– Nem egy isten háta mögötti faluban jártunk –

Csaknem fél évezred után, a tizenkilencedik század végén éledt újra Igazfalva. Eredetileg Hunyadi János birtokát képező térséghez tartozó falu volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd az 1890-es évek végén Magyarország más vidékeiről ide telepített lakosok kitartó munkájának köszönhetően jött létre a mai Bega-völgyi község. Az 1800-as évek végén a telep tuskótalanításában szívósságukat bizonyító telepes ősök kö­zel 120 éven át – a számos kedvezőtlen széljárás ellenére – kitartottak a Be­ga-patak áz­tatta hegyes-dombos vi­dék völgyeiben uralkodó zordabb feltételek kö­zött. Napjainkban a Felső-Bega mentének kistérségében központi hellyé vált a Facsád város szomszédságában lévő magyar református község, amelynek önkormányzata élén több mint tíz éve tevékenykedik polgármesterként Ihász János, a falu szülötte.

Az Igazfalvához tartozó román lakosságú Rekettyő és Bukovec falvak képezik községünket és határozzák meg önkormányzatunkkal szembeni elvárásaikat. E három te­lepülés infrastrukturális fejletlensége vetett fel legtöbb megoldandó kérdést akkor, amikor közel másfél évtizeddel ezelőtt magam is cselekvően bekapcsolódtam a községépítési feladatokba. A szűkös lehetőségek arra sarkalltak bennünket, hogy odafigyeljünk az olyan forrásokra is, amelyekhez nehezebb hoz­záférni, más szóval felkészült csapatot kellett kialakítanunk annak érdekében, hogy sikeres együttműködések jöjjenek létre nemcsak országon belüli, hanem külföldi partnerekkel is. Mi a megyében az elsők között hoztunk létre testvértelepülési kapcsolatot ma­gyarországi helységekkel, elsősorban olya­nokkal vettük fel a kapcsolatot, ahonnan a XIX. század végén őseink ide telepedtek. Ezek között említhetem a magyarországi Vésztő, Nagydorog, Tiszasziget és Deszk községeket, illetve Makó városát, a szerbiai Vajdaságból pedig Tótfaluval léptünk kapcsolatba. Ezeknek a helységeknek a lakói és az itteni családok között, a rokoni kapcsolatok mellett szoros barátságok is kialakultak. Azon túlmenően, hogy közös kultúrhagyományaink ápolását szolgáló rendezvényeken találkozunk, néptáncosaink részt vesznek ma­gyarországi oktatáson, fesztiválokon, az iskolások kölcsönösen táboroznak az anyaországban és a magyarországi gyerekek is kellemes vakációs napokat tölthetnek a számukra különleges élményt nyújtó itteni he­gyi táborainkban. Makón például kétévenként vesznek részt az igazfalvi tanulók honismereti táborban, a deszki iskolások pedig az igazfalvi tánccsoport tagjait is meghívják Szegedre korcsolyázni. Ezeknek a találkozóknak, az itteni magyar gyerekek anyanyelvének ápolása mellett igen pozitív hatásuk van a nálunk élő román és magyar, illetve a Magyarországon élő magyar és román nemzetiségű gyermekek barátságos együttélésére.

A kulturális együttműködések mellett milyen más hozadéka van a tesvértelepülési kapcsolataiknak?
Együttműködéseinket igyekszünk más irányba is kiterjeszteni és nem is csak a testvérkapcsolatot ápoló helységek felé. Egyik legsikeresebb határokon átnyúló félmillió eu­rós európai uniós pályázatunkat a vajdasági Kanizsa municípiummal és a temesvári Diaszpóra Alapítvánnyal közösen valósítjuk meg. Ugyanakkor sikeresnek mondhatom a Leader program keretében elért eredményeinket, amelynek mellesleg az elnöki tisztségét is betöltöm, ugyanis Igazfalván van a Be­ga-völgy kistérségének a központja, a­melyhez 15 polgármesteri hivatal tartozik. Erre a célra külön épületet alakítottunk ki, ahol rendelkezünk számítástechnikai fel­szereltséggel, két pincehelyiségben, illetve a földszinten a központ irodát valamint gasztronómiai és mesterségek kis múzeumát hozzuk létre. Ez egy összetett pályázat, a­mely év végéig valósul meg. Ebben szerepel a kanizsai partnerünkkel közösen megpályázott terv, amely során egy turisztikai körgyűrűt hozunk létre. A kistérségünk 15 polgármesterével látogatunk el a Vajdaságba, hogy megismerjük a turisztikai pályázatunk ottani vonzási pontjait, ugyanígy a Kani­zsá­hoz tartozó települések képviselőit mi látjuk vendégül és mutatjuk be turisztikai érdekességeinket. Igazfalvát annak szellemében kell fejlesztenünk, hogy kaput képez a Felső-Be­ga menti régió felé, ahol számos olyan látványossággal rendelkezünk mint a szurduki tó, a zoldi, tamásdi (Tomești) tájak, a Rumu­nyesti-barlang, kolostorok, s általában az épí­tett örökségek. Ez a hegyek közötti útvonal képezi a részét annak a turisztikai kör­gyű­rűnek, amelyet úgy kell majd karbantartani, hogy minél több turista látogathasson el hozzánk. Ebben a projektben szerepel egy nagy rendezvénysátor beszerzése, 100 darab összecsukható székkel és padokkal, amelyek kszabadtéri rendezvényeken is helyet biztosíthatnak a vendégek számára.

