Amikor KÁDÁR GYÖRGY a bibliai idézetre hivatkozik, semmiképpen nem a közelmúltban kapott kitüntetésére, hanem Újmosnica községnek a korábbi évtizedekben tapasztalt lemaradása utáni jelenlegi látványos fejlődésére gondol, noha beszélgetésünkre ezúttal annak apropóján került sor, hogy Temes megyéből idén Kádár György újmosnicai polgármester-helyettes részesült abban az elismerésben, amelyet az RMDSZ 2002 óta évente a Szövetség programjának megvalósítása érdekében kifejtett munkáért az Ezüsfenyő-díj odaítélésével fejez ki. A január 25-én Marosvásárhelyen megtartott díjátadási ünnepség alkalmával elhangzott laudációból is kiderült, hogy Temes megye idei díjazottja a tanácsosi szerepvállalása mellett alpolgármesterként is elérkezett a harmadik mandátumához. Ez azért is figyelemre méltó, mivel Kádár György a Bánság egyik legnagyobb – mind területileg, mind pedig településeinek számát tekintve – és legbonyolultabb vegyes lakosságú községében teljesít szolgálatot az RMDSZ színeiben.

Gondolom senki sem azért vállal felelősségteljes munkát, mert arra gon­dol, hogy azért valamilyen díjat, kitüntetést fog kapni, de nem tagadom, hogy jólesik az elismerés, az értékelése annak, amit ebben a meg­tisztelő szolgálatban eddig sikerült teljesítenem. De mindjárt hozzátenném, hogy nem tartom ezt a díjat kizárólag a saját munkám elisme­résének, hiszen csapatban dolgozunk, so­kan segítik a munkámat az önkormányzatban, illetve az olyan polgár­társaim, mint amilyen a magyarmedvesi Szőlősi József, aki tanácsosi man­dátumom alatt maga is képviselő társam volt, és akivel kiválóan együttműködtünk, sőt ma is önzetlenül támogat a munkám magyarmedvesi ré­szében, bár a legutóbbi önkormányzati választáson sajnos, nem sikerült mandátumhoz juttatni.

Nem kétséges, hogy az elismerés mögött sok-sok munka áll, és Kádár Györgynek 2004. óta akár tanácsosként vagy alpolgármesterként számos, néha megoldhatatlannak tűnő nehézséggel kellett szem­besülnie. Nem csoda, hogy most, még az ünneplés hangulatában is, inkább a feladatok foglalkoztatják, hiszen gond van bőven ott, ahol a tisztségviselésének kezdetétől háromszorosára növekedett az öt tele­pülést magába foglaló Újmosnica község lakosságának a száma.
Sajnos, ez a növekedés nem jelenti a magyar közösségnek a számbeli erősödését, mert hiába van két magyar faluja is a községnek, s az új negyedekben itt-ott letelepednek magyar családok is, akiket több-kevesebb sikerrel természetesen igyek­szünk integrálni a magyar közösségünkbe, ugyanis a lakosság számának növekedésével nem javul, hanem lényegesn csökken a magyarság ará­nya. Ez kiderül abból is, hogy Új­mosnicán a politikai szerepvállalásom kezdetén a lakosságnak még közel 18-20 százaléka magyar volt, mára ez az arány, amikor az összlakosság száma mintegy háromezerről tízezerre növekedett, lényegesen kisebb. Községünk kertvárosi jellege miatt azonban, a tízezres lakossági szám mellett figyelembe kell venni azt a még körülbelül 3000 személyt, akik személyazonosságilag egyelőre nem szerepelnek a köz­ség nyilvántartásában. Így valójában 13 ezer Újmosnica községben la­kó polgárral számolhatunk. Ugyan­akkor, bár nem növekedett a magyar lakosok száma, sze­- rencsére kiváló az önkormányzat és az egyházak közötti együttműködés, amit mi sem bizonyít kézzelfoghatóbban, mint az, hogy a községközpontban a református egyház parókiája mellett, a magyar emberek hozzájárulásával közösségi te­rem létesül, amit mi szimbolikusan újmosnicai magyar háznak titulálunk. Ez részben kárpótol azért, hogy a kultúrház építésének egyelőre csupán a terve és helye van meg, de szerencsére van egy korszerű sportcsarnokunk, ahol kisebb kulturális rendez­vényeket is tartunk, és hadd említsem meg, hogy március 9-én ott kerül sor EGYÜTT-ÚJ SZÓ Kupa néven a me­gye magyar közösségeinek vándor­kupa labdarúgó tornájára. Újmos­nicán idén meg­kez- dődnek a református templom külső felújítási munkálatai, sőt, a felépült katolikus templom átadásának időpontja is közeledik, Magyarmedvesen pedig éppen az elmúlt évben sikerült befejezni a római katolikus templom teljes felújítását, ahol Szent Vendel napján, a falu búcsúján évek óta falunapi méretű ünnepséget tartunk, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk az évente megszervezett újmosnicai magyarok talál­- kozója iránt is, amit a református egyházzal közösen szer­vezünk.

