A Pogányos-parti kisközség magyar közös­sége létszámának zsugorodása ellenére sem adja fel… Ennek több jelét is mutatta az elmúlt idő­szakban: nemrég az idősek tiszteletére szervezett ünnepség, a gyermekhiánnyal küszködő iskola szép eredményei, a hagyományaik ápolására szer­vezett találkozók, bálok mind a közösség megmaradására irányuló tudatos törekvésről tanúskodik. Reménykeltő az, ahogy az eltűnt Bunyaszekszárdról átmentett csinos, Szent Vendel oltalmát élvező templomukat példaértékűen karbantartják, ápolják, amelyben minden esztendőben október 20-án, a templombúcsún együtt imádkoznak a helyben lakók és az erre az ünnepi alkalomra hazaérkezett el­származottak.
Az elmúlt vasárnapi szent misén Vodila Szilárd buziásfürdői plébanos, az 554-ben születt ír-skót nemzetségből származó Szent Vendel legen­dáját felelevenítve biztatta kitartásra a híveket, s a falu egész lakosságát.
A jövő­be­tekintés jelét mutatta a szentmisét követő ün­nepség, amelyet Kulcsár Ilona taní­tó­nő szerve­zett, s amely egyben az óvodások és is­kolások szü­reti mulatsága is volt, fellép­tek a végvári Csűrdöngölő és Szederinda táncosai is. Ennek az ünnepségnek keretében – amelyen részt vett Koller Gabriel, Törökszákos polgármestere és dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke – nyújtották át az iskolának a Szórvány Alapítvány által megpályázott fény­másolót.
Az ötvösdi búcsú bállal folytatódott. Haág Laura megelégedéssel mondta el, hogy a várakozásnál többen jöttek el a hagyományos búcsúbálra. Az öt­vösdiek mellett végvári, józsefszállási, összesen minetgy 120 fiatal töltötte kellemesen vasárnap éjszakáját, és táncolt reggelig a Bartl János és társai muzsikájára.