Lugos történelmi hagyománya, kulturális sokszínűsége, híres embereinek sokasága  és festői földrajzi fekvése megannyi ok a min­den­kori lakói számára az egészséges lokál­pat­riotizmusra. A település már a török hódoltság előtt virágzó mezővárosa a temesközi tér­ség­nek. Hos­szú ideig Krassó illetve Szörény vár­me­gye székhelye, ahol lendüetes ipari fejlődés bonta­ko­zik ki főleg a XIX. század végétől. A Muschong tégla- és cserépgyár, a tex­til­ipar, a selyem­fo­noda, a szeszgyár, a gőzmalom és szinte megszámlálhatatlan kis­ipa­ros műhely biztosítja lakói számára az átlagon felüli meg­élhetési lehetőséget. Szebbnél szebb ek­lektikus és sze­cessziós stílusú paloták épül­­nek, a gazdasági fejlődés vonzatában bon­­takozik ki a gazdag művelődési te­vé­kenység, új színház épül, nemzetközi hírű dalárdák tevékenykednek, német, magyar, ro­mán nyelvű lapok jelennek meg, az együttélő római katolikus, ortodox, görög ka­tolikus, evangélikus, református és zsidó la­kos­ság szabadon gyakorolja vallását. Se sze­ri, se szá­ma az itt élő vagy innen elkerült hí­res embereknek, mint Jakabffy Elemér, Hor­ger Antal, Lugosi Béla, Traian Grozăvescu, Kurtág György, Sulyok István, Willer József, Aurel Ciupe, Szántó György, Szombati-Szabó István, Arató Andor, Coriolan Bredi­ceanu és még nagyon sokan mások. 

Ennek a nagy múltú és kimagasló kul­tú­rájú városnak több mint 40.000 mai lakója kö­zött a mintegy 5% magyar lakosság ve­ze­tőire hatványozott felelősség hárul. Képvi­se­lőik, akik az oktatásban, művelődésben, a ci­vil- és politikai tevékenységben szerepet vál­lalnak, kitartó küzdelemmel igyekeznek meg­­őrizni a közös­ség örökségét. En­nek a nagy fele­lős­ségű fel­adatnak a tel­jesí­tésé­ről nyilat­kozott la­punk­nak Pozsár József, az RMDSZ helyi szer­vezetének elnöke.

A lugosi magyar óvodát 40 gyermek látogatja, sok közöttük a vegyes házasságból származó gyemek, ami az oktató-nevelői munkában külön felelősséget és plusz munkát igényel Szolcsik Tünde, Gutu Rita, Gergely Ildikó,  Túri Idikó és Varga Emília (dada) pedagógusok részéről

Az Eftimie Murgu Iskola magyar tagozatán összesen 41 diák tanul. A magyar tannyelvű oktatás megtartásáért kifejtett erőfeszítésükért dicséret illeti a barikádon kitartó alábbi elkötelezett pedagógusokat: Bálint Marcela, Bencző Mária, Molnár Klára, Medelean Erzsébet, Kovács László, Madaras Andrea, Romas Anikó
Lugos napjaink­ban is látványos fej­lődésnek örvend, a gazdasági tevé­keny­ség olyan mértékben szár­nyal, hogy mintegy 40 kilométeres kör­zetben biztosít munkalehetőséget a környék lakói számára. A növekvő létszámú városban a magyar közösség aránya sajnos csök­ke­nőben van. Mi ebben a helyzetben igyekszünk a közösséget megtartani, és biztosítani szá­mukra az identitásuk megőrzéséhez szük­séges feltételeket. Székhelyet vásároltunk, ahol az úgynevezett Magyar Házban talál­ko­zókat szervezünk, teadélutánokat, születés­na­pi ünnepségeket, filmvetítéseket, sporttevé­kenségeket. 4000 kötetes könyvtárunk van. 2001-ben megalakítottuk a Lugos-Szekszárd Baráti Társaságot, hozzájárultunk ahhoz, hogy idén megalakulhatott a Lugos-Makó testvérvárosi kapcsolat, amely mellesleg nem hivatalosan 1995 óta létezik. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető, hogy a makói Csikota Magán Zeneiskola valamint a szekszárdi Bartina Néptáncegyüttes részvé­telével színesebb az évente megszervezett Lugosi Néptáncfesztivál és a Lugosi Búcsú műsora. A közösségmegtartó rendezvényeink sorában említem az évente megtartott Nem­zedékek Találkozóját, a nemzeti ünnepeink, március 15., október 6., a Szent István Nap, Anyák Napja és a Mikulás alkalmából szer­vezett műsorokat, a csíksomlyói zarándok­latunkat. Népszerűek a magyar bálaink és a magyarországi fesztiválokra szervezett ki­rán­dulásaink is. 2000-ben, amikor három ta­nácsosunk volt a városi önkormányzatban és magyar polgármester-helyettessel is rendel­keztünk, sikerült önálló magyar óvodát léte­síteni, néptánccsoportot működtetni. Szeret­tük volna a városi kórház alapítója, a híres Neumann doktor nevét névadóként meg­örö­kíteni, ami sajnos nem sikerült, viszont el­értük, hogy a városi mozi megkapja a váro­sunkból származó filmszínész emlékét meg­örökítő Lugosi Béla Filmszínház elnevezést. Reméljük, hogy a helyi magyarság kellő ösz­szefogásával újra lehetőségünk nyílik jelen lenni Lugos municípium döntéshozó szervei­ben, hogy minél hatékonyabban hozzájárul­has­sunk közösségünk megtartásához és épüléséhez.