáson… A teraszról rálátni a szem­közti, nem egészen 100 mé­terre fekvő hatalmas park­ra. Érezni a jó friss levegőt…, amely biztosan nem olyan tiszta és szennyezetlen, mint akkor, amikor konfliskocsik, lovasszekerek zörögtek rajta végig.
Olyan tiszta csak Margit néni meg Olga néni maradt meg.
“Szórakoztatásokról, mulatságokról a legválogatottabb módon gondoskodik az igazgatóság. Van színháza, egy idényben 6-7 koncertje…na­ponta háromszor, reggel 6-8, délután 5-7, este 9-11 óra között térzene, amelyen a 83. gyalogezred zenekara szolgáltat. Hetenkint kétszer van tánc, négy tenisz-, két teke­pálya, van egy pompás könyv­tára, olvasó- és zongora­- terme, külön hölgyszalon. Az óriás park villanyfénnyel világítva, 400 méter hosszú fedett sétányával nagyobb testmozgásokra különösen alkalmas…” (Schottola Ernő reklámfüzetéből)
Mire Margit néni és Olga néni felnőtt… már nem a 83. gyalogezred zenekar szolgáltatta a térzenét… az iskola időközben átalakult hadikór­házzá és az úri hölgyek és leányok önkéntes nővérekké öltözve, az első világégésben megsebesült honvédeket ápol­ták.
Élmény volt számunkra a csónakázás a tavon, Fel­öltözni szépen, kis naper­nyő­vel beülni a csónakba és kö­­rülcsónakázni, sokszor-sokszor a tavat. Aztán (a háború után) kijártunk az állomásra, ott álltak sorba a teher­vago­nok azok számára, akik nem akarták letenni a hűségesküt az új román hatalomnak…azok marhavagonokba csomagolták holmijaikat, és átmentek a kicsire zsugorodott Magyarországra. (Mutatják a fényképeket.) Ez a vagon Sze­gedre ment. Ez Békéscsa­bá­ra… Sokan nem tértek vis­sza a csataterekről… Sokan el­men­tek… elment a jegyző, az óvónő, a tanítónő… Igazából, azt hiszem azért maradtunk, mert a gyökereink ide kötöttek… Maradni is maradtak azonban… A fürdő is a régi rend szerint működött tovább, sok régi vendég járt nyaran­ként Buziásra, a parkba to­vábbra is többnyire magyar és német szót lehetett hallani, még a második nagy háború előtt is… Schottola Ernő el­adta a fürdőt a dúsgazdag sváb Muschongnak. Mu­schong mérgében vette meg a fürdőt… Buziáson nyaralva beült feleségével a vendéglőbe egy sörre. A sváb papucsban üldögélő vendéget a pincér nem szolgálta ki, hazaküldte “rendes ruhába öltözni, cipőt húzni a lábra”, mire Mu­schong azt mondta a fele­sé­gének, ne mérgelődj mama, majd megvesszük a fürdőt… Muschong valóban megvette a fürdőt, és ezzel nagy fejlődésnek indult. Új forrásokat fúrtak, mert 1922-ben kiapadtak a források… a buziási ásvány­vizet a modern technika eljá­rásai szerint palackozták… A parkban egy ideig még ci­gány­zene járta, aztán a lugosi tűzoltózenekar zenélt… 1924 után minden nap lehetett táncolni a kúr-szalonban. Dél­utánonként, amikor megszó­lalt a zene, el nem maradtunk volna… Sétálgattunk a parkban, hallgattuk a térzenét, de nem tehettük ki a lábunkat a házból csakis gardé kísé­reté­ben. Ó tempora, o mores… (…mely idők, mely erköl­csök!)
…A park három részből állt, volt a virágos rész… volt az Acél-fürdőhöz vezető allé, amelyet százados fák szegélyeztek, és tulajdonképpen ko­csiút volt, azt hívták Kiser­dőnek, és volt még egy kicsi dombos rész, az volt az Erzsébet-liget. (A legenda szerint itt sétált Sissi, erre semmilyen bizonyíték nincs.)
Búcsúzáskor (a Dietz-né­nik­­től és az évi egyszeri nya­ralásra hazajáró Hauer csal­ádtól) a házat is hosszan megnézzük. Akárki veszi meg, biz­tosan lebontja majd, és va­lami egészen vadonatújat épít. Csak nehogy valami olyan ro­másan csicsásat…
                                                              
A Dietz-lányok is a sebesült katonákat ápolták                       Transzportok 1919-1922., amikor repatriáltak Trianon után


Szénsav gyár
(folytatjuk)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.
    • TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023
    • “Méhlegelő”
    • Elfeledett épületek
    • Magyar sajtónap
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      23 September 2023
      EUR
      4.9675 RON
      HUF
      1.2837 RON
      USD
      4.6709 RON
      XAU
      289.1272 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó