A dettai római katolikus plébánia fennállásának háromszázadik évfordulóját ünnepelték meg az elmúlt hétvégén a mezővárosban. A rendezvényeken a helyi, megyei egyházi és világi személyiségek mellett részt vettek a testvértelepülések küldöttei is. Az 1900 nyarán felszentelt és Szent Anna oltalmába ajánlott, monumentális templomban Ft. Böcskei László nagyváradi püspök celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen a dettai hívek mellett számos egyházi személyiség is részt vett. Majd szintén a templomban Tüzes Marcell Sámuel budapesti orgonaművész kápráztatta el ihletett játékával a közönséget.
A jubileumi rendezvénysorozat keretében lépett színpadra és tartott nagyszerű előadást a szovátai Tücsökraj Népi Zenekar. Ft. Lokodi Attila helyi plébános, a jubileumi rendezvények összehangolója meleghangú köszöntését követően a tehetséges fiatal előadók küküllőmenti, sóvidéki és vajdaszentiványi dalokból összeállított csokorral hódították meg a közönséget, majd a szintén szovátai Sirülők Néptánccsoport lépett színpadra és néptánchagyatékunk gyöngyszemeinek bemutatásával nyújtottak ízelítőt hagyományaink tiszta forrásából. Miklós Károly, parajdi prímás, a sóvidéki fiatal zenészek, jövőbeni prímások oktatója, elmondta, hogy jómaga a híres felsősófalvi prímás, Nyicu, azaz Paradica Mihály tanítványaként kötelességének tartja, hogy a sok-sok nemzedékre visszatekintő népi zenélés hagyományának továbbéltetésén munkálkodjon. Megtekintve a tizenegynéhány fiatal előadását elmondhatjuk, hogy sikerrel végzi felvállalt feladatát Miklós Károly.
„Mindenkori más munkám mellett, a zene szerves részét képezte az életemnek – ismertette a prímás, Dettára a haladó csoporttal jöttünk, de jelenleg összesen harmincnyolc gyermekkel és fiatallal foglalkozom. A kilencvenes évek legelején, amikor láttam mennyire háttérbe szorul az autentikus népzene a kommersz zene térnyerése miatt, láttam, hogy helyenként a népi hangszerek megszólaltatását elfeledték, szemem láttára haltak ki a virtuóz népi énekesek, zenészek, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy nekünk, akik szeretjük, tiszteljük elődeink hagyatékát, kötelességünk az ifjabbaknak továbbadni. Az elmúlt héten szervezték meg népi értékeink mentése jegyében Felsősófalván a huszonnyolcadik Székelyföldi Tánctábort, ahol rendszeresen többedmagammal zenélek. A tábor is olyan hely, ahol a résztvevők első kézből juthatnak népzenei és néptánchagyományunk javához, lehetőség sok-sok érdeklődő fiatalnak megélni hagyományainkat. Örömmel mondhatom, hogy az itt bemutatkozott gyermekek közül többen is, több hangszeren is játszanak, ami öröm és elégtétel számomra. A népi zenekarral rengeteget szerepelünk erre az esztendőre közel negyven fellépésre készültünk! – különféle rendezvényeken, ami hozzájárul a tudásuk és tapasztalatuk gyarapításához. Nagyon sok gyermeket tanítottam a Sóvidéken, most is sokan zenélnek különböző zenekarokban, vannak, akik Konzervatóriumot végeztek, filharmóniák zenekarában muzsikálnak. Azzal a bizakodással végezzük munkánkat, hogy mindig lesz, aki továbbadja a zenélés szép hagyományát.” – mondta Miklós Károly.
Kiss Enikő a szovátai Sirülők Néptáncegyüttes vezetője. Elmondása szerint odahaza öt korosztályban hat csoporttal foglalkoznak, ami közel kétszáz gyermeket jelent. „Néptáncegyüttesünk 2015-ben alakult meg, és azóta folyamatos a néptáncoktatás. Tőkés Lóránt és Csilla táncoktatók a nagyobbakkal foglalkoznak, illetve Adorjányi Orsolya oktató a kisebbeket irányítja. Táncosaink most magyarózdi táncokat mutattak be, de eddig elsajátították a sóvidéki, vajdaszentiványi, küküllőmenti koreográfiákat, most éppen a magyarpalatkai táncok lépéseit tanulják.” – ismertette Kiss Enikő.
Nem szakmabeliként ugyan, de ismerve valamennyire a bánsági hagyományápoló mozgalom múltját és jelenét, örömmel és büszkeséggel mondhatom, hogy a mi táncos- vagy zenész-gyermekeink, a magyar néptánccsoportok tagjai semmivel sem maradnak el a székelyföldiektől, ami kiegészítve a közös hagyományok nemzetöszszetartó erejét, azt is jelenti, hogy az anyaországi és a bánsági oktatók munkája, a sokszáz család áldozata nem volt hiábavaló.
(m.z.)