A turisztikai pályázat mellett milyen más terveket ápolgatnak még a testvértelepülési együttműködések keretében?
A testvértelepüléseink kapuinak a felállítása a templomkertben jelképezik a helységeink közötti kapcsolatot, de ezenkívül örömmel említem a zöldövezeteink díszítésében közreműködő nagydorogi barátaink se­gítségét, akiktől a kisgazdák virág- és zöldségmagokat kapnak, a községünk központját pedig a híres nagydorogi kálavirággal dí­szít­hetjük. A makói Nagy József barátunk mezőgazdasági együttműködéssel is próbálkozott az itteni gazdákkal, ami a hazai bü­rokratikus szabályzások miatt sajnos egyelőre nem járt sikerrel.

Megyénkben, de mondhatjuk egész Romániában Európa nyugati vidékeihez, akár a szomszédos országokhoz viszonyítva is szembetűnő a lemaradásunk. E te­kin­tetben Igazfalva önkormányzata mennyire tudta törleszteni ezt az adósságot?
Ilyen vonatkozásban is a pályázati források felé orientálódtunk, aminek köszönhetően, valamint a kormányzati támogatások se­gítségével sikerült a község utcáit 6 kilométer hosszúságban aszfaltburkolattal ellátni, ezt a programot idén 9,3 km hosszúságban folytatjuk, ami a három falu összes utcáit le­fedi, esetleg egy-két mellékutca maradhat ki ebből. Ugyanakkor közbeszerzési fázisban van egymilliós másik uniós pályázatunk, a­melyből a mezőgazdasági utaknak az aszfalt- és kőburkolatos építése valósul meg. Ennek keretében az Igazfalva és Rekettyő kö­zötti út mintegy 3 kilométeren kap aszfaltburkolatot. Ezeket a munkálatokat a tavasz fo­lyamán, a nyár kezdetéig az építők befejezik. Rekettyőn, a nagyobbik román falunkban is befejeztük az ivóvízhálózat építését, így mind­három településen biztosított a vezetékes ivóvízellátás, azzal együtt, hogy az amónnium tartalom miatt szűrőberendezést kell működtetni. Végre megvan az anyagi fe­de­zetünk a csatornapítés befejezéséhez is, csaknem kilencven százalékban sikerült a csö­veket elhelyezni. Ez a munkálat, amit a nyár közepéig remélhetőleg sikerül befejezni, azért húzódott el csaknem 8 évig, mivel 2008 óta csak „csöpögtetve” kaptuk erre a pénzalapot, és a vasúti pályát átszelő munkálatnak a jóváhagyására is másfél évet kellett várnunk. Most viszont megvásároltuk a biotechnológiával működő igen korszerű szennyvíztisztító rendszer gépeit is és, amint az időjárás is kegyesebb lesz hozzánk, megkezdhetjük az összeszerelési munkákat. Te­hát ha minden a tervünk szerint történik, akkor az ősz táján a lakosság rácsatlakozhat a szennyvízcsatorna-hálózatra.

A helységgazdálkodás milyen más te­rülete áll az önkormányzat vezetősége te­endőinek a homlokterében?
A község központjában lévő csaknem 2 hektáros templomtér parkosítását azonnal elkezdjük miután, az Alpár Ignác híres alkotásaként létező templomunk tornyának az újjáépítése befejeződik.

A toronyépítésre mind a román mind pedig a magyarországi kormánytól kaptunk támogatást. A kulturális minisztérium finanszírozásával tatarozzuk a kultúrotthonunkat, a munkálatok mintegy 70 százaléka megvalósult, főleg a belső szerelési munkálatok folynak még, de a kivitelezők ígérik, hogy hamarosan befejezik. Ez a munkálat is évek óta húzódik, ugyanis háromszor nyertünk a javítására pályázatot, de pénzalap hiányra hi­vatkozva a folyósítások, a kor­mányvál­tások után el-elmaradtak. Or­szá­gos programnak kö­szönhetően a saját költ­ség­ve­té­sünkkel ki­egészítve épül egy 220 négyzetméter beépített területtel, 400 férőhelyes lelátóval, öltözőkkel, valamint kerítéssel ellátott stadion. Ebben szerencsénk volt az autópályaépítőkkel, akik segítettek a terület feltöltésében. Ugyanis a Déli autópálya bánsági szakasza éppen a községünk határában halad el, úgy hogy elmondhatjuk: Igaz­falva-Bécs közötti autópályánk van.
2010-ben elkezdtünk egy hosszúprogramos feltételeket biztosító óvoda építését, a­mit vagy országos vagy európai uniós pályázattal szeretnénk folytatni és befejezni. Az iskolánk megfelelő feltételek között működik csak gyermekek legyenek, ami már nem csak a polgármestertől függ. Mind Facsádra mind Temesvárra a magyar tannyelvű líceumba összesen 140 tanulót utaz­tatunk teljesen díjmentesen, két nagy au­tóbusz és két kisbusz áll rendelkezésre.

A határainkon túl is visszhangja van a bunyaszekszárdi megemlékezéseknek. Ez főleg az onnan elszármazott, ma Igaz­fal­ván és Facsádon élő magyarokat dicséri, ugyanis nekik köszönhetően szerveznek itt, a megszűnt falu helyén évről évre ke­gyeleti találkozót.
Ezzel is hagyományaink megőrzéséhez igyekszünk hozzájárulni. Elődeink élete és törekvése ezeken a mostoha tájakon szá­munk­ra és a fiatalabb korosztályok számára is példaértékű, ismerete hozzájárul értékeink megbecsüléséhez, átmentéséhez. Mellesleg idén lesz 150 éve Bunyaszekszárd telepítésének. Szeretnénk méltóképpen megünnepelni.