19 Jun 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás 
– Beszélgetés Csáki-Gál Károly polgármesterrel –
Alig két éve újult meg Végvár község vezetősége, ám a település arculata ez idő alatt nagyobb mértékben változott meg, mint a megelőző több évtized folyamán. A nyugtalanság, a fejlesztés lehetőségeinek kutatása, az örökölt pangás és eladósodás állapotának a felszámolása jellemezte és foglalkoztatja ma is az önkormányzati csapatot. Az új helyzetben felerősödött a kívülről érkező figyelem is a község iránt, hiszen bizonyos tekintetben mintha hirtelenjében újra a bánsági magyar közösség egyik központjává vált volna a 220 éve telepített helység. Egymást érik nemcsak a helyi kezdeményezésű események, de a megyei szintű intézmények és civil szervezetek is előszeretettel választják rendezvényük színhelyéül a vendégszeretetéről nevezetes Végvárt.
Mi az ami éppen ez idő tájt a leginkább foglalkoztatja a községi vezetőket – kérdeztük beszélgetésünk elején Csáki-Gál Károly polgármestertől?
Miután áthelyeztük az oktatási tevékenység jelentős részét az újonnan épült iskolába, a régi iskolaépület volt osztálytermei bentlakási rendeltetést kapnak. Ezek átalakításával megfelelő feltételeket biztosítunk azoknak a gyermekeknek, akik majd ősztől olyan környező településekből jönnek Végvárra tanulni, ahol a kis létszám miatt nincs lehetőségük anyanyelvükön tanulni, ugyanakkor ezáltal erősítjük a helyi iskolát is. A volt tantermeket kettéosztottuk, 24 két- és háromágyas hálószobákat alakítottunk ki, fürdőszobákkal, két osztályteremből pedig a tanévzárás után színpaddal ellátott dísztermet létesítünk. A bentlakási feltételek megteremtésére nagy szükség van, ugyanis elég sok esetben ezeknek a gyermekeknek a szülei külföldön dolgoznak, itt viszont biztosítjuk számukra nemcsak az ellátást, hanem a felügyelet melletti délutáni tanulást is, ugyanis a kialakított lakosztályokban szálláshoz jutnak azok a tanárok is, akik jelenleg Temesvárról ingáznak.
A Végvárra látogatók mindebből nem sokat látnak, viszont szembeötlő a község központjának a felújítása.
A korszerűsítési munkálatokat jelenleg is folytatjuk. Az úgynevezett kisiskola előtt parkolókat létesítünk a régi iskola előtt pedig létrehozunk a négy testvértelepülésünk számára egy négy részre osztott parkot. Miközben megkezdtük a Kossuth-park felújítását is, lebontottuk a kerítést, megemeltük a talajt, új fákat ültetünk és ösvényeket alakítunk ki. Soron következik a polgármesteri hivatal épületének is a felújítása. A száz éve változatlan állapotban lévő piactér korszerűsítése nagyobb méretű munkálat volt. Csaknem fél méterrel megemeltük az egész tér szintjét, a tervezett szennyvízcsatorna építéséhez is elvégeztük itt a munkálatokat, egy szökőkút építése folyamatban van, fedett asztalokkal láttuk el a kikövezett teret. Ezeket a munkálatokat főleg helyi költségvetésből, illetve a megyei tanács segítségével oldottuk meg, mivel a helységfejlesztési pályázat határideje korábban lezárult.
A mostani pályázati időszakban milyen forrásokat céloztak meg?
Májusban Magyarországgal és Szlovákiával közösen nyújtottunk be egy több mint 18 millió eurós fejlesztési európai uniós pályázatot. Ebben partnerünk a Temesvári Nyugati Tudomány- egyetem és a Traian Vuia Műszaki Egyetem, a magyarországi Decs testvértelepülésünk partnere a Budapesti Újvárosi Egyetem, míg a szlovák partnerünk a szintén magyar lakosságú Nagymácséd, Pozsony melletti település.
Milyen terv szerepel ebben a jelentős értékű pályázati elképzelésben?
