Napjainkban a háztáji gazdálkodási lehetőséggel rendelkezők közül is sokan felteszik a kérdést, hogy érdemes-e saját ellátásuk érdekében háziállatokat tartani, amikor minden megkapható az üzletekben? Összeállításunkban a tájékoztatók mellett igyekszünk erre a kérdésre válaszolni.
Baromfik, kisállatok
Egy személy 21 kg csirkehúst, és 235 db tojást fogyaszt el egy évben átlagosan. Ahhoz, hogy ekkora mennyiségű húst előállítsunk 2 kilogrammos csirkéből legalább 10-11 db kell. Egy fő tojás szükségletét pedig 2 db tyúk tudja maximálisan biztosítani. Vajon mennyibe kerül ennyi baromfit takarmányozni, és mennyibe kerül az egyén éves szükségletének megfelelő mennyiségű árut a boltban megvenni?
Üzleti csirke – vagyis 21 kg x 15 lej = 315 lej/év
Házi csirke – vagyis 65 lej /10 drb = 6,5 lej/ kg/csirke/év
21 kg x 6,5 lej = 136,5 lej/év
Tojás esetében vizsgálva azt láthatjuk, hogy egy ember 235 db tojást fogyaszt el átlagosan egy évben, melynek előállításához bőven elegendő két tyúk. Mivel egy vegyes hasznosítású tyúk egy évben kb. 150-180 db (átlag: 165 db) tojást tojik, ezért két tyúk tartása esetén még többlet is keletkezik. A tyúkokat azonban egész évben etetni kell, melynek 43 kg/év takarmány x 2 db tyúk = 86 kg/év, 86 kg x 0,65 lej/kg gabona ár). 55,9 lej, számoljunk 0,43 lejes átlagos tojásárakkal. Egy személy ezen az áron, 235 db tojásra, 101,05 lejt költ el a boltban egy évben. Aki otthon tart 2 tojó tyúkot 101,05 – 55,9 = 45,15 lej. Két tyúk ugyanis, legalább 330 db tojást tojik egy évben, de egy személy csak 235 db-ot fogyaszt el átlagosan, így többlet keletkezik, amit akár értékesíthet is a gazda.
Összesítve tehát azt látjuk, hogy 10 db csirke felnevelése és 2 db tyúk tartása, ki tudja elégíteni egy személy éves csirkehús és tojás szükségletét úgy, hogy közben még 223,65 lejt meg is spórolunk az évi csirkehús és tojás kiadásokból. Saját gazdaságban, vásárolt takarmányon nevelt csirkék esetében a csirkehús kihozható, 0,65 lej / kg-os áron. Saját tojótyúkok tartásával pedig egy tojás ára körülbelül 0,17 lejbe kerül, 577,2 lejből tudjuk előállítani egy 4 tagú család éves csirkehús és tojás szükségletét. Ugyanezt a mennyiséget, ha a boltban vásárolnánk meg 1248,15 lejt kellene kifizetnünk a családi kasszából.
A KACSA – A tyúkot leggyakrabban tojásért és húsért tenyésztik, de nem szabad megfeledkezni a kacsáról sem, amelyből tojást és húst is kapunk. Vannak olyan fajták, például a népszerű pézsmakacsák, melyek jó repülők, ezért le kell nyírni a szárnyukat, vagy madárházban kell őket tartani. Egyes fajták nagyobb tojáshozamot kínálnak évente (hordozó fajták), mások kevesebbet tojnak, de a hús mennyiségében és ízében kiemelkedőek (húsfajták). Például a pekingi kacsa. A tojó kacsát hím kacsa jelenléte nélkül is tarthatjuk. Ha a kacsákat kellően nagy kifutóban tartjuk, részben maguk is találnak táplálékot – nem vetik meg a füvet, a csigákat vagy a rovarokat.
