Kilencszáz millió lejhez közelít a parlamenti választások költsége

A kormány elfogadta az idei parlamenti választások menetrendjéről, szervezéséről, lebonyolításáról és költségeiről szóló határozatokat – számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Mihai Constantin kormányszóvivő. Mint részletezte, a szenátusi és képviselőházi választások előkészítésének, megszervezésének és zökkenőmentes lebonyolításának becsült költsége összesen 878,103 millió lej. Emlékeztetett arra, hogy a választási menetrend szerint az első lépés a Központi Választási Iroda (BEC) létrehozása lesz. A választási szövetségek létrehozásáról szóló megállapodásokat szeptember 10-ig kell benyújtani a BEC-hez. A külföldi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű román polgárok szeptember 16-án kérhetik felvételüket a választási névjegyzékbe. A választási kampány november elsején kezdődik és november 30-án 7 órakor ér véget. A parlamenti választásokra december elsején kerül sor.

Ciolacu indul az elnökválasztáson

Belső üzenetben közölte kedden alakulata vezetőivel Marcel Ciolacu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy harcba száll az államfői tisztségért a párt jelöltjeként.  Az 56 éves politikus a nap folyamán a közösségi oldalán posztolt videóban is beharangozta, hogy indul a legfőbb közjogi méltóságért; a megmérettetés első fordulóját november 24-én, a másodikat december 8-án tartják. Ciolacu bejelentését zöld háttérrel, vélhetően a PSD székházának kertjében rögzítették. Közölte, döntését „a román emberekkel”, a családtagjaival és a párttársaival való egyeztetés után hozta meg. Mint ismeretes, a PSD 2000-ben tudott utoljára államfőválasztást nyerni, 2004 óta folyamatosan a jobboldali jelölt győzött. Ciolacu sokáig lebegtette az indulást, hiszen ha veszít, az az eddigi példák alapján könnyen a pártelnöki szék elvesztésével is járhat.

Gázai tűzszünet: mindenki ellentmond mindenkinek

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből, amit a Hamásszal kötendő tűzszüneti megállapodáshoz való közeledést célzó, nemrégiben tett közvetítői javaslat tartalmaz. Blinken az izraeli média jelentéseire reagált, amelyek szerint Netanjahu azt mondta egy, a terrorizmus áldozatainak és túszainak családtagjaiból álló csoportnak, hogy jelezte Blinkennek: Izrael nem fogja elhagyni az Egyiptom és a Gázai övezet határán húzódó Filadelfi folyosót és a Gázát kettészelő Necarim folyosót, „függetlenül az erre irányuló nyomástól”. A tűzszüneti megállapodás három szakaszból áll, és végül magában foglalná az IDF teljes kivonulását a Gázai övezetből. Izraeli tisztségviselők azonban többször is hangsúlyozták, hogy megoldást kell találni az Egyiptom és Gáza közötti, régóta csempészetre használt határ hatékonyabb ellenőrzésére. A tűzszüneti tárgyalások két legnagyobb akadálya a csapatok elhelyezése a Filadelfi folyosón, valamint az a kérdés, hogy a palesztinok hazatérhetnek-e északi otthonaikba. A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy az IDF teljes mértékben vonuljon ki Gázából, és hogy a polgárok hazatérhessenek. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője hétfőn Izraelben kijelentette, hogy most a Hamászon a sor, hogy a még nyitott kérdések áthidalására tett legújabb javaslatba is beleegyezzen. A múlt heti dohai csúcsszintű találkozókat követően a Hamász és Izrael közötti lehetséges megállapodás végső részleteinek kidolgozására irányuló tárgyalások a különböző felek szakértőivel folytatódtak. A vezető tárgyalók, köztük Bill Burns CIA-igazgató, várhatóan a hét folyamán vagy a hétvégén újra összeülnek Kairóban.

További csapatokat vezényelt Kurszk védelmére Oroszország

A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.  Közölte azt is, hogy az orosz határon két hete áthatoló ukránok már 28-35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen, és 93 települést foglaltak el. Hozzátette: Oroszország újabb csapatokat vezényel a térségbe, hogy megerősítse állásait. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a keleti frontvonalra látogatott el, és megállapította, hogy a stratégiai fontosságú logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszknál és a közeli Toreck közelében különösen „nehéz a helyzet”. Kijev az idei költségvetésben 40 milliárd dollárt – a kiadások megközelítőleg felét – katonai célokra szánja. Irina Herascsenko képviselő arról számolt be, hogy az ukrán parlament kedden jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint mentességet kapnak azok az először szökni próbáló katonák, akik a bírósági eljárás végéig visszatérnek az állomáshelyükre.