A megújuló energia hasznosítására dolgoztuk ki partnereinkkel a pályázati dokumentációt, nevezetesen olyan elektromos hajtású járművek beszerzésére, amelyekkel megoldhatjuk az ingázók szállítását a jelenleginél lényegesen kedvezőbb költséggel. Ez nálunk, ahol a munkaerő 80 százaléka Temesvárra ingázik, igen fontos tényező. Hasonló helyzetben van Decs, ahonnan a pár kilométerre fekvő Szekszárdra járnak a település dolgozói, illetve a Pozsonyra ingázó szlovákiai Nagymácséd lakói. Elektromos-hidrogénes hajtású autóbuszokról van szó, amelyeknek az autonómiája mintegy 270 kilométer. Ezek rendkívül olcsó és környezetkímélő járművek, gyakorlatilag szinte csak a járművezető fizetéséből áll a szállítás költsége. Újszerű technikai megoldás lesz a napelemes töltőállomás. A közszállítás mellett minden hivatal rendelkezik majd ugyancsak hasonló energiával működő haszonjárművel, amelyet a község különböző munkálatainál üzemeltethet, például a téli hóeltakarításban, nyári locsolásban, söprögetésben, a közvilágítás karbantartásánál. E pályázat része továbbá olyan napelemes hűtőkamrák létesítése, ahol a gazdák tárolhatják a piacra szánt termékeiket. Tartalmaz még a pályázat egy úgynevezett százház programot: mindhárom településen száz házat látunk el napelemekkel, minden ház egy vízmelegítő panelt és napelemes berendezést kap. Mindezek mellett minden településen hat olyan ház létrehozása is része a pályázatunknak, amelyeket azoknak a rendelkezésére bocsájtják az önkormányzatok, akik vállalják a falura költözést. Ezek a házak is a megújuló energia hasznosításával, a hagyományos energia forrásoktól teljesen függetlenek lesznek, lakói pedig a házzal együtt elektromos járművet is kapnak, amellyel közlekedhetnek.
Milyen reményeik vannak ennek a szokatlanul merész pályázati tervnek a sikerét illetően?
A napokban kerül sor Budapesten egy pályázatunkat ismertető és nyilván jelentőségét bemutató sajtótájékoztatóra, amelyre a három ország egy-egy európai parlamenti képviselőjét is meghívtuk, akiknek a támogatására számítunk. Romániai részről Winkler Gyula képviselőt hívtuk meg, aki gazdasági szakemberként is segíthet tervünk megvalósításában.
Visszatérve a kézzelfoghatóbb valósághoz, a közelebbi és már látható községfejlesztési megvalósításokhoz, milyen tervekről beszélhetünk?
Az egykori szövetkezeti kultúrotthon felújítása nagyon időszerű feladat. El is kezdtük mindjárt a mandátumunk elején, de csak részben fejeztük be, mivel a fejlesztési minisztérium finanszírozásával újabb lehetőség nyílik meg egy korszerűbb kulturális létesítménny kialakítására. Újabb szinttel emeljük meg az épületet, a padlástérben hálószobákat és konferenciatermet tervezünk, a nagytermet pedig balkonos nézőtérrel egészítjük ki. A kultúrotthon melleti új könyvtárat már tavaly átadtuk rendeltetésének. Persze nemcsak a községközpont áll a figyelmünk előterében, fontos munkálat a lefolyócsatornák létesítése, a meglévők mélyítése, mert a talajvíz miatt veszélyeztetve voltak a házak, most pedig minden ház bejáratához egységes hidat építünk, a külső területektől indulva megkezdtük a járdák építését, eddig mintegy 500 méteren fejeztük be, hetente 50-60 métert haladunk. Ezeket a munkálatokat követi majd az utcák kikövezése. Ugyanakkor a községhez tartozó Sebed /Sipet/ közponját is felújítjuk, tehát mindhárom településen folynak korszerűsítési munkálatok. Szerencsére a helyi tanács által létrehozott építkezési csoporttal a munkálatok jelentős részét el tudjuk végezni. A munkacsoport létesítésével több végvári embernek munkát biztosítunk, jelenleg 19 személyt foglalkoztatunk, de a létszám a köztisztasági részleg átvételével tovább növekszik. Így nyílik lehetőségünk olyan építkezésekre is, mint az éppen most munkálat alatt lévő futballpálya öltözőinek az építése. Ez is sürgős feladat, mivel az ÚJ SZÓ-Kupa hagyományait folytató Vinitzky-Kupát idén augusztusban, a falunapon Végváron szervezzük.
