Amerikai hitelből vásárol vadászgépeket Románia

Jogszabályokat módosít Románia, hogy katonai technológiát vásárolhasson az amerikai kormány által más államok kormányainak kínált külföldi katonai finanszírozási mechanizmuson (FMF) keresztül. A Monitorul Apărării (Védelmi szemle) által idézett védelmi minisztériumi források szerint a program részeként vásárolnák meg a 32 darab F-35-ös vadászrepülőgépet, amelyek becsült értéke 6,5 milliárd dollár. A pénzügyminisztérium által nyilvános vitára bocsátott, a kormány és kormányzati szervek által védelmi és biztonsági projektekre rendelkezésre bocsátott finanszírozási eszközök diverzifikálásának lehetőségét szabályozó jogszabálytervezet már tartalmazza az Egyesült Államok kormánya által más államok kormányainak felajánlott pénzeszközökkel kapcsolatos külföldi katonai finanszírozási mechanizmus igénybe vételének lehetőségét is. Az államadósságra vonatkozó 64/2007 kormányrendelet módosításával lehetővé válik, hogy az Egyesült Államok kormánya által más államok kormányainak felajánlott külföldi katonai finanszírozási mechanizmuson (FMF) keresztül kedvező pénzügyi feltételekkel lehessen pénzeszközökhöz jutni. Azáltal, hogy Románia az államadósság finanszírozásának ilyen típusú eszközét is bevonja, követheti Lengyelország példáját, amely az USA-tól és Dél-Koreától kapott kölcsönöket fő fegyverkezési programjaihoz. Az FMF-eszköz keretében Románia akár 4 milliárd dollár összegű közvetlen hitelhez, vagy akár 8 milliárd dollár összegű pénzeszközhöz juthatna hozzá a pénzügyi piacokon, az Egyesült Államok kormányának garanciájával. A fő előny az alacsony finanszírozási költség. Ahhoz, hogy 2024-ben hozzáférhessenek ezekhez a pénzeszközökhöz, az amerikai kormány és a román kormány közötti hitelszerződést 2024. szeptember 30-ig alá kell írni – áll a pénzügyminisztériumi dokumentumban.

Elfogatóparancsot adott ki Németország

Az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen a német főügyész – jelentette szerdán a német média. A Die Zeit és a Süddeutsche Zeitung német napilapok, valamint az ARD műsorszolgáltató közlése szerint a gyanúsított – egy búvároktató – jelenleg bujkál, utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt. 2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket, ami megszakította a gázellátást. A robbanások a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében történtek. A három német hírszolgáltató szerint két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsítanak, akik búvárként vettek részt a támadásban, ők helyezhették el a robbanószerkezeteket a vezetékeken. A tudósításokban forrásként „egy külföldi hírszerző szolgálattól származó információkra” hivatkoztak.

Megelőznék a közel-keleti konfliktus kiszélesedését

Az Egyesült Államok egy szélesebb regionális háború megelőzését és a közel-keleti helyzet enyhítését tekinti elsődleges céljának a térségben állomásozó csapatainak átcsoportosításával, illetve megerősítésével – jelentette ki kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. Pat Ryder vezérőrnagy sajtóértekezletén megerősítette, hogy az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezette haditengerészeti raj gyorsított ütemben a közel-keleti térségért felelős amerikai Központi Parancsokság fennhatósága alá tartozó térségbe tart, ahogy a Georgia atommeghajtású tengeralattjáró is. A Pentagon sajtótitkára az amerikai lépések hátteréről elmondta, hogy Washington számos forgatókönyvre készül a térségbeli fejleményeket illetően, és ezekhez igazítja a rendelkezésre álló eszközeit is. Elmondta, hogy a szélesebb háború megelőzése és a feszültség csökkentése mellett az amerikai erők célja a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok védelme, valamint megismételte, hogy az amerikai katonai jelenlét Izrael védelmének erősítését is szolgálja egy esetleges iráni megtorló támadás esetén. Arra a kérdésre, hogy a válság kiszélesedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseknek van-e látható eredményük, azzal reagált, hogy az izraeli-palesztin konfliktust eddig sikerült a Gázai övezetre korlátozni. A Pentagon szóvivője a csapatok átcsoportosításával kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai haderő képes „akkor és oda erősítést küldeni, amikor és ahol szükséges”, ugyanakkor hozzátette, hogy az Egyesült Államok elsődleges figyelme az indiai- és csendes-óceáni térségen van, amit mutat erőinek elhelyezkedése is. A múlt héten Irakban ellenséges fegyveresek támadásában megsebesült amerikai katonák állapotával kapcsolatban beszámolt arról, hogy összesen 8 emberről volt szó, de közülük többen már visszatérhettek szolgálati helyükre, és senki nem sebesült meg életveszélyesen. Megismételte, hogy az Egyesült Államok nem hagyja válasz nélkül az Irán által támogatott fegyveresek támadását, de a „válasz idejét és módját saját maga választja meg”. Szintén kedden Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivőhelyettese arról beszélt újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok közvetítők útján próbálja eljuttatni Irán felé azt az üzenetét, hogy nem válna előnyére senkinek sem egy Izrael elleni megtorló csapás.

