– Nem egy isten háta mögötti faluban jártunk –
Csaknem fél évezred után, a tizenkilencedik század végén éledt újra Igazfalva. Eredetileg Hunyadi János birtokát képező térséghez tartozó falu volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd az 1890-es évek végén Magyarország más vidékeiről ide telepített lakosok kitartó munkájának köszönhetően jött létre a mai Bega-völgyi község. Az 1800-as évek végén a telep tuskótalanításában szívósságukat bizonyító telepes ősök közel 120 éven át – a számos kedvezőtlen széljárás ellenére – kitartottak a Bega-patak áztatta hegyes-dombos vidék völgyeiben uralkodó zordabb feltételek között. Napjainkban a Felső-Bega mentének kistérségében központi hellyé vált a Facsád város szomszédságában lévő magyar református község, amelynek önkormányzata élén több mint tíz éve tevékenykedik polgármesterként Ihász János, a falu szülötte.
Az Igazfalvához tartozó román lakosságú Rekettyő és Bukovec falvak képezik községünket és határozzák meg önkormányzatunkkal szembeni elvárásaikat. E három település infrastrukturális fejletlensége vetett fel legtöbb megoldandó kérdést akkor, amikor közel másfél évtizeddel ezelőtt magam is cselekvően bekapcsolódtam a községépítési feladatokba. A szűkös lehetőségek arra sarkalltak bennünket, hogy odafigyeljünk az olyan forrásokra is, amelyekhez nehezebb hozzáférni, más szóval felkészült csapatot kellett kialakítanunk annak érdekében, hogy sikeres együttműködések jöjjenek létre nemcsak országon belüli, hanem külföldi partnerekkel is. Mi a megyében az elsők között hoztunk létre testvértelepülési kapcsolatot magyarországi helységekkel, elsősorban olyanokkal vettük fel a kapcsolatot, ahonnan a XIX. század végén őseink ide telepedtek. Ezek között említhetem a magyarországi Vésztő, Nagydorog, Tiszasziget és Deszk községeket, illetve Makó városát, a szerbiai Vajdaságból pedig Tótfaluval léptünk kapcsolatba. Ezeknek a helységeknek a lakói és az itteni családok között, a rokoni kapcsolatok mellett szoros barátságok is kialakultak. Azon túlmenően, hogy közös kultúrhagyományaink ápolását szolgáló rendezvényeken találkozunk, néptáncosaink részt vesznek magyarországi oktatáson, fesztiválokon, az iskolások kölcsönösen táboroznak az anyaországban és a magyarországi gyerekek is kellemes vakációs napokat tölthetnek a számukra különleges élményt nyújtó itteni hegyi táborainkban. Makón például kétévenként vesznek részt az igazfalvi tanulók honismereti táborban, a deszki iskolások pedig az igazfalvi tánccsoport tagjait is meghívják Szegedre korcsolyázni. Ezeknek a találkozóknak, az itteni magyar gyerekek anyanyelvének ápolása mellett igen pozitív hatásuk van a nálunk élő román és magyar, illetve a Magyarországon élő magyar és román nemzetiségű gyermekek barátságos együttélésére.
A kulturális együttműködések mellett milyen más hozadéka van a tesvértelepülési kapcsolataiknak?
Együttműködéseinket igyekszünk más irányba is kiterjeszteni és nem is csak a testvérkapcsolatot ápoló helységek felé. Egyik legsikeresebb határokon átnyúló félmillió eurós európai uniós pályázatunkat a vajdasági Kanizsa municípiummal és a temesvári Diaszpóra Alapítvánnyal közösen valósítjuk meg. Ugyanakkor sikeresnek mondhatom a Leader program keretében elért eredményeinket, amelynek mellesleg az elnöki tisztségét is betöltöm, ugyanis Igazfalván van a Bega-völgy kistérségének a központja, amelyhez 15 polgármesteri hivatal tartozik. Erre a célra külön épületet alakítottunk ki, ahol rendelkezünk számítástechnikai felszereltséggel, két pincehelyiségben, illetve a földszinten a központ irodát valamint gasztronómiai és mesterségek kis múzeumát hozzuk létre. Ez egy összetett pályázat, amely év végéig valósul meg. Ebben szerepel a kanizsai partnerünkkel közösen megpályázott terv, amely során egy turisztikai körgyűrűt hozunk létre. A kistérségünk 15 polgármesterével látogatunk el a Vajdaságba, hogy megismerjük a turisztikai pályázatunk ottani vonzási pontjait, ugyanígy a Kanizsához tartozó települések képviselőit mi látjuk vendégül és mutatjuk be turisztikai érdekességeinket. Igazfalvát annak szellemében kell fejlesztenünk, hogy kaput képez a Felső-Bega menti régió felé, ahol számos olyan látványossággal rendelkezünk mint a szurduki tó, a zoldi, tamásdi (Tomești) tájak, a Rumunyesti-barlang, kolostorok, s általában az épített örökségek. Ez a hegyek közötti útvonal képezi a részét annak a turisztikai körgyűrűnek, amelyet úgy kell majd karbantartani, hogy minél több turista látogathasson el hozzánk. Ebben a projektben szerepel egy nagy rendezvénysátor beszerzése, 100 darab összecsukható székkel és padokkal, amelyek kszabadtéri rendezvényeken is helyet biztosíthatnak a vendégek számára.
A turisztikai pályázat mellett milyen más terveket ápolgatnak még a testvértelepülési együttműködések keretében?
