Újabb kölcsönös légicsapások Izrael és Libanon között
Újabb kölcsönös légicsapások voltak Izrael és Libanon között kedden, és újabb légitársaságok jelentették be, hogy felfüggesztik izraeli járataikat.
Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje az utóbbi órákban is támadta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah fegyvereseit és az indítóállomásokat, ahonnan rakétákat lőttek ki a Jezréel-völgyben fekvő Afulára és a völgy más településeire.
Azt is közölték, hogy az izraeli légierő Dél-Libanonban több tucat Hezbollah-célpontot támadott, és a légicsapások nyomán másodlagos robbanásokat figyeltek meg, melyek azt jelezték, hogy fegyvereket tároltak a célba vett épületekben.
Az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódása miatt több légitársaság felfüggesztette járatait.
A Wizz Air légitársaság átmenetileg törölte a Tel Avivba és Ammanba tartó járatait. A British Airways 48 órára függesztette fel gépeit, az Azerbaijan Airlines pedig keddre tervezett járatáról mondott le.
Hétfőn a Lufthansa német légitársaság jelentette be, hogy október 14-ig meghosszabbítja az Izraelbe és onnan induló járatok törlését. Ez a döntés vonatkozik az Austrian Airlines, a Swiss, a Brussels Airlines és az Eurowings gépeire is.
Időpont megnevezése nélkül állította le izraeli járatait az amerikai United Airlines és a horvátországi Croatia Airlines. Szeptember 25-ig nem repül a lengyel LOT és a Virgin Atlantic, 26-ig a British Airways, október 24-ig az Air India, október 27-ig az írországi Ryanair, október végéig a spanyol Vueling, december 31ig az amerikai Delta Airlines és az Air Canada, jövő március végéig az EasyJet.
Magyarország ellenzi a kínai elektromos autókra kivetendő EU-s büntetővámokat
Magyarország ellenzi a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámokat és támogatja az ukrajnai háború mielőbbi rendezését célzó kínaibrazil béketervet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy a májusban létrejött megállapodások végrehajtásáról, az európai-kínai kapcsolatrendszer alakulásáról, illetve a béke érdekében hozandó globális politikai lépésekről egyeztettek.
“Magyarország a jó példa arra, hogy a civilizált kelet-nyugat együttműködés milyen komoly gazdasági hasznokat tud hozni. Én azt gondolom, ha az Európai Unió drámaian romló versenyképességét javítani akarjuk, akkor az úgy nem lehetséges, hogy közben Kínára riválisként tekintünk, és nem kínai-európai együttműködést építünk, hanem egyfajta európai-kínai konfrontációt teremtünk” – mondta.
“Az Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy az együttműködését fejlessze Kínával, és ne konfrontációt hozzon létre” – tette hozzá.
Ennek kapcsán rendkívül rossz ötletnek nevezte a kínai elektromos autóipari vállalatokkal szembeni vámok bevezetését az Európai Bizottság részéről, véleménye szerint ez a lépés az európai gazdaságot is egyértelműen hátrányosan érintené. (MTI)
Ballisztikus rakétát lőtt ki a Hezbollah Izraelre
Szerda reggel a Dávid parittyája nevű légvédelmi rendszer elfogott egy, Izrael középső részére irányzott libanoni rakétát – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerdán. A gázai iszlamista Hamász terrorszervezet elleni háború tavaly őszi kitörése óta első alkalommal lőtte Izrael középső részét az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet. A Kadr 1 közepes hatótávolságú föld-föld rakétát a Glilot nevű, az ország középső részén fekvő, hírszerző katonai bázis ellen irányozták – jelentette az al-Arabija nevű hírtelevízió. A rakéta miatt megszólaltak a légvédelmi szirénák az ország középső részein, de a polgári védelem bejelentette, hogy nem változtatták meg a térség civilekre vonatkozó utasításait. Az izraeli légierő reggel légicsapások újabb hullámát indította el Libanonban válaszul a föld-föld rakétára. A reggeli izraeli támadásban Dél-Libanon mellett Baalbek környékén, a Bekaa-völgyben csaptak le az izraeli vadászgépek, valamint Bejrút mellett, Szaadijat körül is támadtak egy fegyverraktárat. Az IDF arab nyelven figyelmeztette a korábban elmenekült dél-libanoni civileket, hogy még nem biztonságos visszatérni otthonaikba. (Krónika)
Hazugsággal vádolja egymást a PSD és a PNL
Egyre fokozódik a koalíciós feszültség, és nyilatkozatháborúhoz vezetett a két koalíciós párt elnökei között a Klaus Iohannis államfő parlamenti választási indulását lehetővé tevő törvénymódosítás körüli vita. Nicolae Ciucă, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem is annyira burkoltan szószegéssel vádolta meg Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, amikor kedden arról beszélt: előzetesen megállapodott vele arról, hogy a PSD támogatni fogja a törvénymódosítást. A Szociáldemokrata Párt elnöksége ennek ellenére hétfőn úgy döntött, hogy nem támogatják a választási törvény módosítását, amire reagálva Ciucă arról beszélt: „vitatható”, hogy bízik-e még Ciolacuban, a PSD is hasonló viszonyulásra számíthat majd a PNL-től, és nem látja reálisnak, hogy a választások után folytatódjon a koalíciós együttműködés a két párt között. Liberális párti források szerint Ciucă, Ciolacu és Klaus Iohannis még április 3-án állapodott meg arról, hogy a kormánypártok elfogadnak egy törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az államfő úgy induljon el a parlamenti választáson, hogy nem kell lemondania tisztségéről.
Építőanyagok, bútorok vásárlására is kapnak támogatást az árvízkárosultak
A kormány szerdán határozatokat fogadott el az ország keleti részét sújtó árvizek károsultjainak támogatásáról – számolt be a kormányszóvivő a bukaresti kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján. Mihai Constantin szerint az egyik határozat értelmében háztartásonként 15 000 lejes támogatást kapnak az árvízkárosultak, amit a családok építőanyagok, alapszükségleti bútorok, elektronikus háztartási eszközök vagy főzéshez, fűtéshez használható tűzifa vagy más tüzelőanyagok vásárlására használhatnak. Ezen felül az érintett települések önkormányzatainak több mint 62 millió lejt utaltak ki az árvíz által megrongált helyi infrastruktúra – megyei utak, hidak és pallók – helyreállítására. Ugyanakkor az ország más részében élő, 347 nehéz helyzetű család és egyedülálló személy fog támogatásokat kapni a szociális ankétok alapján. Ezek a családok és személyek természeti vagy más jellegű katasztrófák károsultjai, és a kormány összesen közel 1,5 millió lejt utal ki a megsegítésükre. Egy szintén szerdán elfogadott további kormányhatározat kimondja: ha egy krónikus beteg receptje elveszett vagy megsemmisült az árvíz miatt, a páciens új recept nélkül is beszerezheti a gyógyszereket. Mihai Constantin emlékeztetett, hogy szeptember 16-i ülésén a kormány már elrendelte családonként 10 ezer lej kiutalását azonnali szükségletekre az árvízkárosultaknak, és az összegek folyósítása folyamatban van. Az árvízkárosultak postai átutalással jutnak a támogatás birtokába, azt követően pedig megállapodást kötnek a helyi kifizetési ügynökségekkel, és a vásárlásokat igazoló dokumentumokat oda fogják benyújtani. Az összegeket 2024. december 31-éig költhetik el. (Krónika)