A tartási hely méretétől függetlenül tanácsos a kacsákat összetett takarmánnyal kényeztetni, különösen télen és a tojásrakás időszakában. A takarmánykeverék tartalmazhat búzát, kukoricát, zabot és egyéb gabonaféléket vagy zöldségeket és gyümölcsöket, de vásárolható kész, ömlesztett vagy granulált kacsa takarmány. A néma kacsa a gazdák szerint az egyik legsikeresebb fajta az otthoni tenyésztésben. Ez a madár szerény, nem igényel különleges feltételeket a tartáshoz. A hús ízletes és nem tartalmaz sok zsírt. Ugyanakkor az ellátás néhány tulajdonságának ismerete megmentheti a kezdőket a hibáktól, és egyszerűvé és jövedelmezővé teszi a növekedési folyamatot. A tőkés leszármazottak termékenyek és nem veszítették el keltetési ösztöneiket.
A LIBA – A libákat finom húsért, tojásért, tollért és pehelyért tenyésztik, igénytelen a gondozásban és a karbantartásban.
A kezdők számára érdemes részletesen figyelembe venni a növekedés sajátosságait. A libának különféle fűre és rengeteg sétaterületre van szüksége az etetéshez. A libáknak folyamatosan mozogniuk kell. Nyáron a nap nagy részét baromfiházuk előtt, a legelőn töltik. A libák vásárlása előtt ki kell választani a megfelelő fajtát. Előnyben részesíti a hústermelési fajtát, és az öntermelés képességét.
A libák tartására szolgáló helyiség fő követelménye, hogy száraznak, 75%-ot meghaladó megnövekedett páratartalom nélkül, tisztának, huzat nélkülinek kell lennie, de a friss levegő áramlásának ablaknak kell lennie. Beltéri hőmérséklet: + 12-15 fok.
A FÜRJ – A japánfürjet viszonylag kis helyen lehet tartani, a takarmányozás is könnyen megoldható, közben a családot is elláthatjuk tojással, némi hússal. Valószínű, hogy ezért került újra az érdeklődés elő-terébe e kistestű madár tenyésztése.
A fürjtojó általában 50–60 napos korra válik ivaréretté, ekkor már megkezdi a tojásrakást. A háziasított japánfürj szaporasága kiváló. A tojástermelésre irányuló szelekciós munka eredményeként 300 tojást képes tojni egy év alatt. Természetes körülmények között, mesterséges világítás nélkül márciustól szeptemberig mintegy 80-100 tojást tojik, majd ezt követően körülbelül másfél hónapos szünetet tart. Zárt tartásban öröklött képességét jól tudjuk hasznosítani. Megfelelő takarmányozás és mesterséges megvilágítás mellett 280-300 tojással számolhatunk évente. Az első tojások 7,5-9 grammosak, 48-50 napos korra elérik a 9,5-10 grammot. A 60. nap után a tojások tömege átlagosan 15-17 gramm között mozog. Egy tojó évenként testtömegének hússzorosát, 2,5-3,0 kg tojást termel.
A NYÚL – A nyulak tenyésztése meglehetősen jövedelmezőnek számít. Mind személyes szükségletek, mind a hús, bőr és szőrme további értékesítése céljából tartják őket. Javasoljuk, hogy néhány egyedből induljon ki, a legigénytelenebb fajták (például törpe nyulak) kiválasztásával, majd fokozatosan növeljük számukat majd áttérhetünk egy jövedelmezőbb foglalkozásra, vagyis a nyulak tenyésztésére a profit érdekében.
A tartáshoz szükséges ketreceket készen megvásárolhatjuk a boltban, vagy saját magunk is elkészíthetjük. Célszerű a nyulakat bizonyos távolságra elhelyezni más háziállatoktól és madaraktól is. A nyulak takarmányának összetételének tartalmaznia kell az összetett takarmányt. Ez az elem teszi ki az állat étrendjének több mint felét. A széna javítja az élelmiszer emésztési folyamatát. A nyulak imádják a zöldségeket, és ezek sok vitamint is tartal- maznak. Kivételt képez a burgonya, a káposzta és a cékla. mivel az összetevők súlyos emésztőrendszeri problémákhoz ve- zethetnek.
Csősz János