A testvértelepüléseink kapuinak a felállítása a templomkertben jelképezik a helységeink közötti kapcsolatot, de ezenkívül örömmel említem a zöldövezeteink díszítésében közreműködő nagydorogi barátaink segítségét, akiktől a kisgazdák virág- és zöldségmagokat kapnak, a községünk központját pedig a híres nagydorogi kálavirággal díszíthetjük. A makói Nagy József barátunk mezőgazdasági együttműködéssel is próbálkozott az itteni gazdákkal, ami a hazai bürokratikus szabályzások miatt sajnos egyelőre nem járt sikerrel.
Megyénkben, de mondhatjuk egész Romániában Európa nyugati vidékeihez, akár a szomszédos országokhoz viszonyítva is szembetűnő a lemaradásunk. E tekintetben Igazfalva önkormányzata mennyire tudta törleszteni ezt az adósságot?
Ilyen vonatkozásban is a pályázati források felé orientálódtunk, aminek köszönhetően, valamint a kormányzati támogatások segítségével sikerült a község utcáit 6 kilométer hosszúságban aszfaltburkolattal ellátni, ezt a programot idén 9,3 km hosszúságban folytatjuk, ami a három falu összes utcáit lefedi, esetleg egy-két mellékutca maradhat ki ebből. Ugyanakkor közbeszerzési fázisban van egymilliós másik uniós pályázatunk, amelyből a mezőgazdasági utaknak az aszfalt- és kőburkolatos építése valósul meg. Ennek keretében az Igazfalva és Rekettyő közötti út mintegy 3 kilométeren kap aszfaltburkolatot. Ezeket a munkálatokat a tavasz folyamán, a nyár kezdetéig az építők befejezik. Rekettyőn, a nagyobbik román falunkban is befejeztük az ivóvízhálózat építését, így mindhárom településen biztosított a vezetékes ivóvízellátás, azzal együtt, hogy az amónnium tartalom miatt szűrőberendezést kell működtetni. Végre megvan az anyagi fedezetünk a csatornapítés befejezéséhez is, csaknem kilencven százalékban sikerült a csöveket elhelyezni. Ez a munkálat, amit a nyár közepéig remélhetőleg sikerül befejezni, azért húzódott el csaknem 8 évig, mivel 2008 óta csak „csöpögtetve” kaptuk erre a pénzalapot, és a vasúti pályát átszelő munkálatnak a jóváhagyására is másfél évet kellett várnunk. Most viszont megvásároltuk a biotechnológiával működő igen korszerű szennyvíztisztító rendszer gépeit is és, amint az időjárás is kegyesebb lesz hozzánk, megkezdhetjük az összeszerelési munkákat. Tehát ha minden a tervünk szerint történik, akkor az ősz táján a lakosság rácsatlakozhat a szennyvízcsatorna-hálózatra.
A helységgazdálkodás milyen más területe áll az önkormányzat vezetősége teendőinek a homlokterében?
A község központjában lévő csaknem 2 hektáros templomtér parkosítását azonnal elkezdjük miután, az Alpár Ignác híres alkotásaként létező templomunk tornyának az újjáépítése befejeződik.
A toronyépítésre mind a román mind pedig a magyarországi kormánytól kaptunk támogatást. A kulturális minisztérium finanszírozásával tatarozzuk a kultúrotthonunkat, a munkálatok mintegy 70 százaléka megvalósult, főleg a belső szerelési munkálatok folynak még, de a kivitelezők ígérik, hogy hamarosan befejezik. Ez a munkálat is évek óta húzódik, ugyanis háromszor nyertünk a javítására pályázatot, de pénzalap hiányra hivatkozva a folyósítások, a kormányváltások után el-elmaradtak. Országos programnak köszönhetően a saját költségvetésünkkel kiegészítve épül egy 220 négyzetméter beépített területtel, 400 férőhelyes lelátóval, öltözőkkel, valamint kerítéssel ellátott stadion. Ebben szerencsénk volt az autópályaépítőkkel, akik segítettek a terület feltöltésében. Ugyanis a Déli autópálya bánsági szakasza éppen a községünk határában halad el, úgy hogy elmondhatjuk: Igazfalva-Bécs közötti autópályánk van.
2010-ben elkezdtünk egy hosszúprogramos feltételeket biztosító óvoda építését, amit vagy országos vagy európai uniós pályázattal szeretnénk folytatni és befejezni. Az iskolánk megfelelő feltételek között működik csak gyermekek legyenek, ami már nem csak a polgármestertől függ. Mind Facsádra mind Temesvárra a magyar tannyelvű líceumba összesen 140 tanulót utaztatunk teljesen díjmentesen, két nagy autóbusz és két kisbusz áll rendelkezésre.
A határainkon túl is visszhangja van a bunyaszekszárdi megemlékezéseknek. Ez főleg az onnan elszármazott, ma Igazfalván és Facsádon élő magyarokat dicséri, ugyanis nekik köszönhetően szerveznek itt, a megszűnt falu helyén évről évre kegyeleti találkozót.
Ezzel is hagyományaink megőrzéséhez igyekszünk hozzájárulni. Elődeink élete és törekvése ezeken a mostoha tájakon számunkra és a fiatalabb korosztályok számára is példaértékű, ismerete hozzájárul értékeink megbecsüléséhez, átmentéséhez. Mellesleg idén lesz 150 éve Bunyaszekszárd telepítésének. Szeretnénk méltóképpen megünnepelni.