Nyolc napja törtek be az ukrán erők kurszki régióba

Kijevi közlés szerint a kurszki régióba betörő ukrán hadtestek hétfőig mintegy ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el – többet, mint Oroszország idén egész évben. A kurszki régió ügyvivő vezetője, Alekszej Szmirnov az orosz elnökkel folytatott, élőben közvetített hétfői videokonferencián azt mondta, hogy az ellenség 28 települést ellenőriz egy tizenkétszer negyven kilométeres területen. Ha ez igaz, akkor is közel ötszáz négyzetkilométernyi megszállt orosz területről beszélhetünk.
Nemcsak az ukrán hadművelet pontos méreteiről látnak napvilágot ellentmondásos híradások, de a katonai, stratégiai célokat illetően is mindössze találgatások vannak továbbra is. Szakértők szerint nem valószínű, hogy az ukránok tartós eredménnyel számoltak a kurszki betörés nyomán. Hasonló behatolások korábban is történtek – a mostaniban csak az új, hogy első alkalommal vetettek be reguláris erőket.
A legtöbb elemzés kiemeli, hogy az ukránok annyira meglepték az oroszokat, hogy számukra is váratlanul gyorsan haladtak előre. Másfelől nem kizárt, hogy valójában a vártnál korábban kellett megállniuk – még akkor is, ha legfrissebb hírek szerint Moszkvának még mindig nem sikerült stabilizálnia a kurszki frontot. Az Economist helyszíni riportjában megszólaló ukrán katonák elmondása szerint a negyedik napon az oroszok elkezdték siklóbombákkal támadni a behatoló csapatokat, jelentősen lelassítva őket. Előfordulhat, hogy az ukrán betörés valódi célja a kurszki atomerőmű elfoglalása volt.(Maszol.ro)

Kórházbotrány Bukarestben

Elkezdtek hullani a fejek a bukaresti kórházbotrány miatt, egy minisztériumi tisztségviselő lemondott. Az egészségügyi minisztérium ellenőrző testületének vezetője, Sorin Luca lemondott a bukaresti Szent Pantelimon kórházban kialakult helyzet miatt – jelentette be szerdán, a kormányülés előtt az egészségügyi miniszter. „Úgy vélte, hogy egy ilyen helyzetben helyénvaló lemondani” – nyilatkozta Alexandru Rafila az újságíróknak. Áprilisban a testület a páciensek gyanús haláleseteinek kapcsán indított vizsgálatot, amely azt állapította meg, hogy a Szent Pantelimon kórházban nem voltak problémák. Marcel Ciolacu kormányfő szerdán közölte, hogy az elkövetkező napokban tájékoztatást vár a kormányfői ellenőrző testület vezetőjétől az egészségügyi minisztérium ellenőrző testületétől kért dokumentumok alapján a bukaresti Szent Pantelimon kórházzal kapcsolatos vizsgálatról. Amint ismeretes, még múlt héten előzetes letartóztatásba helyezték a kórház intenzív osztályának két orvosnőjét minősített emberölés gyanúja miatt, mivel a feltételezések szerint a noradrenalin-adag csökkentésével szándékosan idézték elő egy páciens halálát. Az ügyészek azóta újabb öt, áprilisban gyanús körülmények között elhunyt beteg exhumálását kérték. (Krónikaonline.ro)

Háborús akna a román partok előtt

Az orosz–ukrán háborúból származó, a Fekete-tengeren román partokig sodródott folyami aknát semmisített meg kedden a román haditengerészet – jelentette az Agerpres hírügynökség. A román védelmi minisztériumot a katasztrófavédelem értesítette kedden arról, hogy – több mint 100 kilométerre az ukrán határtól – a Konstanca megyei Chituc homokzátony közelében, a parthoz közel megfeneklett egy aknának tűnő gyanús tárgy. A térséget elkerítették és a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely megállapította, hogy YaRM típusú, deszantelhárító folyami aknáról van szó. A robbanószerkezetet megsemmisítő búvárkülönítmény szerint az akna az orosz–ukrán konfliktus térségéből származik, és való- színűleg a Fekete-tenger északnyugati részén, a Duna vagy a Dnyeper torkolatánál használták – írja az MTI. Az Agerpres szerint először fordult elő, hogy folyami akna sodródott román partokra.

Román férfi késelt Londonban

Gyilkossági kísérlettel vádolták meg kedden azt a férfit, aki előző nap késsel megsebesített egy gyereket a londoni Leicester Square-en A 32 éves, Ioan Pintaruként azonosított vádlott kedden jelenik meg a westminsteri bíróság előtt. Jelenleg előzetes letartóztatásban van. Szúró- és vágófegyver birtoklása miatt is felelősségre fogják vonni. Az első hírek szerint a kislány 34 éves édesanyja is megsebesült a támadásban, de később kiderült, hogy a nőn kislánya vére volt tájékoztatott a brit rendőrség. A támadás a brit főváros turisták körében népszerű központjában történt. A kislány sebei nem voltak életveszélyesek. A rendőrség szerint nem terrortámadás történt, és a feltételezett elkövetőnek nincsenek bűntársai, illetve a férfi vélhetően nem ismerte áldozatait.