Gálaélőadás kemény ötnapi munka után

A 18. alkalommal megszervezett végvári tánctábor gálaelőadásán mutatták be a végvári Csűrdöngölő és Szederinda tánccsoportok mellett résztvevő szegedi Bodza és Rakd a padra illetve a temesvári Eszterlánc tánccsoport felnőtt táncosai a hétfőtől péntekig elsajátított széki és kalotaszegi táncokat.

A közönség örömmel fogadta Balogh Zsolt szegedi oktató bejelentését, miszerint másfél év múlva jubileumi ünnepségre kerülhet sor, amelyen újra színpadra lépnek azok a fiatalok, akik a végvári Csűrdöngölő és az őket kö­vető tánccsoportokban szerepeltek. Păştean Erika üd­vöz­-lő szavakkal köszöntötte a péntek délutáni záróelőadás résztvevőit, és megköszönte a Végvárért Alapítványnak a szervezést, valamint a Communitás Alapítvány, a Polgármesteri Hivatal és nem utolsósorban a szülők, nagy­szülők változatlanul kitartó támogatását, csatlakozva ahhoz az ünnepi pillanathoz is, amelyen Tóth Tibor csűrdön­gö­lőst, születésnapja alkalmával a végvári táncegyüttesek kö­szöntő dalával, a Székely dallal lepték meg az idei tánc­tábor fiataljai.

A jubileum tervét Balogh Zsolt, a Szeged Táncegyüttes oktatója a gálaelőadáson, im­már nyilvánosan is ismertette. A Végvárra visszajáró néptánc-oktató tanárral a csak­nem két évtized során évről évre találkozhattunk, mind az évközbeni felkészülések, mind a néptánctáborok alkal­mával.
Bizony már úgy is fogalmazhatok, hogy Végvárra hazajárok, hiszen 1999 óta, amikor a néhai Nagy Albert útjára indította a Csűr­dön­gölő névre keresztelt első tánc­csoportot, rendszeresen részt veszek az itteni néptánc­oktatásban. Ez a 18. nyári tá­borom Végváron. A jubileumi műsorra már idén szeretnénk elkezdeni a felkészülést. 1999-ben voltunk itt először táborban, tehát 2019-ben lesz en­nek a kerek 20 éves évfordulója. Addig a régi tánco­sok­kal is készülünk, az ünnep­- ségen a mindenkori táncosok fellépése mellett kiállításon, emléktárgyak, illusztrációk be­mutatásával szeretnénk fel­idézni az elmúlt két évtized legszebb emlékeit. Idén, egy nappal hosszabb volt a tá­bo­rozásunk, aminek nemcsak azért örvendtünk, mert mint mindig, ezúttal is nagyon jól éreztük itt magunkat – szí­ve­sen maradtunk volna még to­vább is –, hanem mert több idő jutott a táncok alaposabb elsajátítására.

Általában nemcsak a helyi táncegyüttes csoportjai, ha­nem más vidékek néptánc iránt érdeklődő fiataljai is évek óta itt sajátítják el az autentikus magyar táncokat.
Második alkalommal ho­zok magammal szegedi fiata­lokat is. Számukra a széki tánc már többé-kevésbé ismert volt, így segítségemre voltak ennek a táncnak a betanításában, persze ők is sok új elemmel ismerkedtek, s ezek­kel felvértezve mehetnek haza. Viszont a kalotaszegi tánc mindenki számára teljesen új volt. Azt, hogy mennyire sikerült elsajátítaniuk ezt az új táncot, a bemutatón örömmel láthattuk.

Végváron az idei tánctá­bor­ban jelen volt a széki Posta Mari néni unokája, Posta Edina, aki székiként számtalan helyi esküvőn, tánc­házban vett részt, ren­ge­teg széki népdal, -tánc ragadt rá, s a közvetlen forrásból szer­zett ismereteivel – Balogh Zsolt elmondása szerint – sokat segített a széki tánc itteni tanításában.

Én már Szegeden születtem, ott élek, de szüleimmel gyakran hazajárunk Erdélybe, nagyanyám most is Széken él, mindenki táncolt és táncol a családban, én főleg édes­apámtól, Posta Mártontól ta­nultam táncolni, aki igen jó táncos. Zsolti bácsi hívott, hogy segítsek neki a széki tánc betanításában, örömmel jöttem. Először vagyok Vég­vá­ron. Ó, nagyon szép ez a falu, és csodálatosan jó emberek élnek itt, s nagyon finomakat főznek. Kicsit meleg volt, de hát nyár van.

A Szeged Táncegyüttes tagja Fülep Judith is, aki vi­s­zont már másodszor vesz részt a végvári tánctáborban.
Én a Szegedtől 40 kilométerre lévő Pusztaszeren la­kom, s a Szeged Táncegyüttes Búzavirág csoportjában Balogh Zsolt tanítványa va­gyok. Tíz éve, első osztályos korom óta táncolok, és nem is szeretném abbahagyni, meggyőződésem, hogy a néptánc­ból nem lehet kinőni. A széki táncot mi már tanultuk otthon is, s most belekóstolhattunk a kalotaszegibe. Mindig örömmel jövünk Végvárra, négy tár­sammal, akik a tavalyi tá­borban itt voltunk, kétha­von­ként elkísérjük Balogh Zsolt tanár urat.

Idén úgy alakult, hogy tánc­tábor gálaelőadása éppen Tóth Tibor “veterán” csűr­dön­gölős születésnapjára esett, egyébként az elmúlt 18 évben minden születésnapját a tánctábor idején, kollégáival együtt ünnepelhette.

A születésnapommal egybeesett gálaelőadáson a részt­vevők figyelmessége megle­- petés és megható volt számomra. Köszönöm szépen ezúton is. Egyébként ez a gesztus azt bizonyítja, hogy a Nagy Albert által 1999-ben útra indított csapat tagjai, bár legtöbbnek már saját családja van, továbbra is a néptáncosok közös nagycsaládjához tartoznak. Az első tánccsoportból még hárman: Păştean Nati, Rosu Robi és jómagam ma is táncolunk, hetente, pénteken-szombaton részt veszünk a próbákon, de az utánunk kö­vetkező csoportból is van há­rom aktív pár. Valamennyi egy­kori csűrdöngölőssel és a bennünket követőkkel örülünk a bejelentett jubileumi műsor tervének. Reméljük a közönség is olyan nagy szeretettel fogadja majd az eseményt, mint, amilyen lelkesedéssel követték munkánkat az elmúlt évek során.

A táborzáró gálaelőadás nagyszabású műsorát, amelyben érésre kész gyümölcsét láttuk a fáradhatatlan munkának, és amelyre feltette a koronát a Balogh Zsolt tanár és a Csűrdöngölő két immár profi szinten táncoló tagja, Tóth Tibor és Rosu Róbert köz­re­működésével bemutatott fergeteges kalotaszegi táncje­lenet.