Az ünnepi alkalmak mögött természetszerűen ott vannak a dolgos hétköznapok, amikor megteremtődnek a megérdemelt ünneplések feltételei.
Köztudott, hogy Temesvár szomszédságában Újmosnica az öt településével és az új negyedekkel, a leg­- nehezebben adminisztrálható község. Ugyanis Újszentes csupán egy, Győröd két, Gyüreg (Giroc) Kissodával együtt két településből áll, míg a mi köz­­ségünk Újmosnica, Ómosnica, Albina, Magyarmedves és Rudicska településeket foglalja magába. A köz­- ség összterülete 6800 hektár. Össze- ­hasonlításként, Újszentes mindössze 1800, talán 2000 hektár felületen fekszik. Az útjaink hossza pedig meghaladja a 300 kilométert. Ezzel szemben a költségvetési potenciálunk csupán tíz százaléka az említett községek költségvetési arányának. Ebből is következik, hogy bizony jól kell gazdál­- kod­­ni azzal a kevés pénzzel, amit öt település fejlesztésére kell szétosztani. Nagyon remélem, hogy – amit mellesleg a község korábbi vezetői elmulasztottak – idén sikerül pótolni, itt főleg az általános urbanisztikai fejlesztési terv megvalósítására gondolok, ez a keret ugyanis feltétele annak, hogy növekedjen a község költségvetési forrása. Ösztönözzük, és minden lehető eszközzel támogatjuk az olyan gazdasági, kisipari, szolgáltatási, rak­­tározási beruházások létrehozását, amelyek nem károsítják a jelenlegi kiváló környezeti életfeltételeket községünk területén, viszont jelentősen hozzájárulnak a költségvetésünk növeléséhez.

Gyakorlatilag az említett jobb anyagi állapotban lévő községek földrajzi fekvésük szempontjából nincsenek előnyösebb helyzetben, mint Újmosnica.
Sőt, minden feltétel megvan ah­hoz, hogy ebben az összehasonlításban – amint a mondás tartja – az utolsóból rövidesen elsők lehetünk. Arra is alapozva merem ezt remélni, mivel hat ki- és bevezető utunk van a községben, ezekből Temesvár felé kettőn most is rendesen folyik a közlekedés, a harmadik a sokat vitatott ú.n. Ökrök útja is részünkről már régen elkészült, csupán Temesvár késlekedik a folytatásával, ugyanakkor Győröd felé vezet egyik utunk, illetve a bükkfalvi (Bucovăț) immár megyei rangú út is funkcionális. Ugyanakkor a temesvári déli körgyűrű, amely több ponton érinti majd községünk hatá­rát, öt helyen keresztezi útjainkat. Nevezetesen a Temesvár-Újmosnica (Bu­ziási út), a Magyarmedves-Temesvár, az Ómosnica-Győröd, az Ökrök útja,illetve a Magyarmedves-Győröd közötti utaknál. A Bükkfalva (Bucovăț)-Remete irányú utunk, noha nem találkozik a körgyűrűvel, nagy előnye pedig, hogy kivezet az autópályára, illetve a temesvári Traian Vuia repülőtérre, így Újmosnicáról negyed óra alatt el lehet érni az autópályát vagy ugyanennyi idő alatt a repülőtérre érkezhetünk. Örömünkre, végre a Temesvár-Újmosnica közötti Buziási út négy sávosra szélesítése elől is elhárult az akadály, tehát megkezdődhet a közbeszerzési tárgyalás a kivitelezés céljából. Ez egy igen fontos, öt körforgalmi pontot – amelyből a terv szerint kettő a régi község területén és három az új lakónegyedek irányá­ba vezet –, kerékpár- és gyalogosutat is magában foglaló korszerű út lesz Temesvártól egészen Újmosnica Albina felé vezető kijáratán túl az egykori Avicoláig.