Végváron is, mint legtöbb településen gondot jelent a közbiztonság kérdésének a megoldása?
Mivel csak egyetlen rendőrünk van a községben, úgy igyekszünk biztonságosabb helyzetet teremteni, hogy bekameráztuk a központot és a falu négy bejáratát, ezzel csökkent a bűnesetek száma, de még mindig hiányoljuk a rendőri felügyeletet, s mivel kérésünkre nem kaptunk választ, úgy döntöttünk, hogy megszervezzük mi is a helyi rendőrséget három személlyel, gépkocsit már szereztünk számukra, s reméljük, hogy hónap végén megkezdheti a munkáját a három tagú testület. Ezzel egy időben bővítjük a kamerás megfigyelő rendszert. Ennek máris látható eredménye van, látványosan csökkent a lopások száma.
Milyen gazdasági fejlődésre van kilátás a községben?
Továbbra is inkább a mezőgazdaságra alapozhatunk, főleg az állattenyésztés mutatkozik sikeresnek, de próbálkozunk kertészeti tevékenység kiterjesztésével, ezen belül nemcsak zöldségtermesztésre gondolunk, hanem virágkertészetre is, hiszen a temesvári piacok virágkereskedői még mindig leginkább Magyarországról hozzák a virágokat.
A jelek mutatják, hogy nem unatkozik a végvári község vezetősége, az itt szervezett találkozók, táborok szinte egymást követik a nyár folyamán is. Ezen a hét végén éppen a vajdasági Bánság településeiből érkező vendégekkel együtt kerül sor kétnapos konferenciára. Ezektől a találkozóktól mit várnak Végváron?
Szerbia Európa Unióhoz csatlakozásának közeledte újabb gazdasági együttműködésre, közös pályázatokra adhat lehetőséget. Ebben szerencsénk is van, ugyanis a vajdasági és a Temesi Bánság településeinek együttműködésének fő mozgatója Marossy Zoltán alprefektus, aki arra ösztönöz bennünket, hogy keressük és találjuk meg a felek számára hasznos együttműködési területeket.
*
A harmadik Temesi Bánság és Vajdasági Bánság találkozó
Pénteken és szombaton Végváron, a Temes megyei Önkormányzati Tanács és a végvári RMDSZ szervezésében újra találkoznak a vajdasági Csóka, Hódegyháza, Padé, Nagykikinda, Töröktopolya, Kisorosz, Torontáltorda, Tóba, Magyarittabé, Magyarcsernye, Muzslya, Versec illetve a Temes megyei Igazfalva, Ótelek, Újszentes, Zsombolya, Nagybodófalva, Őscsanád, Szapáryfalva, Végvár, Detta, Lugos, Ötvösd, Temesság, Máriafölde, Újvár és Temesvár képviselői, hogy összekössék azt, ami összetartozik.
A végvári találkozó kapcsán Marossy Zoltán alispán az együttműködés kezdeményezője lapunknak elmondta, hogy ezúttal a testvértelepülések ismertetik kapcsolataik során szerzett tapasztalataikat. A Hódegyházán beindított tevékenység eddigi gazdasági eredményeiről Kaba Gábor, a vegyes házasságban élők gyermekeivel történő foglalkozásról az újszentesi Kuglis András, a művelődési egyesületek együttműködéséről a Hódegyházáról érkezett Nagy Emil, a szaktáborozásról a nagykikindai Tápai Róbert, a néptánc együttesek együttműködéséről, a torontáltordai Rózsi Adrienn, az idősek napjának megszervezéséről a házigazdák sorából Crăciun Baja Éva, a Gyerekcsere programról maga Marossy Zoltán tájékoztat. A tanácskozás első része után döntenek a programok folytatásának időrendjéről, új javaslatokat terjesztenek elő és megbeszélésekre kerül sor az egymásratalált települések képviselői között.