Újmosnica látványos fejlődése, a lakosság számának rohamos növekedése együtt jár társadalmi követelményekkel, akár egészségügyi vagy pedig oktatási szempontból, hi­szen a gyermeklétszám növekedése nemcsak öröm, de a megfelelő oktatási feltételek biztosítását is megköveteli.
Mivel a saját forrásaink korlátozottak, különös hangsúlyt helyezünk a pályázatokra: amit csak lehet, mindent megpályázunk, uniós, vagy állami pénzeket, ennek köszönhetően már idén elkezdhetjük európai uniós pályázat elnyerése nyomán egy bölcsőde, majd pedig egy óvoda, illetve délutáni iskola építését is, és idén szeretnénk saját költségvetésünkből az or­vosi rendelőt is felújítani. Az aszfaltozott úthálózatunk ugyancsak pályázati támogatásnak köszönhetően idén 10 kilométerrel bővül, ennek a munkálataira már aláírtuk a szerződést a kivitelezővel, ami azt jelenti, hogy Újmosnica, tehát a régi falu útjai, a járdákon kívül – amire későbbi idő­pont- ban kerülhet sor – teljesen aszfaltburkolattal ellátottak. A mandátumom időszakára esik nemcsak az utak aszfaltozása, hanem az ivóvíz- és a szenny­vízcsatorna-, a földgázhálózat és jelentős mértékben az utcai világítás megvalósulása is. A régi településekben 90 százalékában biztosított az vezetékes ivóvíz és az új negyedek ivó­vízhálozatának kiépítésére is aláírtuk egy 60 kilométeres hálózati mun­kának a tervét. A szennyvízcsatorna hálózatot eddig Újmosnicán, Ómosnicán és az új negyedek egy részében sikerült kiépíteni. További projektjeink vannak Magyarmedvesen, ahol hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok, Albinán pedig saját költségvetésből igyekszünk ezt a kérdést megoldani. Adósak vagyunk még az újmosnicai temetőbe tervezett ravatalozó felépítésével, amire azért csak az albinai, illetve a magyarmedvesi kápolnák építése után kerülhet sor, mi­vel az itteni terület, ahova az új­- mosnicai kápolnát terveztük nem volt telekkönyvezve. Mára ez az akadály elhárult, úgy hogy a két falu Újmosnica és Ómosnica temetője között mindkét település számára egy korszerű, a másik kettőnél jóval nagyobb kápolnát építünk.
Szinte gomba módra épülnek a házak a községközpont körüli telkeken, de a községhez tartozó többi településeken is.
Nem árulok el titkon, amikor elmondom, hogy évente mintegy 600 építkezési engedélyt adunk ki lakásépítésre. De semmiképpen nem engedélyezzük a sokszintes tömbházak épí­tését, amelyek eltakarnák, beárnyékolnák a kertes lakóházakat és rontanák a lakók intimitását és tönkretennék a község kertváros jellegét, éppen azt, amiért egyre vonzóbb Újmosnicán letelepedni. Ugyanakkor nem engedélyezzük az 500-600 négyzetméternél kisebb telken az építkezést, illetve azt, hogy a beépített terü­let a telek 30, kivételes esetben 37 százalékánál nagyobb területet foglaljon el. Jó megoldásnak bizonyult, a gazdasági gondok orvoslására a községháza mellett létrehozott Mosnițana néven működő kereskedelmi társaság, amelynek saját telephelyet biztosítottunk, traktort, gépeket, felszereléseket vásároltunk, most pedig tervezzük egy tehergépkocsi beszerzését, hogy minél több munkálatot, építkezést, javításokat, csatornázási mun­kálatokat, takarítást, fűnyírást, hóeltakarítást magunk végezhessünk el a község részére, vagy szolgáltatásként a lakosságnak.

Beszélgetésünk elején Kádár György azt is elmondta, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti teljes kilátástalanság és nemtörődömség ál­t­al jellemezhető község kimozdítá- sa az állóvíz állapotából sok tanulást igényelt mindazok részéről, akikkel még Ioan Sorincău polgármestersége idején együtt dolgozott, illetve, akik ma Florin Octavian Bucur polgármesterrel és csapatával együtt szembesülnek az egyre bonyolultabb kihívásokkal. Ebben a sok­rétű adminisztratív és gaz­da­sá­gi tevékenységben a jelek szerint Kádár György éltanulóként vizsgázik, hiszen a korábban műszaki területen kifejtett tevékenységéhez viszonyítva,s teljesen új feladatok teljesítésében kellett és kell jó gazdaként helyállnia.